Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-09-01 / 9. szám
MIT MOND A JOG ? Üdülőterületek környezetvédelme á 1. A regionális tervezés fejlődésének második szakaszában, az üdülőterületek fejlesztési tervei közül elsőként született meg a Duna-kanyar tervanyaga. E koncepció két tekintetben különbözik a Balaton-környék és a Velencei-tó fejlesztési elgondolásaitól. Egyrészt az üdülőterület nem tavakhoz kapcsolódik; másrészt az eutrofizáció különböző szakaszaiban levő állóvizek híján, a regionális tervet nem egészítette ki vízgazdálkodás-fejlesztési terv. Ez utóbbi körülmény hatására másként alakul az üdülőterület környezetvédelme is. A Duna-kanyar regionális rendezési tervének jóváhagyásáról szóló 1016/1965. (V. 1.) Korm. számú határozat 3. pontja kimondia, hogy a Duna-kanyart elsősorban Budapest és környéke lakosságának napi kiránduló, hétvéqi pihenő, tartós üdülési, sportolási, továbbá a főváros idegenforgalmi fogadóképességének kiegészítő területeként kell fejleszteni. Ehhez képest a jogszabály körülhatárolt területeket ír le, amelyek tartós üdülési célokra kijelölt területrészből, tájvédelmi területekből (ahol a tömeges üdülést korlátozni kell) és kirándulóterületekből állnak. Ezek összessége adja az üdülőterületet. A jogszabály előírja, hogy a fejlesztés keretében folyamatosan gondoskodni kell a már meglevő és a növekvő igények színvonalas kielégítését ellátó hálózatokról, továbbá szállók, turistaházak, hétvégi házak, campinqek, partfürdők, közművek létesítéséről, mindezek fenntartásáról, üzemeltetéséről. A határozat 10. pontja szerint: ,,A Duna-kanyarba üdülést zavaró hatású üzemeket telepíteni vagy ott ilyen üzemeket fejleszteni nem szabad. A már meglevő és az üdülést zavaró hatású légszennyező vagv vízszennyező üzemeknél a káros áthatásokat folyamatosan meg kell szüntetni, illetőleq a lehető leqkisebb mértékre kell korlátozni. Tisztítatlan szennyvizeket a Dunába és mellékfolyóiba bevezetni nem szabad, a már meglevő ilyen bevezetéseket pedig folyamatosan fel kell számolni.” Az üdülőterület a Dunához kapcsolódik, amely nemzetközi folyó. A Dunakanyar területéig a Duna-szakasz néqy ország •— Csehszlovákia, Német Szövetségi Köztársaság. Ausztria és Magyarorszóq — érdekkörébe tartozik. A Duna Rajka feletti vízgyűjtő területén mintegy 25 millió ember él, és számottevő ipari centrumok alakultak ki. Ezek főként a nagyvárosokhoz kapcsolódnak. mint München, Linz, Wien, Pozsony. A Duna Csehszlovákiához tartozó bal parti ielentősebb mellékfolyói — a Váa, a Garam, a Nyitra és az looly — Szlovákia iDarosodott területén folynak keresztül. Vizük, különösen a Váq vize erősen szennyezett. A Duna magyarországi szakaszának vízgyűjtő területét a bánya- és iparvidékek szennyezik. Sajnos a Duna vizének minősége évről évre romlik. A szennyező anyaaok mennyiséae a múlt évtizedben másfélszeresére nőtt. Annak ellenére, hogy a maayar szakasz mentén sok település központi szennyvíztisztítót kapott, a folyam nemzetközi jellege miatt a vízminőséq javulásában gyors eredmény nem várható. Mivel a Duna vízügyi kérdései meghaladják az üdülőterületi érdekeltség körét, csak széles körű nemzetközi egyeztetés javíthatja a folyó minőségét. Magyarország és Csehszlovákia együttműködik a Gabcikovó—Nagymaros vízlépcsőrendszer megépítésében. A Nagymarosnál épülő dunai gát várhatóan fokozza Csehszlovákia érdekeltségét is a vízminőség javításában. Ez pozitív hatással lesz a Duna-kanyar üdülési régió környezeti viszonyaira Is. Széles körű előkészítő munka alapozza meg a hajók által okozott vízszennyezések elhárítását, ami tovább javítja a víz minőségét. Külön terv szerint sorra épülnek a magyar Duna-szakasz ipari üzemeinek szennyvíztisztító berendezései. Épül Győr központi tisztítóművé. A régió Duna-szakaszára megalkotott külön vízügyi terv nélkül is olyan intézkedések történnek teRát, amelyek vitathatatlanul a Duna-kanyar üdülőterület iavát és környezeti védelmét is szolgálják. Sajnos, a levegőtisztaság-védelem terén nem lehet javulásról szólni. A Vácott telepített Dunai Cementmű az üdülőterület jelentős részét és magát a várost is súlyosan szennyezi, jelentős környezeti ártalmat okozva. 'Nincs terv a komplex — vízminőséget nem érintő — üdülőterületi környezetvédelemre. 2. A hazai regionális fejlesztés harmadik szakaszának első dokumentuma hegyvidékek üdülőterületté való átalakítását célozza. Olyan tájegységeket, ahol tavak vagy nagy vízfolyások nem játszanak szerepet. A vonatkozó 1026/1971. (VI. 22.) Korm. számú határozat 4. pontja az üdülőterület településeit, illetőlea településrészeit szerepkör szempontjából: a) országos ielentőséaű hely, b) országos jelentőségű üdülőhely, c) regionális jelentőséqű üdülőhely és d) helyi jelentőségű üdülőhely kategóriákba sorolja. A joqszabály a szennyvízlevezetés terén előírja, hogy a víznyerő területek, az élővizek és a tározók védelmét biztosítani kell; az egyes területek közös szennyvíztisztítását vizsgáliák meg; az üdülőterület körzetére készítsenek regionális vízminőség-védelmi tervet. A talajvédelem érdekében meg kell gátolni a lejtők erózióját, a károsodott területeken pedig helyre kell állítani a korábbi állapotokat. A tájvédelem területén fásítást kell végrehajtani, és a fakitermelésnél a tarvágásokat meg kell szüntetni. A Mátra—Bükk üdülőterület bükki része nemzeti parkunk is. Aprólékos előírások biztosítják a védelmet, közöttük a természeti környezet elemeinek megóvását. 3. A Ráckevei Dunával kapcsolatos regionális rendezési és vízgazdálkodásfejlesztési terv az üdülőterületi fejlesztést vízbázisra alapozza. A regionális terv itt egybeépült a vízgazdálkodás-fejlesztési tervvel is. Ez a körülmény a regionális tervezés fejlődésének újdonsága a harmadik szakaszban. A részletes környezetvédelmi előírásokat ezúttal is a vízügyi terv tartalmazza, s megadja annak jellegét. ,,A terv célja — mondja az 1043/1973. (XII. 5.) Mt. számú határozat 2. pontja —, hogy fokozatosan biztosítsa az üdülőkörzet jelenlegi rendezetlen területfelhasznáiási, vízgazdálkodási és közlekedési viszonyainak felszámolását, továbbá e Duna-szakasz üdülési és idegenforgalmi, valamint vízi sportolási célokra való hasznosítását, és ezáltal Budapest főváros és agglomerációja egyre növekvő üdülési igényeit kielégíthetőbbé tegye.” Az üdülőkörzetben az üdülési, idegenforgalmi lehetőségek vízgazdálkodási szempontból történő megalapozása érdekében fokozatosan biztosítani kell: a Ráckevei Duna vízminőségének védelmét, a felső szakaszon lerakodott hordalék és fertőző iszap kikotrását, a helyi szennyvíz bevezetésének fokozatos megszüntetését, a regionális szennyvíztisztító rendszerek megépítését, a fővárosi szennyvizek elvezetését. A Dunaszakasz lehetőleg teljes hosszában fürdésre, vízi sportra és horgászati célokra alkalmas legyen. Szorgalmazni kell a partrendezést, a partvédő művek építését, a szabad partsávok kialakítását, a vízvezető képesség emelését és a meder szabályozását. Az üdülőterületek fejlesztését szolgáló vízgazdálkodási munkák terén távlatban biztosítani kell: a regionális csatornarendszerhez kapcsolva a települések főműveinek építését; a regionális csatornarendszerre nem csatlakoztatható területeken a felszín alatti vízkészlet sérelme nélkül a szennyvizek egyedi elhelyezését (szikkasztás, elszállítás stb.); a belterületi csapadékvíz elvezetését; a mellégágak kotrását. Az ismertetett határozati rendelkezések végrehajtása megfelelő ütemben történik. A Ráckevei Duna a regionális üdülőterületi fejlesztés eredményeként egyre népszerűbb lesz. Komplex környezetvedelmének megoldása még várat magára. Dr. Egerszegi Gyula 11
