Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
Munkálatok a hajózsilipben A vizerőtelep egy része zött elhelyezkedő kamrára. A zsilipkamra belső hossza 85 méter, szélessége az ütköző gerendák között 17 méter. A hajózsilipben egy 1200 tonnás, vagy két 700 tonnás uszály egyszerre zsilipelhet. Egy átzsilipelés ideje mindössze 30 perc. A vezérlés a duzzasztómű jobb parti pilléréből történik. Innen irányíthatók a jelzőberendezések, a zsilipkamrát megvilágító és a mólók végeit jelző lámpák is. A duzzasztóművet és a hajózsilipet az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság kezeli, az üzemeltetéssel, karbantartással és felújítással kapcsolatos feladatokat pedig a Vízlépcső és Hajójavító üzem látja el. A VIZERŐTELEP, amelyet a Tiszai Erőmű Vállalat üzemeltet, a vízlépcső bal parti öblözetében helyezkedik el; közvetlenül csatlakozik a magas parthoz, így árvíz esetén is megközelíthető. A beépített gépek együttes teljesítménye 14 MW. A kiépítési vízhozam 300 m3/s, amelyet 3 db 100 m3/s víznyelésű, 4,8 méter átmérőjű Kaplan turbina hasznosít. A turbinákkal közös tengelyen 4800 kVA teljesítményű generátorok dolgoznak, ezek évente átlagosan 55 millió kWó elektromos energiát termelnék. Az energia a szabadtéri transzformátorállomáson keresztül a 35 és 120 kV-os országos hálózatba jut. A vízlépcső alapvető feladata a felette kiágazó, összesen 60 m3/s vízkivételi kapacitású Keleti- és Nyugati-főcsatornán keresztül a Tiszalöki Vízgazdálkodási Rendszer 150 ezer hektáros területének öntözővízzel való ellátása, a térségben jelentkező lakossági és ipari vízigények kielégítése, valamint a Körös völgy vízpótlása. A duzzasztás hatására a Tiszán és a Bodrogon 130 kilométer hosszú,nagybajózásra is alkalmas vízi út alakult ki, ugyanakkor a vízlépcső feletti mederben 10 millió m3 víz tározására nyílt lehetőség. A Tiszalöki Vízlépcső az elmúlt 25 év alatt maradéktalanul betöltötte funkcióját. AZ ÖNTÖZŐVÍZ-SZOLGÁLTATÁS 1954 óta folyamatos. Ez idő alatt mintegy 15 milliárd m3 vizet használtak fel. A vízhasználat csúcsértékei a 60-as években — különösen 1964 és 1968 között alakultak ki. Ezt követően 1975-ig bizonyos visszaesés következett be, ami elsősorban az öntözőgazdálkodás átalakulásával, valamint időjárási tényezőkkel hozható kapcsolatba. Megkezdődött az öntözőrendszer jobb parti kiépítése, amely a vízhasználatban jelentős növekedést eredményez majd. A jelenlegi helyzetet vizsgálva, a keleti rendszerben — csak a nyári öntözéseket figyelembe véve is — 100 ezer hektáros fejlesztésre van lehetőség. A hajóforgalomra jellemző, hogy az elmúlt két évtizedben több mint 10 ezer átzsilipelésre került sor, továbbá a duzzasztás nélküli időszakban árvízi hajózásra is. A hajóforgalomban a 70-es évek elejétől mérsékelt emelkedés mutatkozik. A vízerőmű üzembe helyezése óta — 1956-tól részleges, 1960-tól teljes kapacitással — 1 millió lkWó-t meghaladó mennyiségű, 300 millió forint értékű villamos energiát termelt. Az erőmű 1977- től kezdve fokozatosan áttért a csúcsideji termelésre, s ma már az összes energiamennyiség 20%-a csúcsidőben termelődik. Fontos feladat a vízlépcső folyamatos üzemeltetése, karbantartása és felújítása. A gépészeti berendezések folyamatos ellenőrzést, karbantartást és felügyeletet kívánnak. A napi karbantartási munkák nagyrészt üzemeltetési jellegűek. Az évi karbantartás során a heti teendők ellátásán kívül teljes táblaemelést kell végrehajtani, ötévenként teljes revízióra kerül sor. Az első három évben az egyes mederelzáró táblák, a hozzájuk tartozó gépi és villamos berendezések, a negyedik évben a hajózsilip, az ötödik évben pedig a teljes vízlépcső revíziója megtörténik. A vízlépcsőn a VITUKI 1952-től végez mozgásvizsgálatokat; 1960-tól hidraulikai vizsgálatokat 'is végrehajtanak. Az ÉVIZIG az elmúlt évben minden részletre kiterjedő felülvizsgálatot indított. Ez egyúttal az átfogó rekonstrukció tervezését is szolgálta. A felülvizsgálat alapján korszerűsítik az üzemelési és karbantartási szabályzatot, illetve kialakítják az új követelményéket is kielégítő üzemviteli rendszert. AZ ELSŐ LÉPÉS VOLT a Tisza-völgy vízgazdálkodási rendszerének kialakulásában a Tiszalöki Vízlépcső megépülése. Az 1973-ban üzembe helyezett Kiskörei Vízlépcső, majd az 1981-ben kezdődő Csongrádi Vízlépcső-építés új távlatokat nyit majd meg a magyar vízgazdálkodás fejlődésében. A Tisza teljes szakasza alkalmassá válik 1300 tonnás vízi járművek biztonságos közlekedtetésére. A másfél évszázaddal ezelőtt kezdődött nagyszabású vízi munkák a Tiszacsatornázás befejezésével, a Duna— Tisza-csatorna megépülésével válnak majd teljessé. Sallai Ferenc SOROKBAN A Földünkön élő kereken 4 milliárd ember ivóvízigényének kielégítése egyre több problémát jelent. A felszín alatti vizekből történő beszerzés sok esetben drága, a felszíni vizek minősége pedig helyenként különösen aggasztó. — Jelentős vízbeszerzési forrás sok helyen a talajvíz. Az egészséges ivóvízellátás érdekében állandóan ellenőrizni kell a talajvíz minőségét, és meg kell akadályozni szennyeződését. Ennek indikátora a víz nitráttartalma, illetőleg bakteriális szennyezettsége. (Water Research) — A mélységi vizek minősége sem mindenütt kifogástalan az utóbbi időben. A Ground Water két legutolsó száma a mélységi vízszennyeződéssel kapcsolatban 170 esettanulmány eredményeit értékeli, és ismerteti a hatékonyabb védekezés feltételeit, módozatait, ezek káros gazdasági kihatásait az USA-ban, Angliában és Bajorországban. —■ A vízművek termelésének fokozása érdekében nagyon sok helyen talajvízdúsítással növelik a kutak hozamát, pl. Litvániában (Wasserwirtschaft Wassertechnik). — A felszíni vizekből történő vízbeszerzésnél kettős probléma adódik. Az egyik a jó helykiválasztás problémája, pl. Varsónál a Visztula, ahonnan a jelenlegi termelés 40%-át fogják a jövőben termelni. A másik, hogy a felszíni vizekből történő fokozódó ivóvízkivétel szükségessé teszi a hagyományos gyors és lassú szűrők mellett további vízkezelési eljárások bevezetését. 27
