Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
Ajándék a IV. kerületnek Uszoda és gyógyfürdő Újpest egyre szépülő, modernizálódó központjával, sokemeletes házaival és lakótelepeivel valóságos „város a városban". Fő utcáján, az Árpád úton öt évvel ezelőtt megnyílt uszoda és gyógyfürdő Budapest legújabb és legkorszerűbb fürdője. — Három évig épült — mondja Buray Zoltán üzemvezető — és 1974. november 4-én adták át Újpest, Újpalota dolgozóinak. Eredetileg tisztasági fürdőnek szánták, de aztán a módosított tervek alapján uszoda épült, elsősorban a kerület gyerekeinek, az ifjúságnak és gyógyfürdő a felnőtteknek, öregeknek. Vizünk gyógyvíz: 6 km hosszú vezetéken keresztül érkezik hozzánk a Széchenyi fürdőből . . . Ebben a 170 millió forint költséggel épült „szupermodern” épületben minden együtt van, amit a pihenéshez, gyógyuláshoz egy ilyen kombinát falain belül a víz adhat. A tágas előcsarnokból nyílik a kádosztály, amelynek 16 kabinjában mindenki a maga kis medencéjében fürdőzhet, utána a heverőn pihenhet. A kádosztályhoz tartozó szalonba az is betérhet egy kis lábápolásra, aki nem fürdővendég. Hasonló módon szabad „betérni" a férfi- és női fodrászatba is. Az előcsarnokból balra nyílik a fizikoterápia: galvánfürdő, solux, kvarc, gyógymasszázs, gyógytorna és az ehhez szükséges felszerelések egész sora szolgálja a kezelésre küldött betegek gyógyulását. A földszinten kapott helyet az egész épület „szíve", a kazánház, ahol négy hatalmas gázkazán biztosítja a fűtést, a megfelelő C° hőmérsékletű vizet. Az üzemvezető nagyon büszke a négy masinára, azt mondja — országos szinten is a legmodernebbek közül való. В Az első emelet egyik falát teljes szélességében és magasságában szép üvegmozaik díszíti. Az alkotó művész szignója: „Barcsay — 1974”. Jobb oldalon, hangulatos, színes öltözők és szekrénykék sorai között jutunk be a termálba. A kötelező előfürdő után léphetünk a medencékbe: az egyikben 26, a másikban 28 C°-os a víz. Az 50—60 C°-os párával teli gőzkamrát csak egészséges emberek vehetik igénybe, de annak, aki „bírja”, nagyon jót tesz, különösen a légzőszerveknek, a kamillás gőz. fl A kádfürdő, a termál elsősorban az idősebb generáció „birodalma", az uszoda viszont a gyermekeké, a fiataloké. A medence vize tükörtiszta, ivóvíz-minőség. Mindezt nyugatnémet vízforgató berendezés biztosítja. A vegyszeres kezelés eredményeként az uszoda nagy medencéjének 344 m3 vize Rét óra leforgása alatt teljésen kicserélődik. Egyébként mind a nagy medencének, mind a „tanmedencének” rendkívüli szerepe van az ifjúság nevelésében. A tanmedence a legkisebbek oktatásának céljait szolgálja: az újpesti, újpalotai iskolák tanulóit 11 éves kortól kezdve itt tanítják úszni, sőt, újabban bekapcsolódtak az óvodák is. Mivel az elmúlt évek során mintegy 20 ezer általános iskolás részesült szervezett úszásoktatásban, az újpesti uszoda ilyen értelemben a legnagyobb budapesti oktatóintézmény. Esténként a sportolók veszik birtokukba az uszodát: 18—20 óráig egyik napon a Vasas Izzó, másik napon az Újpesti Dózsa béreli. Az Újpesti Uszoda és Gyógyfürdő egész éven át nyitva tart. Némi korlátozás, hogy a termálfürdőt a nők hétfőn, szerdán és pénteken vehetik igénybe, a férfiak kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap. (Alföldi) IQAP végére tervezik a Duna— Rajna—Majna-csatorna megnyitását. Ez lesz az európai víziútrendszer gerince. Az Északi-, Balti-, Földközi-, Égei-tenger és az Adria összekötésével a belvízi közlekedés nagyarányú növekedése várható. Ha megfelelően felkészül a forgalomra, hazánk megkülönböztetett szerepet kaphat kapacitásban, kikötő- és rakodóépítésekben, valamint javított ipartelepítésben és az infrastrukturális feladatok körében. Olcsó vízi úton érhetjük el a nyugati piacokat és a keleti, nyugati országok infrastrukturális rendszerei között szoros kapcsolat alakulhat ki. LEGOLCSÓBB VIZEN Hajóval lehet legkisebb energiával szállítani nagytömegű árut. A hajó hordképessége is jelentősen túlszárnyalja a vasút és a gépkocsi hordképességét. Egy LE kapacitással hajón 4000 kg, vasúton 500 kg, gépkocsin 150 kg árut lehet szállítani. A vízi szállítás nagy előnye még a kis munkaigényesség. További előnyöket jelent a nagy abszolút és szabad pályakapacitás, a közvetlen tengeri kapcsolat. Vízi szállítás esetén függetlenek vagyunk a külföldi vasút fuvardíjától és az arra vonatkozó különféle megegyezésektől. Beszélni kell a beruházási költség alacsony szintjéről is. A vízi szállítás kapacitásnövelésének költsége jóval kisebb összegű beruházással valósítható meg, mint a többi közlekedési ágé. Az előnyök mellett ejtsünk néhány szót a hátráltató és korlátozó tényezőkről is! Korlátozó tényezőként jelentkezik a belföldi vízi utak téli forgalmának szünete. Évtizedes felmérések szerint a jég és a köd miatt a szünet a Dunán 25— 30 nap, a Tiszán 50 nap. A hajóút vízszintváltozása szintén forgalomkorlátozást eredményez. A hálózat hiányosságai és a kis műszaki sebesség is korlátozó erővel hat. A hajózás részesedése az áruszállításban stagnál. Folyóink észak-déli folyásúak, a szállítási igények zöme kelet-nyugati irányban jelentkezik. A vízi szállítás adottságait, illetve lehetőségeit figyelmen kívül hagyják. Nagy kapacitású üzemek épültek kikötő nélkül, mint például a TVK, a TVM, a DCM stb. Hiányoznak a folyó mellé épített, egymással tervszerűen együttműködő gazdasági egységek. További hátrány adódik a vasúttal, közúttal rosszul kialakított technikai kapcsolat miatt is. A szűk kapacitás, a kikötők és rakodók hiánya alapvető hiba. (Kevés a daru, a reexporthoz szükséges vámmentes rakodótér, a tárolókapaciás, a munkaerő. A meglevő kikötők, rakodók teljesítőképessége alacsony, a gépesítettség hiánya is jelentkezik. Még a fejlett Csepeli Szabadkikötőben sincs alkalom az előírt kétszeri mérlegelésre; üres és rakott állapotban. A parti raktár az átrakó és átfejtő tevékenységhez fontos lenne, és a kikötőkben nincs megfelelő áruellenőrzés. A fuvaroztató vállalatokkal kapcsolatosan is vannak problémák. A külkereskedelmi kötések bevett szokásai, valamint a MAHART és a fuvaroztató vállalatok közötti hosszú távú szerződések kis számát is meg kell em-24
