Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
MAGYAR — SZOVJET HATÁRVÍZI TÁRGYALÁSOK Kijev volt a színhelye december 12— 18. között a magyar—szovjet határvízi meghatalmazottak 28. ülésszakának. A magyar küldöttséget dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese, a szovjet küldöttséget K. Sz. Hiiobocsenko ukrán meliorációs és vízoazdálkodási miniszterhelyettes vezette. A tárgyalások során a két ország vízügyi szakemberei egyeztették az 1979. évi közös érdekű vízépítési munkák terveit. A szakértői jelentések alapján megállapították, hogy a határszakaszok árvízvédelmi műveinek műszaki állapota ídfogástalan. A Tiszának és mellékfolyóinak vízminősége változatlanul első osztályú tiszta víz. Megállapodtak abban, hogy a jövő évtől a vízminőséget bakteorolóqiai vizsgálatokkal is ellenőrzik. Az ülésszakon megvitatták a jelenleg hatályos határvízi egyezmény korszerűsítésével kapcsolatos kérdéseket. Az új egyezmény megkötését 1980-ban a határvízi együttműködés 30 éves évfordulója alkalmából tervezik. A magyar vízügyi küldöttség megtekintette a Dnye- Der és a Donvec medence között épülő csatorna 250 kilométeres szakaszát. Az itteni tapasztalatok hasznosíthatók lesznek majd a Duna—Tisza-csatorna éoítésénél. A maavar vízügyi deleaációt foqadta Ny A. Garkusa ukrán meliorációs és vízgazdálkodási miniszter is. Befejeződtek a magyar — jugoszláv vízügyi tárgyalások Budapesten, december 4—9. között tartotta 23. ülésszakát a magyar—jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság. A tárgyalásokat Tome Kuzmanovski, a Szövetségi Mezőgazdasági Bizottság elnökhelyettese és dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese vezette. A két ország vízügyi szakemberei áttekintették a tavaly decemberi, újvidéki ülés óta végzett munkát, véleményt cseréltek a két országot érintő aktuális vízgazdálkodási kérdésekről. Tárgyaltak a közös érdekű folyókon végzett munkálatokról. A Duna szabályozásánál magyar területen 64 millió Ft, jugoszláv területen 84 millió dinár volt az elvégzett munka értéke. A folyó jugoszláviai szakaszának vízépítéséhez Magyarországról is szállítanak terméskövet. A munkák a hajózási feltételek és a jéglevezetés javítását szolgálják. Tovább folytatják a Dráva szabályozását is. Megállapodtak, hogy a közös megvalósításra tervezett gyurgyevác—barcsi vízlépcsőrendszer beruházási programját 1979-ben elkészítik. Értékelték a határfolyókon végzett vízminőségi vizsgálatok eredményeit. Megállapították, hogy a kétoldalú együttműködés eredményeként a víz minősége nem romlott. Intézkedéseket határoztak el az árvíz és jég elleni védekezésről. Szükség esetén 4 magyar jégtörő hajó végzi a jégtörést a Duna jugoszláv szakaszán Vukovárig. Megállapodtak a tanácskozáson abban is, hogy intézkedési tervet dolgoznak ki a Tiszán megépült vízlépcsők üzemelésének összehanaolására. A magyar—jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság 23. ülésszaka jegyzőkönyv-aláírással ért véget. ÖTEZER KÖBMÉTERES VÍZTÁROLÓ TAPOLCÁN Zala megye területén több fontos, a vízellátás javítását, bővítését szolgáló beruházás valósul meq. Az Orszáqos Vízügyi Hivatal és a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat közösen biztosítja ezekhez a beruházásokhoz az anvaqi és a technikai feltételeket. Iqy — többek között — a nyuaat-balatoni regionális vízmű II. ütemében a 10. számú kutat már bekötötték a környék vízellátásába. A programban szereplő ötezer köbméteres víztároló medence üzembe helyezésére pedig jövőre kerül sor Tapolcán. IHI lí R E К Modellüzemek tapasztalatai Nemzetközi oktatóközpontok lesznek a kiskörei vízlépcső Tisza-völgyi öntözőrendszerében kialakított modellgazdaságok. A hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban, a rakamazi Győzelem, a hajdúszováti Lenin, a Törökszentmiklósi Tiszatáj, a kisújszállási Tisza II. és a kondorosi Egyesült termelőszövetkezetben egy évtized alatt korszerű, nagyüzemi öntözéses gazdálkodást honosítottak meg. A Magyar Tudományos Akadémia talajtani és agrokémiai kutató intézetének komplex munkájával és az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO támogatásával kidolgozták az öntözéses gazdálkodás talajtani, biológiai, genetikai, technikai és ökonómiai feltételeit, tudományosan felmérték a különböző talajtípusok öntözésének gazdaságosságát, hatékonyságát, a hektáronkénti jövedelmezőség emelésének lehetőségeit. A modellgazdaságok tapasztalatainak felhasználásával a Tisza völgyében eddig hatvan gazdaság hajtotta végre öntözésfejlesztési programját. A Hajdúságban, Szolnok megye területén, Heves és Békés megyében több mint százezer hektáron teremtették meq a termésátlagok növelésének korszerű öntözéses módszerét. Az itteni eredmények híre túljutott az ország határain, és ma már külföldről, a szocialista országokból, illetve a közel-keleti és az afrikai államokból is érdeklődnek a maavar taoasztalatok után. A külföldi érdeklődőkkel megismertetik a gyakorlatban jól bevált módszereket és azok hatásait. A szakmai ismeretek mellett a gazdálkodás szövetkezetpolitikai kereteit is vázolják. KÉSZÜL A SZÁMOS-GÁT Az idén félidejéhez érkezik a szamosi árvízvédelmi rendszer kiépítésének második szakasza. Az összességében csaknem eqymílliárd forint értékű beruházást 1972-ben kezdték meg, és az első ütemben 13 kilométer hosszúságban erősítették meg a folyó mindkét oldalán a töltéseket. A második ütemben további 43 kilométernyi partszakaszon formálják ki a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság építőbriqádjai a védelmi rendszert. Két és fél millió köbméter föld és 34 ezer köbméter kő megmozgatásával folyószabályozást és mederrendezést is megvalósítanak. A Szamos mentén öt új gátőrtelepet hoznak tető alá, s kiépítik a védekezést szolgáló hírközlő rendszert. Ennek adatait számítógépbe táplálják majd, amely automatikusan feldolgozza, értékeli és rendszerezi, valamint tárolja a folyó állapotáról közölt információkat. 33 „DNYEPR” típusú esöztető berendezés öntözi az ukrajnai kolhozok földjeit
