Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
IHI í RIE K< Úszó laboratóriumok Egyetemek együttműködése A Magyar Tudományos Akadémia Tiszakutató Bizottságának munkája szorosan kapcsolódik a természet- és környezetvédelmi feladatok megoldásához, az élővizek tisztaságának megőrzéséhez. E tevékenység eredményességének növelésére nemrégiben szerződést írtak alá Újvidéken. Az ottani állami egyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem közötti együttműködési szerződés keretében a jugoszláv intézmény biológiai intézete, illetve a szegedi intézmény növénytani tanszéke közös kutatási programot dolgozott ki. Ezzel kapcsolatban dr. Horváth Imre professzor, a szegedi egyetem tanszékvezető tanára, a Tiszakutató Bizottság elnöke az MTI munkatársának adott nyilatkozatában ezeket mondotta: — a közelmúltban Ungváron szovjet társintézménnyel kötött hasonló megállapodás és a mostani újvidéki szerződés új lehetőséget nyit a vizsgálatok hatékonyabbá tételére, mivel azok nemzetközi jelleget öltve a folyó egészére kiterjednék. Kiemelten foglalkozunk a víztárolóknak a Tisza élővilágára gyakorolt hatásával, valamint a vízminőséget befolyásoló tényezőkkel. A tervek szerint közös hossz-szelvény-vizsgá latokat végzünk. A folyó legfelső szakaszáról indulva a kutatók azonos víztömeggel utaznak végig a Tiszán alkalmi laboratóriummal felszerelt hajón. Közben mintákat vesznek és megállapítják, melyik szakaszon milyen kémiai vagy egyéb változások következnek be a víz összetételében, hol milyen szennyeződések érik a folyót. A másik fontos cél a jelenlegi állapotok felmérése alapján a természet- és környezetvédelmi feladatok, továbbá tájrekonstrukciós tervek megvalósításának elősegítése. A távlati A Vízépítőipari Tröszt előtt álló feladatok a termelés dinamikus növekedésén túlmenően, a hatékonyság, a jobb minőség és gazdaságos kivitelezés kérdéseit hozzák a gazdasági vezetés munkájának előterébe. E feladat teljesítése rendkívül komplex, szerteágazó gondokat vet fel. A Vízépítőipari Tröszt úgy érezte, hogy a cél mielőbbi és minél hatékonyabb elérése érdekében, a saját keretein túlmenően, merítenie kell a tudomány gazdag tárházából és ennek szervezeti keretet is kíván adni. Ezt a célt szolgálja az 1978. november 25-én aláírt Szocialista együttműködési szerződés, a Vízépítőipari Tröszt és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete között. program 1985-ig szól, amit közben szükség szerint kiegészítenek. Megállapodtunk abban is, hogy a magyar és jugoszláv intézmények képviselői közösen tájékoztatják egymást eredményeikről és egyes részfeladatokat közösen oldanak meg. Vizsgálataik eredményeit a szegedi székhellyel működő Tiszakutató Bizottság kiadványában közük. A kiadvány szerkesztésébe két szovjet és két jugoszláv szakembert is bevontak. A nemzetközi együttműködés új, tágabb lehetőségeket teremt a folyó és környezete értékeinek megóvására. A szerződés keretében kölcsönösen tájékoztatják egymást legújabb eredményeikről a vízépítési technológiák és a korszerű szervezési módszerek területén. A BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete átadja a Vízépítőipari Trösztnek tudományos eredményeit és segítséget nyújt a szakember-utánpótlás területén. A kiemelten fontos témákat közösen dolgozzák ki, rendszeres konzultációt tartanak és kiadványcserét folytatnak. A Vízépítőipari Tröszt részt vesz a tananyag fejlesztésében, az egyetemi gyakorlati oktatásban, különösen a technológiai tantárgyak területén. A szerződés az Országos Vízügyi Hivatal és a Budapesti Műszaki Egyetem közötti 1976—80-as évekre megkötött szerződéshez kapcsolódik. Tóth Lajos A Vízépítőipari Tröszt jelentkezik... EGYÜTTMŰKÖDÉS Külföldi szaklapok írják: Az elmúlt hónap külföldi szaksajtója elsősorban a vízi közműellátás különösen fontos két részproblémájával foglalkozik. Az egyik a meglevő vízvezetékhálózatoknál fellépő korróziós jelenség, amely figyelembe véve a világon meglevő és beépült vízvezetékhálózatokat, egyik kulcsponti kérdés üzemelési és fenntartási szempontból. A másik a fokozódó szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás melléktermékének, a szennyvíziszapnak elhelyezése és hasznosítása, különös tekintettel a környezetvédelemre. Az ivóvízellátásról szólva a Gas, Wasser Abwasser ismerteti az ivóvízvezetékben a horganyzott csövek korróziójára vonatkozó vizsgálatokat és összefüggésbe hozzák a vízben növekvő nitrátszenynyeződéssel. Ugyancsak ebben a folyóiratban az egyik szerző a korrózió okát a fokozódó fogyasztás következtében fellépő nagyobb áramlási sebességekre és nagyobb vízhőmérsékletre vezeti viszsza. Megállapítja, hogy a meglevő csővezetékek védelme érdekében a csövekben megengedett sebesség 1 m/s és 60 °C körül kedvező, továbbá biztosítani kell a lebegő anyagtól való mentességet és a mész-, szénsavegyensúlyt is. A szennyvíziszap, különösen pedig az iparból származó szennyvíziszap és szilárd hulladékok kérdéseivel foglalkozik az Abwassertechnik legutolsó száma, amely az 1978. június 5—9. között Münchenben megrendezett 4. Európai Hulladék Szimpozionon elhangzott 16 előadását ismerteti témakörönként. 30 állam, mintegy 1000 szakemberének részvételével a szennyvíziszap és hulladékelhelyezés különleges feladatait és felügyeletét is megfogalmazták. A nedves iszap mezőgazdasági elhelyezése Svájcban egyre nehezebb, ezért kénytelenek az iszapot szárítani és ezzel könnyebben szállíthatóvá és kiszórhatóvá válik. (Industrie Abwässer) Ugyancsak Svájcban Bern és Wordental szennyvíztisztító telepének szennyvíziszapját a mezőgazdaságban helyezik el, melynek előfeltétele az egyedi adagolás, a túltrágyázás elkerülése érdekében a foszfor-mérleg betartása és a nem kívánatos nehéz fémek felhalmozódásának elkerülése. (ISWA Information Bulletin) A romániai szaksajtó a szennyvíztisztító telepeken keletkező iszapok feldolgozása és hasznosítása céljából kidolgozott új osztályozási rendszert ismerteti. Ezáltal a korszerűbb felhasználás és hasznosítás még inkább lehetővé válik. (Hidrotechn. Árh. Pentru Probleme Papéi) TUDJA-E... hogy a magyar szabvány szerint bizonyos anyagok előállításához mennyi víz szükséges a termelésben? 1 hl sör előállításához 1.4 m3 víz szükséges 1 to cement előállításához 2.5 m3 víz szükséges 1 db háztartási gép és készülék gyártásához 3,1 m3 víz szükséges 1 to dohány előállításához 17.0 m3 víz szükséges 1 to mosószer előállításához 60.0 m3 víz szükséges 1 to cukor előállításához 123.0 m3 víz szükséges 1 to szalámi előállításához 245.0 m3 víz szükséges 1 db autóbusz gyártásához 300.0 m3 víz szükséges 34
