Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-08-01 / 8. szám

TÜKÖR Luzsicza Lajos rajza Üdülőterületeink környezet­­védelmének jogi kérdései (II.) Д Velencei-tó fejlesztése Vörösmarty Mihály, Gárdonyi Géza, vagy Batthyány Lajos és Perczel Mór... Az egyik júniusi délutánon Molnár Ferenccel a Velencei-tavi Intéző Bizott­ság titkárság vezetőjével bejártuk a táj kulturális emlékhelyeit. Agárd. A sokablakos, hosszan elnyúló egykori cselédházban született Gárdonyi Géza. Itt ringott a kék színű tulipános bölcső, itt ejtette ki a kisfiú az első szavakat. Az Intéző Bizottság buzgalmá­ból — és anyagi támogatásával — nemsokára megnyílik az újjáépített, megszépített szülőház. Méltó párja lesz a kápolnásnyéki Vörösmarty-kúriának, a Bence-hegyi Vörösmarty-pincének. Sukoró. A múlt évben panaszokat gyűjtöttünk itt .Mi lesz a kis hegyi falu református templomával, a nagy idők nagy tanújával? 1848 szeptemberében e templom falai közt döntötte el a magyar haditanács: megütközik Jella­­sich seregével. Egymás mellett, egy te­remben ült ekkor Battyhány Lajos, Per­czel Mór, Görgei Artúr, Vasvári Pál és Xantus János. Sem előtte, sem utána soha többé nem találkoztak így. A romlásnak indult templom idén nyárra megújhódott. A Műemléki Fel­ügyelőség restaurátorai, az asztalosok, az orgonajavítók még dolgoznak itt — de jövőre Sukoró ismét büszke lehet féltett kincsére. Pákozd. A harcmezőn, a messzire lát­szó karcsú obeliszk szomszédságában múzeumot találunk. Makettek, térképek vezetnek végig bennünket a nagy csata eseményei között. A tó környékén tudják: nemcsak a vizet, a nádast kell rendezni — de a történelem emlékeit is. A megbecsült múlt a jövendő záloga. K. Cs. A Velencei-tó Magyarország harma­dik legnagyobb tava és sajátos jelle­génél fogva egyik legszebb állóvize. Vízrendszere három fő részre tagozó­dik: a Császár-víz vízgyűjtőjére, a Ve­réb—pázmándi víz vízgyűjtőjére és a tó közvetlen környezetére. A tó vízszintjének szabályozására a Dinnyés—Kajtori csatorna szolgál, ame­lyen zsilip üzemel. A csatorna vize a Nádor és a Sió csatornák közvetítésé­vel végül is a Dunába kerül. összességében a tó északi partját szegélyező dombok, a víz minősége, mélysége, sajátos és romantikus élővi­lága (nádasok, ritka madárfajok), a ki­váló klíma (sok napsütés, kellemes le­vegő és vízhőmérséklet) nagyszerű le­hetőséget kínálnak a csendben, elvo­­nultan pihenni vágyó üdülők számára. A Velencei-tó az elmúlt időszakban egyre jelentősebb szerepet kapott a nö­vekvő belföldi turistaforgalomban. A tónak és környékének üdülési célból történő hasznosítása érde'kében intenzív komplex fejlesztésre volt szükség, amely­nek alapja számos vízgazdálkodási kér­dés megoldása volt. A legnagyobb gond az volt, hogy a tó erősen eutrofi­­zálódott, partjai és maga a tómeder erősen elnádasodott. A munkák megin­dulásakor a tó területének 60%-a nád­dal volt borítva. A másik fő probléma a sekély vizű tó igen szélsőséges vízjá­rása, mert a csapadékos tavaszi idő­szakban túl magas, a szárazabb nyarak alkalmával pedig igen gyakran rend­kívül alacsony volt a vízszint. Az elmúlt 25 évben észlelt legnagyobb és legki­sebb vízállások különbsége; a vízjáték 181 centiméter volt, de éves viszonylat­ban is gyakran elérte a 60 centiméte­res értéket. A kormány 1971. január 19-én foglalkozott a Velencei-tó hosszú távú fejlesztési programjával. Határo­zata a Velencei-tó üdülőterületének fej­lesztését foglalja egységes keretbe és a fejlesztés irányát, mértékét húsz évre, 1990-ig meghatározza. A program az 1968-ban készített regionális fejlesztési terv gazdaságos és gyors megvalósítá­sát tűzi ki célul, hogy a tópart és kör­nyéke összehangoltan és arányosan fej­lődjék. Az 1968-ban készített üdülőfejlesztési regionális rendezési terv már sokolda­lúan tükrözi azt a fejlődési szintet, amit a regionális tervezés a második szaka­szában elért. A határozat alapvető ren­delkezése szerint a Velencei-tó és kör­nyéke fejlesztése során fokozott figyel­met kell fordítani az üdülés és az ide­genforgalom, a vízi sportok és horgászat, valamint a természetvédelem terén egy­re növekvő társadalmi igények megfe­lelő kielégítésére. A jogszabály úgy rendelkezett, hogy a tóba, illetőleg a tóba befolyó élővi-21

Next

/
Thumbnails
Contents