Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

HÍRE IK SZLOVÁK VÍZÜGYI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Szlovák vízügyi küldöttség járt Buda­pesten december elején V. Margetin erdészeti és vizügyi miniszter vezetésé­vel. A szlovák vízügyi vezető tárgyalá­sokat folytatott dr. Gergely István ál­lamtitkárral, az OVH elnökével. Áttekin­tették a magyar—szlovák kétoldalú együttműködés helyzetét és feladatait, a Duna- és Tisza-völgyi együttműködés kérdéseit, valamint a Gabcikovo—Nagy­maros vízlépcsőrendszer építésével kap­csolatos időszerű kérdéseket. A delegá­ció vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a vizlépcsőrendszer megvaló­sításának helyzetéről. Megállapították, hogy a munkák a közös ütemtervnek megfelelően folynak mindkét ország te­rületén. KÜLDÖTTSÉG ALGÍRBAN Magyar vizügyi küldöttség járt az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársa­ságban Vincze Józsefnek, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesének ve­zetésével. A magyar küldöttség decem­ber 4—10. között tárgyalásokat folyta­tott a Vízügyi, Talajjavitási és Környe­zetvédelmi Minisztérium vezetőivel a maavar—algériai vízüqvi kapcsolatok gazdasági továbbfejlesztéséről. A szak­emberek áttekintették a vízgazdálkodási együttműködés eddigi eredményeit, s megállapodtak abban, hogy a magyar szakemberek továbbra is segítik Algéria vízgazdálkodásának fejlesztését. A tár­gyalások során elhatározták egy közös vízügyi vállalat létrehozását és egy víz­ügyi középfokú oktatási központ létesí­tését. Erősítik n tudományos információ­­cserét és együttműködnek a magyar és algériai vízügyi szakemberek a vízminő­ség-védelemben és szennyvíztisztításban. HÚSZ VÍZTÁROZÓ A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgató­ság szakembereinek felmérése szerint a Zala folyót tápláló élő vízfolyások ele­gendő vizet szállítanak ahhoz, hogy fél és egymillió m3-es víztározókat alakít­hassanak ki Zala megyében. Az alapos szakvizsqálat szerint összesen húsz táro­zó alakítható ki egyszerű völqyzáró aát megépítésével, a patakok vizének felfo­gására. Közülük tíznek a befogadóké­pessége meqhaladhatia az eqymillió m3-t. A tározók egyaránt szolgálják az árvízvédelmet és a mezőgazdasági ter­melést. Vizükkel nagyobb területek ön­tözését lehet biztosítani. KÖRNYEZETVÉDELEM A GYÁRBAN Ez évben környezetvédelmi csoportot hívtak életre a Videoton energia főosz­tályán, melynek feladata figyelemmel kísérni, közreműködni e tevékenységben. Ezzel egyidejűleg több fontos intézke­dést tettek a környezet védelme érde­kében. Többek között központi tároló létesül a fáradt olaj gyűjtésére. Ideig­lenes égető, a tűzveszélyes folyadékok megsemmisítésére, és folyamatban van a galvanizáló üzemi szennyvíz tisztítá­sának tervezése is. BIOLÓGIAI szennyvíztisztító mű kezdte meg a próbaüzemet a Nyergesújfalui Magyar Viscosagyárban. A berendezés mikroorganizmusok segítségével tisztítja meg a vegyi szálak termelése közben keletkező szennyvizet, s jelentősen csök­kenti a Duna szennyezését. AZ ÉSZAK-ZALAI Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat a vízvezetékek és szenny­vízcsatornák csőgörény követésére kü­lönleges tisztítására használt úgyneve­zett rádió adó-vevő készüléket szerzett be. A műszer egyik eleme a tisztítóbe­rendezésre szerelve folyamatosan jelzi a csőgörény haladását. A föld alól ér­kező impulzusok alapján könnyen meg­állapítható az esetleges csőelzáródás helye. VÍZVEZETÉK BODROGHALÁSZNAK A várossá nyilvánítás utáni években gyors ütemben történt Sárospatakon a vízvezetékhálózat építése, s így ma már nemcsak a város belsejében, hanem a külső területek többségén is egészséges ivóvize van a lakosságnak. Most készült el a Sárospatakkal egye­sült Végardó ivóvízhálózata, ez év ta­vaszán pedig a szintén Sárospatakhoz tartozó Bodroghalász vízvezeték-hálóza­tának építését kezdi meg a városi ta­nács — a megyei tanács hathatós tá­mogatásával. A hárommillió forint értékű beru­házás munkálatait a Bodrogmenti Ta­lajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat szakemberei végzik, s a tervek szerint a vízvezetéket 1980. június 30-ig kell átadni rendeltetésének. Ezzel teljessé válik Sárospatak vezetékes ivóvízzel való ellátása. AZ IZSÁKIAK VÍZMÜVE Vízmüvet kap az utolsó nagyközség is Bács-Kiskun megyében. Megalakult az Izsáki Vízműtársulat, amely jóvá­hagyta a létesítmény 40 millió forintos építési programját. A munkát rövidesen megkezdik, és 1982-ben fejezik be. ötszáz köbméteres acélszerkezetű víztorony és két felszíni víztároló épül, mintegy 36 kilométer hosszú vízvezeték-hálózatot fektetnek le, amely a középületeken kívül csaknem kétezer háztartást lát el ivóvízzel. FELSÖ-SZABOLCS VÍZRENDEZÉSE Tanulmányterv készült Felső-Szabolcs vízrendezéséről. A tíz évre szóló, s egy­­milliárd forintos költséget jelentő terv összehangolja a belvízelvezető rendszer teljes szabályozását, mind a vízügyi szervek, mind az üzemek között. A terv végrehajtásából adódó feladatokat Nyíregyházán, a Felső-tiszai Vízügyi Igazgatóságon beszélték meg az Or­szágos Vízügyi Hivatal, a megyei ta­nács, a termelőszövetkezetek területi szövetsége és a megyei pártbizottság képviselői. A fejlesztés első ütemének munkálatai már jövőre megkezdődnek. A tízéves program során a biztonságo­sabb mezőgazdasági termelésnek, va­lamint a községek belvízelvezetésének problémáit oldják meg. Magyar vízépítők Szlovákiában Gabcikovói start Az Északdunántúli Vízügyi Igazgató­ság és a pozsonyi társigazgatóság meg­állapodása alapján magyar munkások építik meg a dunai erőmű tározó tavá­nak töltését is, a Duna jobb partján, Rajka és Pozsony között. A 16 kilométer hosszú gátba 3,5 millió köbméter földet építenek be. Ez a gát csatlakozik majd a magyar területen is kiépítésre kerülő gáthoz. A munkák elvégzéséhez szüksé­ges geodéziai felmérések megkezdőd­tek. Megállapodtak a munkák ütemé­ben is. A gátszakasz építését 1980-ban kezdik meg, nagy gépi erők bevetésé­vel. A Gabcsikovo—Nagymarosi Erőmű és Vízlépcsőrendszer építése, mint isme­retes, az év elején megkezdődött Szi­getközben a Csallóközben is. A magyar oldalon Dunakiliti térségében láttak először munkához. A munkák jelenleg is folynak, az ideiglenes út készült el és hozzákezdtek a végleges út kiépíté­séhez is, amely az árterületen át vezet a főmeder partjára. Eddig 260 ezer köb­méter kavicsos földet mozgattak meg és 200 hektár területen irtották ki az ártéri erdőket. Az erőmű építését mindkét országban nagy figyelem kíséri. Különösen foko­zott az érdeklődés Szigetközben és a szomszéd területeken. A szakemberek már számos ankéton tartottak ismerte­tőt a nagyszabású programról. A to­vábbiakban falugyűléseken, Népfront rendezvényeken ismertetik a lakossággal az erőmű és vízlépcsőrendszer megépí­tésének előnyeit, a környezetre gyako­rolt hatását. A napokban Győrött megtartott ta­nácskozáson Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke el­mondotta, hogy a vízügyi ágazat ed­digi legnagyobb beruházása valósul meg Szigetköznél és Nagymarosnál. Az erőmű és vízlépcsőrendszert hazánk közösen építi meg Csehszlovákiával, s annak előnyeiből a két ország egyenlő arányban részesedik. Magyarország évente 1,3 milliárd kilowattóra villamos energiához jut, ami évente 500 ezer tonna kőolaj megtakarítását teszi lehe­tővé. A beruházás nyomán a térségben jelentős infrastrukturális fejlesztésekre is sor kerül, s idegenforgalomra, vízi sportokra felhasználható területek ala­kulnak ki. Egyebek között Szigetköz felső részén egy egészen Pozsonyig nyúló, 60 millió köbméter vizet befogadó mes­terséges tó keletkezik. 32

Next

/
Thumbnails
Contents