Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
cAlkűtmánty fa államaíajpítáj A Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Az 1949. évi X. törvénycikk mondja ki ezt — vagyis a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Amire évszázadokig hiába várt e haza népe: végre olyan alaptörvényt kapott, amely rögzítette az állampolgári jogokat és kötelességeket, meghatározta az új társadalom alapvető intézményeit, az államszervezet felépítését. Azóta is — esztendőről esztendőre — minden augusztus húszadikán megun- j nepeljük alkotmányunk napját. Ilyenkor — miként örökösökhöz illik — elődeinkre, nemzeti múltunk haladó alakjaikra is emlékezünk. Nekik mindig is gondjuk volt egy olyan írott alkotmány, amely az igaz hazafiság jegyében harci eszköz a feudális szokások, az „álarcos önzés”, a buta maradiság ellen. Történelmünk fényes napjaiban, 1848 —49-ben kerülhetett sor először egy valóban népérdeket védő alkotmánytervezet közzétételére. A tervezet írója Táncsics Mihály, a március 15-ei forradalom idején a Munkások Újságának szerkesztője. Ő nem habozott kimondani: „Minden ember egyenlő szabadsággal születik, egyiknek sincs több joga (jussa), mint a másiknak". 1849 már- :. ciusában, Debrecenben, országgyűlési képviselőként még keményebben fogalmazott: „Magyarországban is minden ember tökéletesen egyenlő jogokkal és szabadsággal él, bármi ajkú legyen is... A bárói, grófi, hercegi s minden más nemű cím el van törölve, mert ahol a címek léteznek, ott nem lehet egyen- j tőség...” A Tanácsköztársaság Alkotmánya a proletárság jogait, hatalmát rögzítette első paragrafusában. Az 1972-ben, az országgyűlés által módosított alkotmányunk legjobbjaink álmát emeli törvénnyé: „A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.” Ez az Alkotmány védi a nép hatalmát, harcoi az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére. Jelképes erejű tény, hogy augusztus húszadikán a magyar állami lét megalapítását, I. István király nagy müvét is ünnepeljük, amellyel népünk fennmaradását biztosította. így találkozik igazán alkotmány és história. Megtisztelő figyelem érte a vízügyi ágazatot, a vízzel hivatásszerűen foglalkozó 100 ezer dolgozó becsületes munkáját: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke július 25-én látogatást tett az Országos Vízügyi Hivatalban, majd megtekintette az Északpesti szennyvíztisztító telep építését és a VITUKI-ban folyó tudományos kutatómunkát. Lázár Györgyöt elkísérte Szépvölgyi Zoltán, о Fővárosi Tanács elnöke. A kedves vendégeket Dr. Gergely István államtitkár, az OVH elnöke, Kékedi György, az MSZMP I. kerületi bizottságának első titkára, Dr. Gerda Sándor, az OVH Pártbizottságának titkára és az OVH vezetői fogadták. Az üdvözlés meleg szavai után Dr. Gergely István kibővített elnöki értekezleten adott tájékoztatást a vízgazdálkodás helyzetéről és időszerű feladatairól. Dr. Gergely István tájékoztatójában egyebek közt elmondta, hogy: szocialista tervgazdálkodásunk és nemzetközi együttműködésünk tényszerűen bizonyítja, hogy az ellentmondások feloldhatók: kellő összhang teremthető a társadalmi-gazdasági fejlődés, valamint a vízigények és készletek között. Tervszerű, szorgalmas munkával, a szűkös anyagiak megfontolt és takarékos felhasználásával biztosítható, hogy a víz hiánya, minősége, károkozása ne legyen gátja fejlődésünknek. Ebből, a vízgazdálkodás ágazati politikáját elvben és gyakorlatban egyaránt meghatározó megállapításból fejtette ki részleteiben is az egyes szakágazatok tevékenységét. Ismertette a már elkészült nagytérségi és regionális vízgazdálkodási rendszereket, és felvázolta a sokhasznú tározás építésének programját, mint a vízkészleted gyarapításának egyik fő eszközét. Kiemelte, hogy a jelenlegi tervek és lehetőségek az aktuális igények kielégítését célozzák. A népgazdaságnak a vízhiánnyal szembeni fokozódó érzékenysége, a lakossági vízellátás biztonságához fűződő érdekek és egyéb szempontok is indokolják, hogy hozzá kell kezdeni a kockázattal arányban álló tartalékkészletekhez szükséges műszaki-gazdasági megoldások feltárásához. A vízmérleg másik — ágazati lehetőségekkel szintén szabályozható — oldaláról, a vízigényekről szólva rámutatott, hogy a Minisztertanács határozata Dr. Gergely István tájékoztatja a vendégeket a vízgazdálkodás helyzetéről 1 LÁZÁR GYÖRGY látogatása az OVH-ban
