Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-08-01 / 8. szám

gyasztói panaszok körzetre vonat­kozó adatainak feldolgozására és ér­tékelésére, a helyszíni vizsgálatok ütemtervének összeállítására. Külön elemző vizsgálatot igényelt a körzeten belül elhelyezkedő ki­emelt fontosságú fogyasztók vízellá­tásának helyzete, a szükség szerinti átmeneti megoldás elveinek rögzíté­se (kórházak, nyomda, sütőipar, tej­üzem stb.). Ezeknek a fogyasztóknak a folyamatos vagy szakaszos vízellá­tása — ha csökkentett színvonalon is — a karbantartási munkák idősza­kában szükséges. Annak érdekében, hogy a rendel­kezésre álló, viszonylag rövid idő alatt a körzeten belüli ivóvízhálózat karbantartási feladatai teljes egé­szében elvégezhetők legyenek, hely­színi felmérést végeztünk a tolózá­---------- mumkacsopohtok kohzethatáha • MUNKAHELYEK rak, vízmérők és egyéb hálózati sze­relvények, valamint ezeket magukba foglaló aknák állapotára vonatko­zóan. A felmérés során tételesen hatá­roztunk meg minden karbantartási munkarészt és a munkarészekhez szükséges anyagigényt (orsó, tömsze­­lence, tömítés, tolózár vagy tűzcsap csere, stb.). A körzetesített karbantartási mód­szer végleges munkaprogramjának első részeként a mérési ütemterv készült el. Az ütemterv tartalmazza azoknak a fővezetéki és elosztóháló­zati tolózáraknak a pontos helyét, melyek segítségével a körzet az üzemben maradó városi hálózatrész­ről leválasztható. A mérési ütemterv­ben meghatároztuk a zárások sor­rendjét és azokat az ürítési ponto­kat, amelyeken keresztül a kiiktatott hálózatrész a lehető leggyorsabban vízmentesíthető. A helyszíni felmérés során nyert információk alapján a végleges munkaprogram három fős munka­­csoportokra lebontva készült, rész­letesen meghatározva számunkra a végzendő feladatot, hálózati csomó­pontonként, illetve munkaelemen­ként. Általában három munkacsoport ki­szolgálására áll egy-egy kis teher­gépkocsi rendelkezésre, mely a mun­kavégzésekhez szükséges anyagokat, szerszámokat, gépi berendezéseket szállítja. A jelentősebb munkát igénylő munkahelyekre (tolózárcse­re, új csomópont kialakítása, stb.) külön gépkocsit biztosítunk. A mun­kacsoportok irányítására öt-hat fős művezetői gárda kerül berendelésre, akik szükség esetén a nem várható, vagy előre nem tervezhető problé­mák áthidalásáról is gondoskodnak. Az egyes munkacsoportok, a diszpé­cser szolgálat és a munka irányítá­sát végző művezetők között, a gép­kocsikba épített URH berendezések és a kézi URH rádió adó-vevők biz­tosítják az összeköttetést. Az egyes munkacsoportok részére a feladato­kat úgy határoztuk meg, hogy a végzendő munka minden csoport ál­tal a kívánt határidőre elvégezhető legyen, tekintettel az előzőekben már említett maximálisan 10 órás üzemszünetre. A végleges munkaprogram befe­jező tervrészlete a karbantartási munkákat követő hálózatöblítési és fertótlenítési terv, mely a mérési ütemtervhez hasonlóan időrendi sor­rendben és hálózati csomópontokra bontva tartalmazza a munkálatok során kiiktatott körzet üzembe he­lyezésének módját. A körzetesített ivóvízhálózati karbantartási módszer alkalmazása során egy-egy körzet karbantartási munkáihoz az irányító személyzeten és a gépjárművezető­kön túl, mintegy 30—35 munkacso­portot állítottunk össze a vállalat egyéb területéről kiegészítve. A módszer alkalmazásával Pécsett biztosítani lehetett a kiemelt vízel­látási feladatként kezelt csúcsidő­szaki felkészülés maradéktalan tel­jesítését és hatékonysága révén a Z9 magyar 8 vízgazdálkodás fogyasztók legkisebb mértékű zava­rásával lehetett gondoskodni a ko­rábbi években elmaradt karbantar­tási munkák pótlásáról, egyben olyan műszaki alapokra lehetett a városi elosztóhálózatot és annak üzemvitelét helyezni, hogy ma már a rendszeres fenntartási munkálato­kat folyamatosan nappali időszak­ban, vízszolgáltatás korlátozás nélkül is el lehet végezni. Az előzőekben ismertetett mód­szerrel egy fogyasztási szempontból speciális területen 1979. április 25-én éjszaka végzett a Pécsi Vízmű há­lózatkarbantartási munkát. A terü­let specialitása a fogyasztók jelle­géből fakadt, mivel a viszonylag kis területen több kórház és klinika, valamint a Pannónia Sörgyár és a Tanárképző Főiskola mintegy 800 fős kollégiuma átmeneti vízellátásáról kellett gondoskodni. A munkákban, melynek során a Makár II. 1500 m3-es ivóvíztározó nagynyomású WOMA berendezéssel történő mosása mellett mintegy 80 db vízmérőcserére és mintegy 1150 méter normál üzemben túlter­helt csatornahálózat televíziós vizs­gálatára került sor, 53 fő fizikai dol­gozó, 14 irányító művezető és mű­szaki, valamint a speciális munka­gépek és vizsgáló berendezések 13 fős kezelőszemélyzete vett részt. A karbantartási munkákat az Or­szágos Vízügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Főosztály részéről Hor­váth László csoportvezető főmérnök tekintette meg és értékelte. A hálózatkarbantartási munkákkal egy időben kísérleti jelleggel bemu­tatásra került a teljes áramszünet esetén alkalmazandó aggregátoros szivattyúüzemre történő átállás mű­­szaki^technikai problémaköre, vala­mint a konkrét szerelési feladat. Krauter Vilmos

Next

/
Thumbnails
Contents