Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
Körzetesített ivóvízhálózat! karbantartási rendszer a Pécsi Vízmű Vállalatnál Pécs város vízellátása hosszú évek óta két alapvető problémával küzd. Egyrészt, hogy a rendelkezésre álló vízkészletek csúcsidőszakban nem biztosítják a fogyasztói igények kielégítését, másrészt, hogy a vízelosztó hálózat és a hozzákapcsolódó létesítmények részben elavultak, korszerűtlenek. Annak érdekében, hogy a csúcsidőszakok vízellátási zavarai minimálisra csökkenjenek — mivel kapacitásoldalról a fogyasztók vízigénye még jó ideig csak szűkösen biztosítható — a vízelosztó hálózat üzembiztonságát megteremtő karbantartási munkákra kiemelt gondot kellett fordítani. Ezen munkák közül is kiemelkedő fontosságú volt a hálózati szerelvények (tolózárak, aknák stb.) felújításához, karbantartásához olyan módszer kidolgozása, ami részben lehetővé teszi a korábbi évekhez képest egy gyorsabb ütemű munkavégzést, részben pedig módot ad arra, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt hatékonyabban és eredményesebben hasznosítsuk. Az új módszerrel szemben támasztott alapvető igény volt az is, hogy a karbantartási munkák során a fogyasztók vízvételezési lehetőségeit minél kisebb mértékben korlátozzuk, hogy számunkra is kedvező — vagy elfogadható — időpontban kerüljön sor a munkákra. A vízelosztó hálózat adottságainak, a karbantartási feladatokkal szemben támasztott követelményeknek és a munkavégzés lehetőségeinek összehangolásával dolgoztuk ki az új körzetesített ivóvízhálózati karbantartási módszert, amely nagy területen, (olykor egész városrészt ellátó vízelosztó hálózaton) egy időben végzett munkafolyamatot jelent, teljes vízellátási szünet mellett. A munkálatok során a szokásos alkatrészcserék Z9 magyar 8 vízgazdálkodás mellett (orsó, tömszelence sto.) komplett tolózárcserékre, valamint új tolózárak beépítésére, uj hálózati csomópontok kialakítására is sor kerül, szükség szerint. Mivel a karbantartási munkák nagy területen folynak, így mód nyílik arra is, hogy elsősorban a nagyobb fogyasztási helyek (bérházak, ipari üzemek, intézmények stb.) vízmérőit a fogyasztók zavarása nélkül kicseréljük. A módszer előnyeként feltétlenül meg kell említeni az előzőeken túlmenően, hogy lehetőséget biztosít — a jelentős fogyasztáscsökkenés miatt — a túlterhelt csatornahálózatok ipari televíziós vizsgálatára is, mely vizsgálatok egyébként normális üzemállapotban, a telt szelvény miatt nem lennének elvégezhetők. Az ivóvíz-hálózatok körzetesített karbantartási munkáinak fontosabb fázisai az alábbiak: — előkészítés, a körzet határainak kijelölése, — a munkaprogram fő elemeinek meghatározása, — helyszíni felmérés a munkahelyeken, — a végleges munkaprogram kidolgozása, — a munkálatokhoz szükséges eszközök biztosítása, — a karbantartási folyamat végrehajtása, — a munkák tapasztalatainak öszszegezése. Egy-egy karbantartási körzet kijelölésekor számításba kellett vennünk, hogy a vízellátási szünet maximális időtartama 10 óra lehet, ami magában foglalja a hálózat zárásához, ürítéséhez és a munkálatok utáni öblítéshez szükséges időt is. Figyelembe véve, hogy a lakosság, de az ipari üzemek számára is a legkedvezőbb az éjszakai időszak, így a munkákat este 20 óra és reggel 06 óra közötti időre programoztuk. A körzet nagyságának meghatározása után került sor a körzeten belüli vízelosztó hálózat dokumentációjának részletes tanulmányozására, az üzemnaplók, hibajelentések, fo-
