Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
II gazdasági bűnözés ellen tásai tehát növekvő tendenciájúak. öszszehangolt együttműködésük jelentősége e területen is mind fontosabb. A mezőgazdaság ipari melléküzemágainak vízgazdálkodása jellegében hasonló, mint az állami gépjavító ipar vízgazdálkodása, azzal az eltéréssel, hogy szennyvize általában kevesebb. Ezek tisztítása, kezelése, technológiai bonyolultsága miatt túlnő a mezőgazdasági üzemek felkészültségén, inkább a területen működő regionális vízgazdálkodási vállalatok hatáskörébe kívánkozik (a feltételek megteremtésével terjedelmi kötöttségek miatt nem foglalkozhatom). Nem foglalkozom a majorok vízellátásával, csatornázásával, bár megemlítem, hogy a szociális igények növekedése miatt jelentőségük fokozódik. Osszefoglalásszerűen megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság koncentrációjával, az iparszerű termeléssel, termelési technológiájával, terméshozamával nemcsak kilépett régi kereteiből —a hagyományos növénytermesztésből és állattenyésztésből —, hanem a földet (termőtalajt) mint természeti kincset mind hatékonyabban hasznosítja társadalmi és gazdasági fejlődésünk érdekében. Ezért nagyon időszerű, hogy a megváltozott termelési feltételekhez igazodva fejlődjön a mezőgazdasági vízgazdálkodás is. A természeti csapások elleni védekezés (belvízkár, aszálykár) már nem elegendő, cél a vízkárok megelőzése, a vízkészletek és a természetes csapadék hasznosítása. A vízgazdálkodás fejlesztésében ez olyan természetes igény, amelyben nincs felső határ, inkább folyamatosság. Törvényszerű, hogy a vizet (ideértve a csapadékot is) mint természeti kincset a mezőgazdaság élelmiszeripar-termelési folyamatába mindjobban bevonjuk. Más tartalommal bővül tehát a mezőgazdasági vízgazdálkodás, amelynek a termelésfejlesztés mellett önként vállalt kötelezettsége a természetes környezet védelme is. A feladatok összessége újszerűbb szemléletet, olyan széles körű összehangolt tevékenységet igényel, ahol a talaj, víz, tápanyag, növénykultúrák és fajták (ökológiai és ökonómiai) összefüggései alapján komplexen keressük az elérhető optimumot. A korszerűbb mezőgazdasági vízgazdálkodás időszerűségét indokolja, hogy az MSZMP KB határozatában a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztéseiben minden korábbinál nagyobb jelentőséget kapott a vízgazdálkodás és környezetvédelem. Tevékenységeink összefonódottak, élesen nem különíthetők el. Ezért fontos a mezőgazdaság, élelmiszeripar, vízgazdálkodás és környezetvédelem szakembereinek az együttműködése a két természeti kincsben (talaj, víz) rejlő tartalékok együttes kibontakoztatásában. Azzal adom közre e gondolatokat, hogy a témában érintett szakemberek közreműködésével kialakuljon egy olyan gondolatcsere, ahol a különböző szakmák szakembereinek észrevételeivel, javaslataival ötvöződve kibontakozhat a mezőgazdasági vízgazdálkodás egységes értelmezése, amely fenti célkitűzések érdekében elősegítheti egységes cselekvéseinket. Dr. Papp Ferenc Az MSZMP XI. kongresszusát követően több fontos párt- és állami határozat látott napvilágot, amely a népgazdaságot és a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények hatékonyabb megelőzését és eredményesebb felderítését szolgálják. A népgazdaságot károsító és a spekulációs bűncselekmények miatt indult büntetőügyeket megvizsgálták, s ennek alapján kiderült, hogy a gazdasági bűnözés körében a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményeknek az összes bűncselekményhez viszonyított aránya nem jelentős. Sőt: csöküenő tendenciáról beszélhetünk, mert évente az ismertté vált bűncselekményeknek mintegy 1—1,5 százalékát teszik ki csupán. A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények aránya ennél természetesen jóval magasabb, évente mintegy 21—23 százaléka az összes bűncselekményeknek. Az említett adatok azonban nem tükrözik teljességgel a gazdasági bűnözés helyzetét. A felderítést, az elkövetők felelősségre vonását ugyanis különböző szemléletbeli eltérések — esetenként a bonyolult jogi szabályozás, a jelenségek egységes értelmezésének hiánya, az ellenőrzés fogyatékosságai, a cselekmények társadalmi veszélyességének megítélésében mutatkozó eltérő értelmezés — nehezítik és akadályozzák. Mindezek miatt szükségessé vált az említett határozatokban hangsúlyozni azokat a fő tennivalókat, amelyek a helyes társadalmi elvárások irányába hatnak. Ezek közül első helyen kell említeni, hogy az állami, gazdasági és társadalmi szervek tekintsék saját feladatuknak a gazdasági bűncselekmények megelőzését, s a csökkentés érdekében tegyenek határozott intézkedéseket. A különböző ellenőrzésre jogosult szervek munkáját is össze kell hangolni, hogy hatékonyabb legyen tevékenységük. Javítani kell a gazdasági és bűnüldöző szervek kapcsolatát, együttműködését, s az eddigieknél következetesebben kell törekedni a bűncselekmények elkövetését elősegítő és megkönnyítő okok megismerésére és megszüntetésére. A társadalom minden rétegében fejleszteni kell a helyes közgondolkodást a szocialista tulajdon védelme érdekében. Tapasztalataink szerint az Országos Vízügyi Hivatalnál s a hivatal irányítása és felügyelete alá tartozó szerveknél a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelme szerves részét képezi a termelési, szervezési, irányítási és beruházási munkának. A bűncselekmények megelőzését, az ezért folytatott tevékenységet fő feladatnak, elsőrendűnek tekintik. Nem túlzás, ha azt mondjuk: uralkodóvá vált minden szinten — a gazdasági egységeknél is —, hogy akkor lehet zavartalanul dolgozni, ha a népgazdasági és társadalmi tulajdont nem éri kár, ha betartják a munkavédelmi, a balesetelhárítási és tűzvédelmi előírásokat. E felismerés egyenes következménye, hogy a vízügyi ágazatban az utóbbi években csökkent a szocialista tulajdont jelentősen károsító bűncselekmények száma és mérséklődött a gazdasági hátrány mértéke is. A jelentős kárt okozó bűncselekményeknél 1977-ben 32,4 százalékkal volt kevesebb a megállapított és okozott kár mértéke, mint egy esztendővel korábban. Ehhez az eredményhez jelentős mértékben hozzájárult a példamutatóan működő rendészeti szervezet. Mikor az eredményekről beszélünk, hozzátehetjük: tudatos megelőzési munka folyik a vízügyi ágazatban, s egy sereg konkrét intézkedés az alapja a számok kedvező alakulásának. A példák más ágazatban is követésre méltóak. Nézzük a legfontosabb intézkedéseket. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöki értekezletein évente megtárgyalják a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelmét, meghatározzák az éves feladatokat. A legutóbbi elnöki értekezlet határozata alapján például az OVH- nál és szerveinél a „kiváló vállalat" megtisztelő cimet csak olyan egység kaphatja meg, ahol aktiv tevékenységet fejtenek ki a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelmében. A területi vízügyi egységeknél rendszeresek az ankétok, amelyeken véleménycserék, viták segítik az egységes szemlélet kialakítását. Szervezett keretek között folyik az ágazatban a vagyonvédelmi munkával hivatásszerűen foglalkozók és a társadalmi aktívák rendszeres képzése, továbbképzése. A gazdasági vezetők, a személyzeti munkával foglalkozók és a társadalmi szervek jó kapcsolatot alakítottak ki, munkájukat összehangoltan végzik, hogy a népgazdaságot, a társadalmi tulajdont ne érje kár. A vízgazdálkodási ágazatban — mint elmondtuk — szervezetten, felelősséggel végzik a megelőző munkát, ám ennek továbbfejlesztésére — véleményünk szerint — újabb lehetőségek kínálkoznak. Szükségesnek látszik, hogy még folyamatosabban kívánatos kutatni azokat az okokat, feltételeket, amelyek megkönnyítik, lehetővé teszik a bűncselekmény megelőzését. Továbbra is erősíteni kell az ellenőrző tevékenységet, hatékonyabbá lehet tenni a felügyeleti munkát. Arra kell törekedni, hogy a jelenségeket gazdaságpolitikailag is értékeljék, s az ellenőrök közgazdasági ismereteit is gyarapítani kell. Fontos: minden esetben — ha a bűncselekmény elkövetésének gyanúja fennáll — meg kell tenni a gazdasági szerveknek a büntetőfeljelentést. A megelőzés a vagyonvédelmi munkában sem nélkülözheti a társadalmi bázist. Továbbra is komoly figyelmet kell fordítani a közvagyon biztonságosabb megóvásához szükséges műszaki, technikai feltételek megteremtésére, a bűnüldöző szervek szignalizációs javaslataira. Ajánlatos tovább tökéletesíteni a vagyonvédelmi normák kidolgozását. Változatlanul szükség van a rendszeres tudatformáló tevékenységre, hogy minden kollektívában, dolgozóban tudatosodjon a szocialista vagyon megóvása, védelme valamennyiünk közös ügye, együttes feladata. Harmati János 27
