Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
7evvezték, átdolgozták ma io d végi! A CSEPELI KIKÖTŐ 50 éve, 1928, október 20-án ünnepélyes keretek között adták át a forgalomnak a vámmentes kikötőt, Csepelsziget északi csúcsán. Az ország életében jelentős állomás volt ez, mert a kor színvonalán megépített kikötő révén hazánk bekapcsolódhatott a Duna menti államok forgalmába. A Duna-part mederrendezési munkái, a rakpartok és azokon a raktárak építése több mint 100 évvel ezelőtt kezdődött. 1859-ben jegyezték fel, hogy a Lánchídnál a főváros mindkét oldalán megkezdték a kőpartfal építését. Ez a későbbiek során folytatódott, és a századfordulóig 9145 métert építettek ki teljesen, helyenként teraszszerűen. hogy árvédelemre és rakodásra egyként szolgáljon. A Duna szabályozását külön törvány írta elő: az 1870. X. te. Clső paragrafusa így hangzik: „A Duna folyam Buda-Pest mellett akképpen szabályoztassék, amint a hajózás és kereskedés országos érdekei igénylik, és hogy a főváros, mint az ipar és kereskedelem központja, oly állásba emeltessék, mely számára a szabad közlekedés mindazon előnyeit biztosítja, amelyek az ipar és kereskedelem fejlődésének nélkülözhetetlen feltételei." A kikötő helyét a nagy Duna és a soroksári Duna-ág által bezárt szigeten, Csepelen jelölték ki. A választást az indokolta, hogy a főváros ellátása már ekkor gondot okozott a századvég megnövekedett népessége miatt, és szabad területet is csak itt találtak. Az első tervező Gonda Béla volt, aki több dunai kikötő gondos tanulmányozása után tervezte meg (1896-ban) a csepelit. A nagyszabású terv számolt a fejlesztés lehetőségével. Később Hoszpotzky Alajos dolgozta át, és ennek alapján kezdte meg 1910-ben a Soroksári Duna-ág Rendezési Munkálatainak Kirendeltsége az építést. A soroksári Duna-ág felső torkolatát elzárták a sziget északi csúcsán, és Ráckevénál vasszádfalas duzzasztógátat létesítettek, hogy a hajózás számára állandó vízszintet biztosítsanak. Számoltak ugyanis a Duna—Rajna—Majna folyók összekötésével, és a kikötő, valamint a tervbe vett Duna—Tisza-csatorna révén az egész országnak ebbe a vérkeringésbe való bekapcsolásával. Kitört azonban az első világháború, a kikötőépítés megakadt. Fontos dátum 1919. február, amikor a Tanácsköztársaság megalakulásának küszöbén első ízben olyan bizottságot hoztak létre, amely autonom jellegénél fogva nagyobb hatáskört biztosított az eddigi szerveknél. A kikötőbizottság elnöke Kájlinger Mihály lett. A tanácskormány bukása után a kikötőépítő bizottság szétzilálódott, és a kikötő építését a főváros, a Földművelésügyi Minisztérium és a francia tőkés Schneider— Creusot csoport folytatta. De a munkák oly nehezen haladtak, hogy kormánybizottságot kellett létrehozni Zielinski Szilárd vezetésével. Az építkezés finanszírozására szervezték meg az említett francia tőkés vállalkozók részvételével a Budapesti Vámmentes Kikötő Részvénytársaságot, amelyet azonban a kikötő megnyitása előtt felszámoltak. Az eredeti terv a háború utáni idő“ ben erősen megváltozott, Sajó Elemér átdolgozása alapján folytak a további munkálatok. A 20-as években lázas tevékenység tapasztalható a szigeten. Az összekötő vasúti híd alatt folyamatban van a szigetvágányi átrakodó partrész építése ömlesztett tömegáruk átrakására. A szigetvágány közelében tervezett két medence nem épül meg, viszont elkészül a Duna-parti teherpályaudvarról a kikötői partfalhoz vezető közút, a város költségén. Az új partfalat azonban nem tudják kihasználni a berendezés hiánya és a vasúti tarifák rendezetlensége miatt. A soroksári Duna-ág bal partján épül a rendezői pályaudvar, ez a vámmentes- és az olajkikötő, a fővárosi partfal és a szigetvágány szolgálatára. Elkészült az állandó vízszintű kikötő 120 m széles anyamedencéje. A gubacsi (pesterzsébeti) zárógát szerepe megszűnt, miután az 1904. XIV. te. értelmében megépül a Kvassay-zsilip. Az elzárás helyére háromnyílású vashíd kerül. Itt vezet át a közút, a HÉV két vágánya és a MÁV vágánya. 1923-ban már a vashíd szerelése tart. Ezután a kotrók 30 m széles hajózócsatornát alakítanak ki. Az olajkikötő építése folyamatban van. A vámmentes kikötő építése 1922 óta gyorsabb ütemű: kotrógarnitúra működik, megkezdték a függőleges partfal vasszádfalas körülzárását. Elkészült az árvízi 28
