Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
részt vevő főosztályokkal, majd kiküldi az ellenőrzött szerv részére. Realizáló megbeszélés: az összefoglaló jelentés elküldését követően egy hónapon belül kerül rá sor. A megbeszélésen részt vesznek az OVH illetékes vezetői, valamint az ellenőrzött szerv vezetői, a párt, a szakszervezet és a KISZ képviselői. Közösen áttekintik az ellenőrzés főbb megállapításait, és megállapodás történik a szükséges intézkedések (fegyelmi felelősségre vonás, intézkedési terv készítése stb.) megtételére. INTÉZKEDÉSI TERV KÉSZÍTÉSE: Az ellenőrzött szervnek a megadott határidőre kell kidolgozniuk és megküldeniük az OVH részére. A tervnek tartalmaznia kell a feltárt hiányosságok megszüntetésére teendő intézkedéseket, annak ütemezését, valamint a végrehajtás felelőseit. Jelentés az intézkedési terv végrehajtásáról: az OVH Ellenőrzési Osztálya általában utóvizsgálat keretében győződik meg erről. Ezt kiegészíti az a rendszer, mely szerint az intézkedési terv kidolgozását követően az ellenőrzött szervnek egy éven belül be kell számolnia az intézkedési terv végrehajtásá ról. Az ellenőrző munkával szemben megfogalmazott követelmény, hogy: segítse az évi feladatok megvalósítását; közvetlen információt szolgáltasson a költségvetési szerveknél és vállalatoknál jelentkező problémákról, ellenőrzési irányelvek kiadásával segítse a vállalati felügyelő bizottságok munkáját; javuljon és erősödjön az ellenőrzési munka színvonala, hatékonysága; fokozódjon a szerzett tapasztalatok hasznosítása. A vizsgálatok szervezésénél és módszereiben nagy változást jelentett a korábbi évek gyakorlatához viszonyítva, hogy az ellenőrzés színvonalának emelése érdekében az OVH területére vonatkozó egységes metodikai irányelvek és vizsgálati szempontok készültek. Az egységes vizsqálati szempontok alapján minden szakterület (főosztály) önmaga határozta meg a vizsaálandó kérdéseket. A lefolytatott komplex vizsgálatok új eredményeként jelentkezett, hogy a pénzügyi-gazdasági témákkal összefüggésben a szakágazatok műszaki munkájának értékelése is meqtörtént, valamint az állami ellenőrzési rendszer továbbfejlesztése realizálásaként megjelent 50/1977. (XII. 21.) Mt. sz. rendeletnek megfelelően az ellenőrzések feladatát képezte a hibák és azok okainak feltárása, illetve a bírálat mellett — a jó eredmények és hasznos tapasztalatok értékelése is. Az ellenőrzési tapasztalatok hasznosítása terén is jelentős fejlődés történt, és jelentős, hogy még a tárgyévben sor került az utóvizsgálatok lefolytatására. AZ ELLENŐRZÉSEK megállapításai szerint a vizsgált szerveknél a gazdálkodás színvonala az elmúlt időszakban — a még előforduló hibák ellenére is — fejlődött. A korábbi vizsgálatok nyomán tett intézkedések hatására a hiányosságok — mind számszerűségét, mind súlyukat tekintve — mérséklődtek. A FEJLESZTÉSEK megalapozottságát, körültekintő rangsorolását és a gazdaságos mértéktartó tervezést illetően a vizsgálatok általában nem tártak fel súlyosabb hiányosságokat. A megvalósult fejlesztések az ágazati igények kielégítését megfelelően szolgálták. A határidőn belüli teljesítés területén azonban már több hiányosság jelentkezett, amely részben a nem megfelelő előkészítésnek volt a következménye. A magasépítési munkák — különös tekintettel a lakásépítésekre — műszaki és gazdasági előkészítése általában nem volt megfelelő a vízügyi igazgatóságoknál. A folyamatos, szervezett és gazdaságos munka végzéséhez szükséges dokumentációk (kiviteli tervek, költségvetésék stb.) több esetben nem álltak rendelkezésre a munkák megkezdésekor. Ebből adódóan egyes létesítmények jelentős többlet ráfordítással készültek el. A TERMELŐ ÁLLÓESZKÖZÖK (gépek, járművek) kihasználása javult, de ennek ütemét még fokozni lehet. Átlagos kihasználásuk megfelelő, de részleteiben vizsgálva egyes típusok kihasználása még nem kielégítő, amit a vizsgálat során elvégzett üzemgazdasági elemzések is igazoltak. A vizsgálatok a bérfelhasználások szabályszerűségére és a szervek átlagbér és jövedelem alakulásainak értékelésére is kiterjedtek. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy egyes költségvetési szerveknél az átlagbérek növekedési üteme nem kívánt mértékben emelkedett, ami tervezési hiányosságra is visszavezethető. Az anyag- és készletgazdálkodás területén esetenként kisebb hiányosságok és tervszerűtlenségek még előfordulnak. Pl. a tervezett munkák anyagszükségletének helytelen felmérése miatti indokolatlan mennyiségű anyagok beszerzése. A vizsgálatok során kiemelten került ellenőrzésre az importanyagok, eszközök beszerzése és takarékos felhasználása. Rendellenesség ezen a területen nem jelentkezett. Megnyugtató, hogy az elfekvő készletek feltárásáról és hasznosításáról a szervek folyamatosan gondoskodnak. A VÁLLALATI FELÜGYELŐ bizottságok végzett munkájáról általánosan megállapítható, hogy a bizottságok kielégítően működtek. A felügyelő bizottságokban erősödött a társadalmi jelleg. Hatékonyabb működésük elősegítése érdekében a felügyeleti ellenőrzési feladat végrehajtásához — az időszerű kérdések vizsgálatához — ellenőrzési szempontokat adott ki az OVH. A bizottságok éves tevékenységüket, megállapításaikat összegező értékelő jelentések e'emzése során megállapítható, hogy ezeket a közreadott ellenőrzési szempontokat a vizsgálatok alkalmával érvényesítették. így értékelték az adott szerv beruházási, fejlesztési tevékenységét, súlyt helyeztek a termelő állóeszközök kihasználásának elemzésére, ezúton is rávezetve a vállalatot az ilyen jellegű analízis szükségességére és fontosságára. Az OVH felügyeleti-gazdasági ellenőrzésének és az ellenőrzési tapasztalatoknak az áttekintése után összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az OVH ellenőrzési munkája — színvonalának fejlődése — egybeesik a párt- és kormányzati szervek ilyen irányú törekvéseivel. Az ellenőrzések eddig kialakított rendszere és módszere, valamint továbbfejlesztési iránya jónak ítélhető. A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN az ellenőrzési munkában elsősorban a rendszeresség növelésére, a következetesség javítására, a komplexitás fokozására, továbbá a vizsgálatok általánosítható tapasztalatainak szélesebb körű ismertetésére, terjesztésére kell törekedni. Baksa István—Fekete Zoltán 1979: llifenniUéu Brigád névadója Dókai Anna írónő Kedves esemény színhelye volt a kazincbarcikai Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat. Első ízben rendezték meg — a Jókai Anna szocialista brigád kezdeményezésére — a gyermeggondozási szabadságon levő dolgozók „kismama" találkozóját. A vállalat társadalmi és gazdasági vezetői kötetlen beszélgetés során tájékoztatták az asszonyokat a munkahelyi eredményekről, s meghallgatták a kismamák gondjait-örömeit. A jó hangulatú beszélgetésen részt vett a kezdeményező brigád névadója, Jókai Anna írónő is. Ugyancsak megrendezték Kazincbarcikán a vállalat vezetői az immár hagyományosnak számító nyugdíjas találkozót is. B. J. 25
