Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-06-01 / 6. szám

A vállalat 1971-ben alakult. Mű­ködési területe: a vízhasznosí­tási, vízrendezési és vízkárelhá­rítási létesítmények tervezése, valamint a települések, ipari és mezőgazdasági üzemek vízellátásával, vízfelhasználásá­val, csatornázásával összefüggő létesít­mények tervezése. A vállalat három vízügyi igazgatóság (Szolnok, Miskolc és Debrecen) műsza­ki tervezési osztályából alakult, a Du­nától keletre eső területen a vízgaz­dálkodás területi fejlesztési feladatai­nak ellátására. Irodát tart fenn Szol­nokon, Debrecenben, Miskolcon és Egerben. Az elmúlt nyolc év alatt — a A Vízépítőipari Tröszt jelentkezik... Bemutatjuk a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalatot vízgazdálkodás általános előrelépésé­vel összhangban — dinamikusan fejlő­dött. Jellemző gazdasági eredményei a következőképpen alakultak: 1971. 1978. Növekedés %-a Létszám fő 301 437 147,4 Termelési érték mFt 23 200 68 600 296,4 Nyereség mFt 5 292 22 000 415,7 A vállalat — alapítását 'követően — elődeinek hagyományaira támaszkodva a mezőgazdasági vízgazdálkodási tér­vezést segítette, érzékeltetik: Ezt az alábbi adatok 1971. mFt % 1978. mFt % Előmunkálatok 6 753 36,1 6714 10,1 Mg. vízgazd. tervezés 6 326 33,7 20 427 30,6 Kommunális és ipari vízg. tervezés 1 515 8,1 30 501 45,8 Egyéb 4 177 22,1 8 984 13,5 Árbevétel összesen: 18 771 100,0 66 626 100,0 A tervezési struktúra természetesen követte a társadalmi és gazdasági fej­lődést, ennek eredménye a vállalat ter­melőkapacitásának növekedése. Az évek során egyre jelentősebb arányt képvisel a vízellátás, víztisztítás és a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás ter­vezése, minthogy az igények növekedése is ebbe az irányba hat. Kezdetben a Tiszántúlra korlátozódott a KEVITERV működése, az utóbbi évek­ben azonban — a Vízépítőipari Tröszt keretein belül — már az ország egész területén ellátja a tervezési munkákat. A vállalat fejlődése különösen dinami­kus az V. ötéves tervben, mivel a fej­lesztési célkitűzésekkel összhangban növekedett a vízgazdálkodás társadal­mi és gazdasági szerepe és jelentősége, amely meghatározó volt a tervezés te­rületén is. A KEVITERV az elmúlt években a kö­vetkező jelentősebb létesítmények ter­veit készítette el: Az árvízvédelem és folyamszabályozás terén a Sebes-Körös alsó szakaszának (Szeghalom) rendezése; a Zagyva töl­tésépítés és mederrendezés fejlesztése, a 24 millió köbméter teljesítőképességű vésztározóval; a Szolnok városi szenny­víztisztító telep védelmét biztosító 3,4 km hosszú védtöltés. A vízrendezés-vízhasznosítás terüle­tén: a Hajdúsági Többcélú Vízgazdál­kodási Rendszer üzemi öntözési és víz­­rendezési beruházásainak tervezése; a lakta közi öntözőrendszer fejlesztése a hozzá tartozó tarcali, Tiszaluc—Takta­­harkányi öntözőtelepekkel; a Mező­­hék—Tiszaföldvár—Kungyalui és Abád­szalóki esőztető öntözőfürtök, az NK—III. öntözőrendszer főműveinek, valamint a Dél-Hevesi tározók és ön­tözőrendszer létesítményeinek tervezése. Ezenkívül a Gyöngyös—Nagyrédei tá­rozó és öntözőfürt, a Laskóvölgyi, Mo­noki, Csányi, Buzásvölgyi, Telkibányai, Elek-Kétegyházi víztározók és a Cegléd, Nagykőrös, Nyíregyháza, Záhony, Tisza­füred városok csapadékvíz-elvezetésé­nek tervezése. Az elmúlt években 700 hektár újsze­rű csepegtető öntözőtelepet terveztek a vállalatnál. Napjainkban feladata a 2800 hektáros ráckevei esőztető öntöző­fürt megkonstruálása. A kommunális és ipari vízellátásban: a 14 települést ellátó 17 000 fő részére egészséges ivóvizet biztosító 2550 m3/nap kapacitású ricsei körzeti vízmű­rendszer, valamint 1977—78-ban to­vábbi 15 település vízműhálózatának és vízműtelepeinek tervezését végezték el. Elkészült a mezőhegyesi cukorgyár ipari vízellátásának és szennyvíztisztí­tásának tervezése és az LKM nemes­acélmű létesítéséhez az ipari vízellá­tási és szennyvíztisztítási rendszerének rekonstrukciója. A szennyvizelvezetés-szenny víztisztítás területén: az Észak-budapesti szenny­víztisztító telep felvonulási és mellék­­létesítményeinek tervezése, valamint egyes tisztítási létesítmények honosítása volt a KEVITERV feladata, ezenkívül a Tiszakécske, Kunszentmárton, Záhony, Karcag, Kunmadaras települések szennyvízelvezető és tisztító telepeinek, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Dunaújvá­rosi MOM Óragyár, a Kunszentmártoni Pannónia Szőrmegyár, a Hajdúsági Iparművek, a debreceni BARNEVÄLL és Húsipari Vállalat ipari szennyvízel­vezető és tisztítórendszereinek és az Adria kőolajvezeték kárai és csurgói szivattyútelepei vízgazdálkodási, az új­udvari, horti, szajoli pb-töltőállomások és tárolók ipari szennyvíz-elvezetésének és tisztításának tervrajzai kerültek le a mérnöki asztalokról. A nagymértékű környezetszennyezést okozó nagyüzemi állattartó telepek híg­trágya-kezelésére vállalati szabadalmi eljárást dolgoztak ki, ennek hatósági vizsgálata és minősítése 1978-ban be­fejeződött. Jelenleg évenként 2—4 te­lep terveit készítik el. A KEVITERV mindinkább beteljesülő törekvése, hogy a tervezői-kivitelezői kapcsolatokat az egyes vállalkozások­ban szorosabbá tegye. Gó| Tivadar Befejeződtek a magyar — mongol vízügyi tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával Budapesten befejeződtek a magyar—mongol vízügyi tárgyalások, amelyeket dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első el­nökhelyettese és Horlogijn Bjambazsav, mongol vízgazdálkodási miniszterhelyettes vezetett. A március 20—24. között megtartott tárgyalásokon egyeztették az 1981 — 85. közötti tervidőszak együttműködési lehetőségeit. A magyar és mongol vízügyi szervek a hagyományoknak megfelelően tovább folytatják a gyümölcsöző együtt­működést. A megállapodás szerint magyar műszaki közreműködéssel épül majd Csojbalszan város körzetében egy ezer hektáros öntözőrendszer. Hasonlóan a ko­rábbi évekhez magyar vállalatok esőztető-öntöző és vízgépészeti berendezéseket szállítottak Mongóliába. Magyar szakemberek vesznek részt a Kobdo folyó és a Nagytavak völgye vízgyűjtői regionális keretterveinek kidolgozásában, összeállítá­sában. A tanácskozáson egyeztették a műszaki-tudományos együttműködés kere­tében az öntözéssel kapcsolatos kutatási témákat is. A mongol vendégeket dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke fogadta. A mongol küldöttség megtekintette a kiskörei vízlépcsőt és Szolnok térségében tanulmányozta, hogyan készülnek az öntözésre. 9

Next

/
Thumbnails
Contents