Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-06-01 / 6. szám
A KGST harmincadik éviordulóján FENNÁLLÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJÁT ünnepli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Ennek az évfordulónak a jegyében szeretnék néhány adalékkal a KGST-ben megvalósított és megvalósuló sokoldalú gazdasági együttműködés méltatásához hozzájárulni. 1949 januárjában Moszkvában hívták össze Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és a Szovjetunió képviselőit, hogy megvitassák az országaik előtt álló legsürgősebb feladatokat. Az a döntés született, hogy a feladatok megvalósítására, megoldására nemzetközi sokoldalú gazdasági szervezetet — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát — hoznak létre.* A KGST létrehozása a háború utáni időszak egyik legjelentősebb tényének fogható fel azon intézkedések közül, amelyeket a baráti szocialista országok foganatosítottak kommunista és munkáspártjaik vezetésével. Most már világos, hogy nem lehetett volna töretlenül haladni a gazdasági építés útján a KGST tevékenysége, az egyeztetett gazdaságpolitika, a nagyhatású kölcsönös gazdasági kapcsolatok létesítése nélkül. A KGST 30. évfordulóján joggal elmondható, hogy sikerrel fejlődött a gyakorlat által is igazolt, s a marxi—lenini elvek alapján megvalósított gazdasági kapcsolat, a tagállamok szuverenitásán, függetlenségén és nemzeti érdekein, teljes egyenjogúságán alapuló és a szocialista internacionalizmus szellemében folytatott gazdasági együttműködés. AZ 1971-BEN ELFOGADOTT Komplex program realizálása is mutatja, hogy élve a szocialista gazdálkodási rendszer előnyeivel, alkalmazva a nemzetközi szocialista munkamegosztást, a tagországok újabb lépést tehettek előre a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés elmélyítése és tökéletesítése terén. További fontos lépés az együttműködés távlati célprogramjainak elfogadása, amely segítséget nyújt a KGST-tagországok egyre növekvő energia- és fűtőanyag-szükségletének közös erővel történő kielégítéséhez, valamint a legfontosabb gazdasági területek korszerű gépekkel, berendezésekkel, technológiákkal való ellátásához. A szakosítási és gyártási kooperáció további elmélyítésével bővül a fogyasztási cikkek gyártása, korszerűen fog fejlődni a közlekedés valamennyi ága. A sokoldalú gazdasági együttműködés már fentebb ismertetett alapelveire támaszkodva a KGST-tagországok jelentős eredményeket értek el a műszakitudományos forradalom vívmányainak alkalmazásában. Több mint tízezer elméleti és módszertani anyagot dolgoztak ki a tagországok szakemberei, másfél ezer új gépszerkezetet alakítottak ki. Több mint 1200 technológiai folyamat, 1300 új anyag, termék stb. került létrehozásra. Jelenleg mintegy 2200 tudományos kutatóintézet és tervezőiroda közös erőfeszítéssel mintegy 340 problémakör, illetve 1400 kérdés megoldásán dolgozik. A KGST-TAGORSZÁGOK együttműködésében jelentős helyet foglalnak el az egész emberiség számára olyan nagyfontosságú kérdések, mint a természeti kincsek-készletek védelme és hasznosítása. A vízkészletek ésszerű hasznosítása, szennyeződésük megakadályozása szintén olyan jelentős tényezői és feladatai a jelenkornak, amelyek végső fokon a termelőerők fejlődését is meghatározzák. Bátran kimondható, hogy minél gyorsabban nő valamely ország gazdasági potenciálja, annál élesebben vetődnek fel és bonyolultabban jelentkeznek a vízgazdálkodás problémái. A vízkészletek komplex hasznosításának és védelmének kérdései sok esetben nem oldhatók meg nemzetközi együttműködés nélkül (főleg a kö* Később az együttműködéshez a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Kuba és legutóbb a Vietnami Szocialista Köztársaság is csatlakozott. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külön egyezmény alapján vesz részt a KGST munkájában. zös vízgyűjtőkön való elhelyezkedés esetében). A KGST-tagországok jelentős együttműködési tapasztalatot gyűjtöttek össze ezen a területen is. A sokoldalú vízgazdálkodási együttműködés kezdetét a KGST XIV. Tanácsülésszaka (1961) jelzi, amelyen határozatot hoztak a KGST-tagországok közötti megállapodások alapelveinek kidolgozása célszerűségéről a vizek tisztaságának megóvása terén. A határozat alapján kidolgozott dokumentum a KGST-tagországok egyeztetett javaslatait tartalmazta a vizek (vízkészletek) hasznosításában és védelme terén megvalósítandó széles körű és sokoldalú gazdasági együttműködésről. 1962 júliusában a KGST Végrehajtó Bizottsága (I. ülés) létrehozta a KGST Vízügyi Vezetők Értekezletét (VVÉ), s 1965-ben (szeptember) jóváhagyta ezen állandó KGST-szerv ügyrendjét és eljárási szabályzatát. A KGST VVÉ a tagországok közötti vízgazdálkodási együttműködés fejlesztésén fáradozik. A már említett Komplex program 14. fejezete a vízgazdálkodási feladatokat az alábbiakban rögzíti: a népgazdaság megfelelő minőségű és mennyiségű vízzel való ellátása; a vízkészletek szennyeződés elleni védelme; a vízgazdálkodás gazdasági kérdéseinek kidolgozása; a hidraulika és vízépítés kérdéseinek vizsgálata; a KGST-tagországok jelenlegi helyzetének elemzése és távlati fejlesztésének előrejelzése a vízgazdálkodás terén; a Tisza és Duna folyók vízgyűjtője vízgazdálkodási problémáinak megoldása. A KGST- tagországok jelenlegi helyzete a vizsgált területen a vízfogyasztás állandó növekedésével jellemezhető. Ez 1970-ben mintegy 267 milliárd m3, 1975-ben 348 milliárd m3 volt, 1990-ig pedig a fejlesztési előrejelzések szerint 660 milliárd m3 lesz. A vízfogyasztás évi közepes növekedése négy százalék. A KGST-tagországok lakossági vízfogyasztásának alakulását az 1. táblázat adja. (A KGST-tagországok vízgazdálkodásfejlesztési prognózisából.) 1. táblázat KGST-tagcrszágok (Vietnam nélkül) Lakossági vízfogyasztás, km3/év 1970 1975 1980 1985 1990 BNK 0,76 1,39 2,02 2,30 2,63 CsSzSzK 0,92 1,20 1,45 1,65 1,91 Kuba 0,85 1,05 1,26 1,48 1,70 LNK 2,00 2,50 3,40 4,60 5,90 MNK 0,20 0,30 0,40 0,60 0,70 MoNK 0,01 0,03 0,04 0,05 0,06 NDK 0,93 1,13 1,32 1,56 1,86 RSZK 1,20 1,40 2,10 2,60 3,30 Szovjetunió 9,70 13,80 20,30 26,50 32,60 A MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ VÍZZEL való ellátás ilyen mértékben növekvő vízigények mellett minden KGST-tagországban egyre égetőbb probléma. A KGST VVÉ együttműködési szférájának jelentős részét alkotják a vizek szennyeződés elleni védelmével kapcsolatos kérdések. A VVÉ munkatervében szereplő vízvédelmi kérdések kidolgozásával elérhetővé válik az emberi környezet javítása, a vizek tisztaságának megóvása. A szennyvizek korszerű tisztítási technológiáinak a bevezetése, az új vízminőség-vizsgálati módszerek kidolgozása és egységesítése, az automatikus vízminőség-ellenőrző állomások létrehozása, a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződés elleni védelmével kapcsolatos vizsgálatok, a vízfolyások minő
