Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-06-01 / 6. szám
ségének a szennyvíz-bevezetések okozta változásai — megannyi aktuális kérdés, amelyek világviszonylatban is előtérben vannak. Erre utalnak az ENSZ Vízügyi Világkonferencia adatai is. Az utóbbi években a mezőgazdasági tevékenység — a peszticidek és műtrágyák alkalmazása — a vizek szennyeződésének egyik újabb eszközévé vált. Csak a különböző előzetes agrotechnikai, szervezési, jogi, gazdasági és műszaki intézkedések teszik lehetővé a peszticid vagy biogén szenynyeződések elkerülését. A KGST-tagországok szakemberei kidolgozták a peszticid határértékeket és a vízminőség-védelmi övezetek létrehozásának alapelveit. JELENTŐSNEK MONDHATÓ a KGST-tagországok vízügyi szakembereinek együttműködése a hidrológiai és hidrometriai mérőműszerek katalógusának összeállításában. Az MNK vízügyi küldöttsége által koordinált feladat megoldásának eredménye a Budapesten megjelentetett 368 oldalas katalógus, amelyet az ENSZ 1977. évi — feljebb is említett — Vízügyi Világkonferenciájára (Argentina), mint a KGST-együttműködés eredményét terjesztettek be. A VVÉ komoly figyelmet szentel a vízgazdálkodás gazdaságtan! kérdéseinek kimunkálására, nevezetesen a vízfogyasztás irányításának és tervezésének kérdésére, a meglevő gazdasági ösztönzők tökéletesítésére és újak kidolgozására, a vízgazdálkodás hatékony fejlesztésére. Rendszeresen foglalkozik a VVÉ a vízgazdálkodási távlati fejlesztési előrejelzésekkel. 1970 óta folyik a Tisza-völgyi együttműködés az érdekelt tagországok részvételével. A komplex hasznosítási, szenynyeződés és árvízvédelmi keretterv elkészültével mód nyílik arra, hogy az egész vízgyűjtő jelenlegi vízgazdálkodási helyzetét értékelni lehessen, meg lehessen állapítani a távlati vízigényeket, valamint a jelenlegi és távlati vízmérleget az egyes országokra és a vízgyűjtő egészére, ki lehet emelni az árvízveszélyes területeket, s meg lehet határozni az árvizek ellen szükséges intézkedéseket. Végső cél, hogy meg lehessen állapítani a több ország szemszögéből elsőrendű fontosságú és közösen megépítendő művöket. A Tisza-völgyi együttműködésben jelentős szerepe van a JSZSZK-nak is. A VVÉ MAGYAR KÜLDÖTTSÉGE kidolgozta a Tisza-völgyi vízminőségvédelmi egyezmény tervezetét. A VVÉ keretében ugyancsak elkészült a Duna szennyeződés elleni védelméről szóló Egyezmény tervezete is. Ezt a tervezetet a VVÉ-ben kidolgozott más munkaanyagokkal együtt (vízmérleg összeállításának módszere, hidrológiai előrejelzési anyagok stb.) a Duna menti országok részvételével tervezett konferenciának kell majd megvitatnia. Jelentős munka folyik a VVÉ-ben a vízhasznosítási és vízvédelmi szabványok kidolgozása terén is. Jelenleg 17 szabványon dolgoznak a vízügyi szakemberek, ezek közül tíz terminológiai, hat vízminőség-védelmi, egy pedig a vízkészletek mennyiségi paramétereinek mérésével foglalkozik. A fentiekben részletezett együttműködésen kívül a VVÉ tevékenysége kiterjed a vízgazdálkodási műszaki-tudományos ágazati információrendszer (VODOINFORM) fejlesztésére, valamint az INTERVODOOCSISZTKA Nemzetközi Gazdálkodó Társulás szervezésére. Az utóbbira különösen jelentős feladat vár a víztisztító berendezések és gépek szakosítása, gyártása és gyártáskooperációja terén. A KGST-tagországokban széles körű meliorációs munka folyik. A meliorációval kapcsolatos műszaki, szervezési, gazdasági kérdések a VVÉ keretében, de más állandó KGST-bizottságokban (elsősorban a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottságban) vizsgálat tárgyai. A Szovjetunióban is a melioráció a mezőgazdasági termelés fokozásának egyik legfontosabb eszköze. 1966 óta az öntözött területek nagysága 9,5 millió ha-ról 15,8 millió ha-ra nőtt. A lecsapolt területek nagysága ugyanakkor 6,6 millió ha-ról 12,3 millió ha-ra emelkedett. Az öntözött legelőterület 110 millió ha-ról 181 millió ha-ra növekedett. Bulgáriában jelenleg 1,12 millió ha-on folyik öntözéses gazdálkodás (27 nagy öntözőrendszer adatai), amelyhez 4,83 'km3/év vízfelhasználás párosul. A továbbiakban a KGST nemzetközi gazdasági szervezetekkel kialakított együttműködéséről, illetve elöljáróban a KGST és Finnország közötti együttműködésről szeretnék néhány szót ejteni. A KGST és Finnország kapcsolata 1972-ben finn kezdeményezésre jött létre. Sokáig tanulmányozták, hogy milyen formában valósítható meg az együttműködés. Ugyanis a megfigyelői státus túlságosan egyoldalú lett volna, a KGST szerveinek munkájában való közvetlen tevékenység pedig megengedhetetlen egy szabad piacú gazdasággal rendelkező ország részére. Ezért döntöttek úgy, hogy a kétoldalú együttműködés példájára közös bizottságot hoznak létre azzal, hogy e bizottság működése során aláveti magát a KGST sokoldalú együttműködés célkitűzéseinek. Az ötévi együttműködés eredményei azt mutatják, hogy a bizottság tevékenységével megfelelt ezen kikötéseknek. AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET (Helsinki) alapelveire támaszkodva kialakított együttműködés jó példája annak, hogy a különböző társadalmi-gazdasági felépítésű országok hatékonyan dolgozhatnak együtt. A KGST—Finnország együttműködés hatékonyságára jellemző példa: a KGST-tagországok és Finnország árucsereforgalma 1978-ban 2,6 milliárd rubel volt, ami az előző évhez képest 9,2 százalékos emelkedést jelent. 1973-hoz viszonyítva pedig az árucsereforgalom 2,8-szeresére növekedett. A KGST- tagországok részesedése Finnország külkereskedelmi forgalmában az 1973. évi 15 százalékról 23 százalékra emelkedett. A KGST Vízügyi Vezetők Értekezletén rendezett egyes vízvédelmi kérdésekkel foglalkozó szimpozionokon finn szakemberek is részt vesznek. Jelentős eredmények várhatók a vízminőség-ellenőrző automatikus állomások, a felszíni vizek szennyeződés elleni védelme, a hatékony víztisztító berendezések kialakítása témákban folytatott együttműködéstől. A KGST és Finnország együttműködése példa lehet minden országnak, amely a szocialista országokkal szorosabb kapcsolatba kíván lépni. A KGST Irakkal és Mexikóval kötött szerződése is a finn példán alapul. A KGST NYÍLT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉBŐL és a szocializmus alapelveiből következik, hogy törekszik a különböző nemzetközi gazdasági szervezetekkel kapcsolatot teremteni. A létrehozott kapcsolat alapot teremt az együttműködésre, amelynek első lépéseként a szervezetek ismertetik egymást tevékenységükkel, alapelveikkel, módszereikkel a kölcsönös hasznosítás céljából. A KGST és a más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés 1959-ben kezdődik, ekkor került sor az ENSZ EGB- vel (Európai Gazdasági Bizottság) való kapcsolat felvételére. A 60-as években még inkább megnövekedett az érdeklődés a KGST irányába, amely különösen akkor teljesedett ki, amikor 1974-ben az ENSZ Közgyűlés a KGST részére állandó megfigyelői státust szavazott meg. A továbbiakban vázolom a kapcsolatfelvételeket. ENSZ Európai Gazdasági Bizottság (1961) — EGB — ECE ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács (1962) — ECOSOC Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (1962) — IAEA Nemzetközi Munkaügyi Szövetség (1962) — ILO ENSZ Oktatási, Kulturális és Tudományos Szervezete (1962) — UNESCO ENSZ Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Bizottsága (1962) — ESCAP ENSZ Kereskedelmi Fejlesztési Konferenciája (1962) — hiv. konz. státus — UNCTAD ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (1969) — UNSITRAL ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (1970) — FAO Világegészségügyi Szervezet (1970) — WHO ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottsága (1971) — ECA ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezete (1971) — hiv. konz. státus — UNIDO Kormányközi Tengerészeti Konzultatív Szervezet (1972) — IMCO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (1973) — ISO ENSZ Környezetvédelmi programja (1973) — UNEP ENSZ Közgyűlés megfigyelő státusa (1974) ENSZ Latinamerikai Gazdasági Bizottsága (1975) — ECLA Duna Bizottság (1975) — DC A felsorolás nem teljes, csak bizonyos kronológiai sorrendet ad a kapcsolatfelvételek menetéről. A KGST TITKÁRSÁG SZAKÉRTŐI évente mintegy 50—60 rendezvényen* vesznek részt. Jelentősen növekedett az évenkénti meghívások száma. Míg 1961-ben három szervezettől * Más nemzetközi szervezet rendezvényeiről van szó. 2
