Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
nyozni a vízminőségi kárelhárítás beruházási költségeit. Ennek alapja az OVH Elnöki Értekezletének döntése, amely rendezte a laboratóriumok, a vízminőség-védelemmel összefüggő hírközlés és a védelmi felszerelések forrásait is. Minden tevékenység eszköztárának fontos része az intézkedések végrehajtásának és azok hatásának — esetünkben a vízminőség alakulásának — megbízható, folyamatos ellenőrzése. Erre szolgálnak a vízügyi szervek laboratóriumai által végzett vízvizsgálatok, amelyek eredményeit évente értékeljük. Ezen a területen is sok még a tennivalónk; a laborhálózat műszaki-technikai színvonalának fejlődése nem tartott lépést az új ipari és mezőgazdasági technológiákból származó szennyezések által diktált követelményekkel, a tíz éve alkalmazott törzshálózati vizsgálati rendszer túlhaladott, értékelési módszerünk csak a pillanatnyi vízminőségi állapot rögzítésére alkalmas. Ennek a helyzetnek javítása érdekében az V. ötéves terv végéig mintegy 70 millió Ft-ot fordítunk a vízügyi laboratóriumok fejlesztésére, s a közeljövőben olyan vizsgálati és értékelési rendszerek kerülnek alkalmazásra, amelyek alapján a vízminőség alakulásának tendenciáit is figyelemmel kísérhetjük. Д vízminőség-védelem rendszere Eddigi tapasztalataink, megfogalmazott célkitűzéseink és a rendelkezésünkre álló eszközök számbavétele során kibontakoznak a vízminőség-védelem VI. ötéves terv időszakában érvényesülő rendszerének körvonalai. E rendszer alapelemei: a vízügyi ágazat által irányított (szabályozott) egységes vízminőség-védelmi politika, a több szintű, öszszehangolt közgazdasági és műszaki tervezés, a tervek megvalósításának irányítása, koordinálása és ellenőrzése (hatósági munka), a vízminőségi kárelhárítás hatékonyságának növelése, saját védelmi eszközeink fejlesztése, a vízminőségi helyzet alakulásának regisztrálása és jelzése. Az egységes vízminőség-védelmi politika tartalma a célok és feladatok egységes értelmezése, a végrehajtás feltételrendszerének következetes biztosítása — és végül — egységes cselekvés az elhatározott célok megvalósításában! Az Országos Vízügyi Hivatal felelős az ország teljes vízkészletének megóvásáért, jóllehet a vízszennyezők zöme nem a vízügyi szervek soraiból kerül ki, s a vízvédelmi beruházások anyagi fedezetének is csak kisebb hányadával rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy vízvédelmi szempontból számunkra nem lehet rangsorolási alap a feladat hatásköri hovatartozása (saját, ágazati, idegen), ágazati besorolása (vízgazdálkodási, ipari, mezőgazdasági) vagy szakmai jellege (termeléstechnológiai, üzemi vízgazdálkodási, szennyvíztisztítási). Csak az számít, hogy megoldása milyen hatással van a vizek minőségére, menynyivel visz közelebb céljainkhoz. Ilyen felfogásban kell minden lehetőséget kihasználnunk annak érdekében, hogy a vízminőség-védelem ügye az egész népgazdaságban tervszerűen haladjon előre. A VI. ötéves tervben az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a tervezésre. Országos tervben kell rögzíteni a megkívánt vízminőség-alakulás általános tendenciáit meghatározó célkitűzéseket s az ehhez tartozó terhelési mérleg adatait. Ennek során számolni kell a népgazdaság reális lehetőségeivel, amelynek megítélésénél az V. ötéves terv tapasztalataira kell támaszkodni. A vízügyi igazgatóságok térségi, ún. regionális vízminőség-védelmi terveket készítenek, amelyek már a helyi sajátosságok figyelembevételével részletesebben tartalmazzák a vízgyűjtőnként! célkitűzéseket és feladatokat. Az üzemi vízvédelmi terveket (programokat) — a vízügyi igazgatóságokkal együttműködve — maguknak a vízhasználó vállalatoknak kell elkészíteniük. Erre ösztönzi őket az új bírság és Vízügyi Alap támogatási rendszer is. A fenti három tervtípus többszörösen kapcsolódik egymáshoz, mégis az összhang kulcspontja a regionális terv, amely már együtt tartalmazza az országos célkitűzéseknek az adott vízgyűjtőre vonatkozó részét, és a térségben működő üzemek feladatait. A tervek készítése folyamatos tevékenység, s ebben — az előzőekből következően — a vízügyi igazgatóságoknak döntő szerepük van. A továbbiakban ezekre a tervekre alapozhatok az ötéves tervidőszak vízminőségvédelmi feladatainak meghatározása és ellenőrzése, a vízminőségvédelmi létesítmények műszaki megoldásainak jóváhagyása, a vízjogi engedélyek, az elkötelező határozatok és egyéb hatósági intézkedések, amelyek összhangja így biztosítható a népgazdasági lehetőségekkel és társadalmi érdekekkel. A vízügyi hatósági tevékenység hatása a népgazdaság minden ágazatában érvényesíthető, ezért ezt a munkát „áttételes irányításaként is felfoghatjuk. Ez nélkülözhetetlen lehetőségeket jelent számunkra, de csak akkor, ha intézkedéseink műszakilag és gazdaságilag megalapozottak, a végrehajtásukhoz szükséges ráfordítások pedig arányban állnak az elvárható vízminőségi eredmény társadalmi hasznával. Az V. ötéves terv végéig jelentősen növekszik a vízminőségi kárelhárítás hatékonysága. Az új szabályzat egyértelműen meghatározza az egyes szervek és szervezeti egységek feladatait a védekezésben, növeli felelősségüket. A területi védelmi tervek, az igazgatóságonként és védelmi körzetenként létrehozandó szervezetek, az új koncepció alapján biztosítandó eszközök bővítik az eredményes védekezés személyi, technikai és anyagi feltételeit. A szabályzatot végrehajtási utasításokkal és együttműködési megállapodásokkal tesszük teljessé, majd a védekezés kötelezettségét — államtitkári rendelkezéssel — kiterjesztjük a szennyező üzemekre is. Mint minden munkában, a vízminőség-védelemben is eszközökre van szükség. Láttuk, hogy ezeknek nagy része a népgazdaság különböző ágazataiban áll rendelkezésre, amelynek célszerű felhasználását szabályozással, hatósági intézkedésekkel, támogatásokkal igyekszünk elősegíteni. Vannak azonban olyan eszközök is, amelyek az ágazati irányító és ellenőrző tevékenységben nélkülözhetetlenek; ilyenek a vízügyi szervek vízminőségi laboratóriumai, valamint a rendkívüli szennyezések (vízminőség-romlások) elleni védekezés felszerelései és létesítményei. A közelmúltban elkészült ezeknek az eszközöknek a fejlesztési programja, s ennek alapján állítottuk össze a vízminőségvédelmi szakágazat fennállásának első középtávú tervét, a VI. ötéves tervet. Szeretnénk a jövőben megvalósítani az ellenőrzés és jelzés olyan rendszerét, amely lehetővé tenné az érdekelt szervek — vízhasználók, tervezők, beruházók — megbízható és rendszeres tájékoztatását a vízminőség helyzetéről és várható alakulásáról. Katona Emil Ami megvalósult... Harmincöt vízmű építését irányozták elő az V. ötéves tervre Szabolcs-Szatmár megye tanácsai. A 35-ből 27 új építése, és nyolc már korábban megépített vízmű bővítése volt a cél. A vízműépítés 54 települést érint: 47 községben-nagyközségben most lesz először vezetékes víz, hét helyen pedig a meglevő hálózat bővítésével növekedhet a jó ivóvízzel ellátott lakosság száma. A tervezett 35 vízműből 31 építése kezdődött el, ebből 23 új, 8 pedig bővítés. Ez azt jelenti, hogy a víztermelő kapacitás napi 15 ezer köbméterrel bővült. A vízművek építése társulati formában kezdődött: 27 társulatot szerveztek eddig, 16 községben pedig a meglevő társulatokba kell toborozni az új tagokat. A vízművek építése a tervek szerint halad, a víztermelő kapacitás tavaly napi 5700 köbméterrel nőtt, az ivóvízhálózat 80—100 kilométerrel lett több december végére az 1977. évinél. Szennyvízcsatorna-műből 9 építését tervezték az ötéves terv ideje alatt, ebből mindössze 3 új, a többi a meglevő hálózatok bővítését szolgálja. Az építés itt már nem volt olyan gyors ütemű, mint a vízműveknél, pénz híján elmaradás van Nyíregyházán és Mátészalkán a szennyvíztisztító kapacitás bővítésénél. A tervezettnél lassabban bővül a szennyvízcsatorna-hálózat is: a hátralevő két évben szükséges pótolni a lemaradást Nyíregyházán és Kisvárdán. A vízműépítések és csatornázások mellett kiemelkedő szerepe van Szabolcs-Szatmár megyében a vízrendezésnek, hiszen csupán az előző négy év folyamán közel 100 ezer hektár földet ért belvízkár. A termelőszövetkezetek 57,5 ezer hektár terület vízrendezését tervezték, amely csak akkor válik valósággá, ha a MÉM 118 millió forinttal több támogatást biztosít a tervezettnél. Az V. ötéves terv ideje alatt 1 milliárd 120 millió forint beruházást tervezett a megye a vízgazdálkodás fejlesztésére. Suba Ernő 24
