Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
Az elmúlt év őszén viszonylag korán, szeptember közepén már jelentkeztek a talaj menti fagyok. Október elejétől november közepéig egy állandósult légköri állapot uralta hazánk időjárását, amely egész idő alatt borult, párás, de ugyanakkor csapadékszegény időjárást eredményezett. A hőmérséklet fokozatosan csökkent, decemberben enyhébb, de változékony idő volt, az ország egyes területein néhány napra egybefüggő hótakaró is kialakult. 1979. január 1- gyel gyors változás következett be. A napi minimumhőmérsékletek 10—15 napon keresztül —10 fok alá, sőt 2—3 napon —15 fok alá süllyedtek. Emellett 12—14 napon keresztül a napi maximumhőmérséklet is fagypont alatt maradt. AGROMETEOROLÓGIAI HELYZET Igen kedvező volt azonban, hogy január 3-tól kezdve az ország területét fokozatosan elborító hótakaró alakult ki, amely éppen a leghidegebb napokon védelmet adott az áttelelő növényzet számára. A talaj vízkészletének pótlása csak decemberben kezdődött meg. A havi csapadék az ország keleti felén mindenütt meghaladta a sokévi átlagot, sőt Baja—Debrecen vonalától délkeletre sok helyen az átlag másfélszeresének megfelelő csapadékbevétel volt. A Dunántúl nagy része, de főleg a Kisalföld térsége az átlagnak csak 50%-a körüli csapadékellátásban részesült. A decemberi kedvező időjárás hatására a talaj a lehullott csapadékot jól hasznosította. Januárban az Alföld középső területeinek és a Délnyugat-Dunántúl kivételével a csapadék meghaladta az átlagot. A lehullott csapadék azonban nem tudott közvetlenül hasznosulni, mivel a hótakaró alatt a talaj fagyott volt. A talaj felső 50 cm-es rétegében a nedvességtartalom országszerte eléri a hasznos (diszponibilis) víztartalom 80— 90%-át. A talaj mélyebb rétegeiben (50—100 cm) nem ilyen kedvező a helyzet. Mivel a talaj fagyott állapota nem tette lehetővé a talajnedvesség-mérést, konkrét értékeket csak február végére várhattunk. A számítások szerint azonban a Kisalföld kivételével átlagosan 45—55%-os telítettséggel számolhatunk. A tavalyi (1977/78.) télhez viszonyítva a nedvességellátottság gyakorlatilag azonos. Az ősz akkor is kevés csapadékot hozott, a talaj nedvességkészletében az ideihez hasonló hiány mutatkozott. AZ 1979-ES FELKÉSZÜLÉS A vízügyi szervekkel már az elmúlt év őszén közöltük az 1979. évi öntözés-üzemelési tevékenység folytatásához szükséges pénzügyi keretet. Ugyancsak 1978 őszén leadtuk az állóeszköz fenntartására létesítménysorosan tervezett munkák költségvetési keretszámát is. A felkészülés keretében az üzemeltetést folytató vízügyi szervek a főművek kijavítását 1979. január hó végéig befejezték. Az öntözés-üzemelési tervek három változatban — csapadékos, átlagos csapadéké és aszályos nyár esetére — készültek el és kerültek jóváhagyásra. A felkészülés kiterjedt arra is, hogy — amennyiben szükségessé válik — Most is intézkedünk... Legyen elég ontozoviz azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a vízigényét is ki lehessen elégíteni, amelyek az adott területre vízjogi engedéllyel nem rendelkeznek, de az adott időpontban a vízügyi szervek részére a pótlólagos vízkészlet és kapacitás rendelkezésre áll (a vízfelhasználó pedig egyszeri vízfelhasználási engedélyt kér). A fővízkivételek üzembe állítása, úszó vízkivételi művek felvonulása az igények szerinti lépcsőzetnek megfelelően megtörténtek. Ezzel egyidejűleg került sói az öntözőfőcsatornák, öntözővizet szállító belvízcsatornák átmosatására. Az üzembe helyezett öntözőfürtöknél jelentkező műszaki hibák kijavításának 24 órán belüli megkezdéséhez az üzemeltető vízügyi szervek — az előző évek gyakorlatának megfelelően — szervizbrigádokat foglalkoztatnak. A mezőgazdasági üzemek vízigényeinek biztosítására 368 m3/sec vízkivételi kapacitás, valamint 5000 km hosszú csatornahálózat (80%-a kettős működésű csatorna) áll rendelkezésre. Intézkedéseket tettünk, illetve teszünk és együttműködünk a mezőgazdasági üzemekkel a rizs árasztása és lecsapolása közötti összhang megteremtésére. Az öntözés-üzemelést folytató vízügyi szerveket utasítjuk — amennyiben az öntözési idény alatti időjárás szükségessé teszi —, hogy 20 naponként egyszerűsített vízmérleget készítsenek öntözőrendszerenként a jelenlegi és várható (20 nap múlva) vízigény, illetve vízkészlet összevetésével. Minden további üzemeltetési intézkedést a mérleg alapján kell kezdeményezni, illetve megtenni. 1979. II. 28.—III. 1-e között országos munkaértekezletet tartottunk a mezőgazdaság vízhasznosítási szakágazat vezetői részére, ahol az ez évi célkitűzéseket és feladatokat ismertettük. Többek között tájékoztatást adtunk az 1979. I. negyedévben életbe lépő új vízbiztosítási feltételekről, valamint az Országos öntözés-üzemelési Szabályzatról. A szakágazatot irányító vízügyi szervezetek vezetői, szakemberei, valamint a mezőgazdasági szervek vezetői részére március hó elején közös MÉM— OVH értekezletet tartottunk, ahol értékelésre került az 1978. évben végzett munka, valamint tájékoztatást adtunk az 1979. évi fejlesztési, öntözés-üzemelési feladatokról. Ezt követően a nagyobb öntözőterülettel rendelkező megyék párt-, KISZ- és tanácsi apparátusának munkatársaival együtt a területi vízügyi szervek megyei megbeszéléseket tartottak, ahol az öntözésre való felkészülés helyi feladatait beszélték meg a mezőgazdasági üzemekkel. A MÉM—OVH együttes miniszterielnöki értekezlete 1978. március 28-án megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági vízgazdálkodás, ezen belül az öntözésfejlesztés hosszú távú koncepcióját. A koncepció alapján készített intézkedési tervben foglaltak teljesítése, az öntözés-üzemeltetési feladatok területén is szükségessé tette, hogy a legjobban képzett, nagy gyakorlattal rendelkező szakemberekből olyan tanácsadó munkabizottságot hozzunk létre, melynek feladatát képezi a szakterület általános fejlesztésével kapcsolatos munka segítése. (A számítógépes üzemirányítás bevezetése, energiatakarékos üzemmód megvalósítása, főművek hatékonyságának növelése stb.). A munkacsoport 1979. január hóban megalakult. A TRVVV az MSZMP Szolnok Megyei és Városi Bizottságának cselekvési programjához csatlakozva, felhívással fordult a vízügyi szervek és mezőgazdasági üzemek dolgozóihoz annak érdekében, hogy az öntözési lehetőségek optimális kihasználásával biztosítsák az MSZMP Központi Bizottság mezőgazdasággal szemben támasztott célkitűzéseinek megvalósítását. A felhíváshoz már eddig is több vízügyi szerv csatlakozott és folyamatosan csatlakozik. A felhívásban foglaltakat az 1979. évi öntözésüzemelési feladatokra való felkészülésnél is figyelembe kell venni. Az öntözésüzemelést folytató vízügyi szervezetek megszervezték a vízkormányzók és vízkormányzási felügyelők, körzetvezetők és fürtvezetők szakmai továbbképzését, amelynek célja a szakmai alapismeretek felújítása, a fejlesztéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos legújabb információk ismertetése. 1979-ben a MÉM—OVH — az előző évek gyakorlatának megfelelően — közös rendezvényprogramot dolgozott ki, ezzel is csökkentve a rendezvények számát, növelve annak színvonalát, tartalmát. Két országos öntözési bemutatót tartunk, ahol a komplex öntözéses termelési technológia bemutatását irányoztuk elő. A megyei öntözési rendezvények szervezését is ellenőrizzük és csak a kellően előkészített, céltudatos rendezvények megtartását engedélyezzük. A MÉM-mel közösen megjelentetjük az „öntözési Tájékoztató”-t, valamint a „Meteorológiai Tájékoztató"-t, az „Országos vízellátottsági és öntözési jelzés"-!, amelyet az érdekelt mezőgazdasági üzemek és vízügyi szervek megkapnak. A vezető politikai napilapok, tv, rádió munkatársaival is — az előző évekhez hasonlóan állandó kapcsolatot tartunk. Felhívtuk a vízügyi szervek figyelmét, hogy a mezőgazdaság előtt álló 1979. évi feladatok teljesítése érdekében segítőkész munkával — amennyiben szükséges 20—22 órás napi üzemidőben, szombat, vasárnapi munka elrendelésével is — biztosítsák az igényelt öntözővizet a mezőgazdasági üzemek részére. Amennyiben az időjárás szükségessé teszi, 1976—1977. évekhez hasonlóan, megkülönböztetett intézkedéseket léptetünk életbe. Szakágazatunk 1979-ben is felkészült arra, hogy a meglevő öntözési kapacitás kellő mértékű kihasználásához a feltételeket biztosítsa. Dr. Bessenyei Gáspár 25
