Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-05-01 / 5. szám

Vízmi nőség-vedel em

célkitűzései, eszközei, rendszere a VI. ötéves terv időszakában

Célok és feladatok

A tervszerű munka alapvető követelménye, hogy konkrét célokat tűzzünk magunk elé, s megfogalmazzuk a feladatokat is, amelyek végrehajtásával ezek elérhetők. Az általános vízminőségi célkitűzés az, hogy a lakosság és a gazdaság növekvő szükségletét a jövőben is megfelelő minőségű vízzel tudjuk kielégíteni, s emellett a fajlagos víztisztítási költségek, a vízminőségi kártételek és a környezeti ártalmak a mindenkor elfogadható határt ne lépjék túl. Ennek megítélésekor számolnunk kell mindazokkal a tényezőkkel, amelyek befolyásolhatják a vízminőség alakulását: a jelenlegi vízminőség-helyzettel és életszínvonal növekedésével, a termelőerők — ezen belül a vízgazdálkodás műszaki, technikai színvonalának — fejlődésével, a nemzetközi vízügyi együttműködés várható eredményeivel, és végül a népgazdaság anyagi lehetőségeivel.

A vizek jelenlegi minősége kiinduiási alap; ezen kell javítani, vagy eltűrni további romlását. Egyszersmind sok gyakorlati tapasztalat forrása, amelyet terveinknél felhasználhatunk.

A termelés növekedésével, a modern, közműves lakások számának gyarapodásával együtt jár a vizeket szennyező anyagok keletkezése is. Magyarországon az elmúlt évtizedben az ipar által kibocsátott szennyező anyagok mennyisége a másfélszeresére emelkedett. A vízvizsgálati eredményekből arra lehet következtetni, hogy a mezőgazdaságban is hasonló tendencia érvényesül. A városok víztermelése és szennyvízkibocsátása tízévenként megduplázódott. A külföldről érkező szennyező anyagoknál lassú, mintegy évi 1—1,5%-os átlagos növekedést tapasztalunk.

Az általános gazdaságpolitikai irányelvek és az elmondottak ismeretében meghatározhatjuk bármely időszak várható szennyezőanyag-produktumát és a szükséges ellenintézkedéseket. Ebben a munkában azonban figyelembe kell vennünk a termelési technológiák és berendezések, valamint a vízgazdálkodás műszaki technikai színvonalának eddiginél gyorsabb és céltudatosabb fejlesztését, ami kedvező irányban megváltoztathatja a keletkező szennyező anyagok fajlagos mennyiségét, illetve a keletkezés és kibocsátás arányát. Az iparban már gyakorlat az ún. „vízkímélő” gyártási és üzemi vízgazdálkodási technológiák keresése, tervezése és alkalmazása. Sokat fejlődött a vízgazdálkodás műszaki színvonala is; a szennyvíztisztításban elterjedtek a korszerű eleveniszapos berendezések, előrehaladt az automatizálás, kísérletek folynak az oxigénbevitel hatékonyságának növelésére, néhány helyen sikerrel alkalmaznak természetes tisztítási eljárásokat, folyamatban van a kommunális és ipari tisztítóberendezések tipizálása, fejlődtek a rendkívüli szennyezések elleni védekezés módszerei és eszközei.

A nemzetközi együttműködés területén lassú előrehaladást állapíthatunk meg. Jelentős eredményeink elsősorban a műszaki tudományos életben és újabban a rendkívüli szennyezések előrejelzésében és közös elhárításában vannak. Eddig nem sikerült — és várhatóan még a VI. ötéves terv időszakában sem sikerül — olyan kétoldalú megállapodásokat kötni, amelyek a hazánk területére érkező vizek minőségét garantálnák. Ezért a jelenlegi ütemű külföldi eredetű szennyezésnövekedéssel még a közeljövőben számolnunk kell.

Népgazdaságunk anyagi teherbíró képessége együtt növekszik a nemzeti jövedelem gyarapodásával, s ebből egyre több jut vízvédelmi célokra is. Ez azonban nem egyszerűen pénzkérdés; a IV. ötéves tervben pl. a vízügyi ágazat szennyvíztisztítási terve csak 50%-ban valósult meg, s jelenleg is súlyos gondot jelentenek a szakosított gyártási és építőipari kapacitás hiányosságai. A vázolt gondolatok mérlegelése után a vízminőségi célkitűzések meghatározását befolyásoló tényezőket tömören így foglalhatjuk öszsze:

— A jelenlegi állapot még tűrhető, a romlási folyamat üteme lassult, s a megtett intézkedések hatására helyenként már a közeljövőben vízminőség-javulás várható.

— A következő ötéves terv időszakában tovább növekszik a vízszennyező anyagok keletkezése, de a tudomány és technika fejlődésével javul azoknak a termelés növekedéséhez viszonyított aránya, hatékonyabb eszközökkel fogunk rendelkezni a szennyező anyagok vízbe jutásának megakadályozásához.

— Továbbra is számolnunk kell a külföldi vízszennyezés lassú növekedésével.

— A népgazdaság vízminőség-védelemre fordított anyagi erőforrásai jelentősen nem növelhetők.

A társadalmi-gazdasági vízszükségletek és a vizsgált tényezők jövőben várható alakulásának ismeretében kimondhatjuk:

— Nem engedhetjük meg a vízminőségi helyzet további romlását, mert az veszélyeztetné a vízigények kielégítését, aránytalanul megnövelné a vízellátás költségeit.

— Jelentős mértékű általános vízminőség-javulást nem irányozhatunk elő, mert annak eléréséhez a vízminőségvédelmi ráfordításokat a jelenleginek többszörösére kellene növelni. Marad tehát a harmadik, az egyetlen reális út: a vizek minőségét a jelenlegi állapotban kell megőrizni! Ennek érdekében a legsúlyosabban szennyezett vízgyűjtőkön jelentős helyi javulást kell elérni, mert ez egyértelműen megszabja a vízminőség-alakulás általános irányát. Ügy látszik, hogy e cél megvalósításához rendelkezünk a szükséges eszközökkel.

A jelenlegi vízminőségi helyzet feltárása, a fennálló problémák elemzése és a célkitűzések meghatározása együttesen kijelöli azokat a feladatokat, amelyeket a jövőben meg kell oldanunk. Mindenekelőtt biztosítani kell a vízminőségvédelemre rendelkezésre álló eszközök és intézkedések kiemelt vízminőségvédelmi területekre történő összpontosítását, s azok tervszerű és hatékony felhasználását (ábra).

Д vízminőség-védelem eszközei

Ezt a tevékenységet a rendelkezésre álló műszaki, gazdasági és jogi eszközök sokrétűsége jellemzi. Az operatív műszaki beavatkozások között a szennyvíztisztítás mellett igen nagy szerepük van a vízkímélő termelési technológiáknak, a korszerű üzemi vízgazdálkodási rendszereknek, a természetes szennyvíztisztítási módozatoknak, a szennyvizek szabályozott leeresztésének és a rendkívüli szennyezések elleni védekezés célját szolgáló felszereléseknek, gépeknek és létesítményeknek.

A szükséges pénzügyi források a népgazdaság különböző szektoraiban, többségükben a termelő beruházásokhoz kötötten biztosíthatók, s a döntési hatáskörök is eszerint oszlanak meg. A népgazdaság tervezési rendszerében a vízminőség-védelem nem jelenik meg elkülönítetten. A központi gazdasági irá-22