Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
Az egyes tényezők legtöbbször összetetten, kölcsönhatások alapján fejtik ki hatásukat. Mint az ábra is mutatja a vízháztartási viszonyok kölcsönhatással vannak valamennyi tényezőre. Az összefüggések és kölcsönhatások felismerése érdekében tekintsük át az egyes termelési tényezők meliorálási (javítási) lehetőségeit. Egységes értelmezésben A komplex melioráció KLIMAMELIORACIÚ Klímamelioráció alatt azoknak a vízügyi, erdészeti, agrotechnikai beavatkozásoknak, folyamatoknak az összességét értjük, amelyek a helyi klímát tartósan javítják. Az éghajlati adottságokat nem változtathatjuk meg, a mező- vagy agronómiái, agrotechnikai, biológiai, kémiai stb. jellegű tevékenységek _és folyamatok összessége, amely a talaj természetes termőképességének tartós javítására terjed ki. Az agromelioráción belül mind nagyobb a jelentősége a mikroklímát emberi tevékenységgel befolyásolhatjuk. A klimatikus tényezők javításával csökkenhet a fagyos napok száma, mérsékelhető a hőség, növelhető a relatív páratartalom, harmatképződés stb. Az éghajlati tényező hatással van a talajra és kölcsönhatásban van a vízháztartással és növényzettel. Annak ellenére, hogy az emberi tevékenység befolyása az éghajlati tényezők javítására nem nagy, jelentősége mindinkább figyelemre méltó. AGROMELIORACIÓ Az agromelioráció a termőtalaj vízháztartásának javításával kapcsolatos mikro domborzat — a tábla terepfelszíni — és a tábla olyan jellegű változtatásának, amely segíti a lehulló csapadéknak a táblán való megőrzését, a homogén nedvességtartalom megteremtését, és a nagyüzemi művelhetőséget. A tábla egyben alapvető vízgazdálkodási egység. A terepfelszín megváltoztatása csak indokolt esetben kismértékben lehetséges, mert a beavatkozás egyben a termőtalaj rombolásával, megsértésével jár. A domborzat lényeges megváltoztatása költséges, ezért nagy hozamú kultúrák telepítésén kívül (homokos területek rónázósa) lehetőleg ne alkalmazzuk. A domborzat (terepfelszín) céltudatos változtatása hatással van a helyi klímára, talajra és vízháztartásra. TALAJMELIORÁCIŰ Talajmelioráció alatt a talaj természetes termékenységét tartósan növelő talajjavítást és a talajok védelmét értelmezzük. Talajvédelemben kellene részesíteni hazánkban 2,6 millió hektár területet. A termőhelyi tényezők javítása között a legigényesebb egyben a legkifizetődőbb a talajjavítás. A talajjavításra szoruló területek nagysága nő, jelenleg 2 millió hektár. A talajmelioráció gyűjtőfogalmába tartozónak tekintem a rekultivációt is, amelynek jelentősége a felszíni bányászat, az építőipari alapanyag termelésével növekszik. hUDROMEUORÁCIŰ Hidromelioráció alatt azoknak a vízgazdálkodási tevékenységeknek az öszszességét értjük, amelyekkel a vízháztartási viszonyokat, ezen keresztül a mező- és erdőgazdasági termeléssel összefüggő természetes termelési tényezőket és a természeti környezet minőségét együttesen — az egész vízgyűjtő hidrológiai viszonyával összefüggésben — jelentős mértékben és tartósan javítjuk. A meliorálás elsődleges célja szerint történhet vízgazdálkodási érdekből, történhet a gazdasági szférában a termelés hatékonyságának növeléséért — a természetes termelési tényezők javításával. Történhet a természeti környezet és táj minőségének javításáért. A hidromelioráció része lehet a talaj-, a klíma-, a domborzat- és agrotechnikai feltételek javításának, továbbá a tájvédelemnek és tájrendezésnek, valamint a természeti környezet és élővilág életfeltételei javításának és védelmének. A termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó növénykultúrák és fajták, valamint a racionális földhasználat olyan környezetszennyezés nélküli termelési tényező, amelyet jobban ki kell használni. TÁPANYAG-GAZDALKODÁS A hatékony növénytermelésben mind nagyobb a szerepe a tápanyagnak (tápanyag-gazdálkodásnak), ezen belül is az idegen eredetű tápanyagoknak, a kemikáliáknak. Ugyanakkor ezek a legveszélyesebbek vizeink tisztaságára, élővilágára. A kemikáliákat a növénytermelésben a haszonnövények tápanyagellátása, a termésmennyiség növelése, a károkozóktól való megvédése, a termék minőségének javítása, az élő- és gépi munka helyettesítése érdekében mindinkább alkalmazzuk. Használatának szakszerűsége viszont fokozható, mert ez egyaránt gazdasági és környezeti érdek. 20
