Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
Fertő tavi hidrometeorológiai állomás. Fertőrákos zibilis vízerőművet helyeztek üzembe, amellyel alacsony dunai vízállások esetén — amikor a gravitációs vízbevezetésre nincs lehetőség — 15 m3/s vízmennyiséggel pótolható a mellékág vízkészlete. A vízszintszabályozó művek kezelésével a szabályzat szerint általában 40 cm-en belül tartható a vízszint ingadozása. A kis esés miatt igen alacsony, a 0,2—0,3 m/s középsebességek alakulnak ki a mederben. A dunai vízbetáplálás következtében a felső szakaszon sokévi átlagban 40—50 ezer m3 hordalék ülepedik le a mederben. A Ráckevei- Duna vízkészletéből jelentős ipari és mezőgazdasági igényeket elégítenek ki, de a mellékág egyben a főváros déli részéből és a környező településekből érkező szennyvizeknek, csapadékvizeknek és belvizeknek is befogadója. A mellékág vízi útján hajók is közlekednek. A part menti üdülőterület 1960 után kezdett gyors ütemben fejlődni. Különösen az evezés és a horgászsport kedvelői látogatják szívesen a környéket. A sporthorgászok száma megközelíti a 10 ezer főt. A víz minősége miatt fürdésre csak az alsó szakaszon van lehetőség. Kedvezőtlen jelenség, hogy a parti tulajdonosok sok helyen a víz széléig elkerítették ingatlanaikat és számos nyaraló célját szolgáló felépítményes stéget is telepítettek a mederbe. A szennyvízelvezetés és tisztítás elmaradottsága miatt sok káros szennyező anyag kerül a Duna-ág vizébe. Az 1973-ban készített Vízgazdálkodás Fejlesztési Program szerint a 150 ezer fős üdülőforgalom és a lakosság igényeinek, továbbá a vízgazdálkodás feladatainak a kielégítéséhez összesen 3,5milliárd Ft fejlesztés szükséges, amiből a mederszabályozás 1,7 milliárd Fttal részesül. Ez utóbbi keretében gondoskodni kell a Duna-ág felső 20 km-es szakaszán a mederbővítési és partrendezési (sétánykialakítási) munkák végrehajtásáról, az egész mederszakasz karbantartásáról és a vízlépcsők fenntartásáról, illetve üzemeltetéséről. A mederszabályozást úgy kell elvégezni, hogy az egy további fejlesztési ütem megvalósításával szolgálja a Dunaharasztinál kiágazó és a tervek szerint 1990 után megvalósuló Duna—Tisza-csatorna vízpótlási és vízi közlekedési igényeit is. A program szerint 2000-ig összesen 50 km hosszban kell partrendezést végezni és közel 4 millió m3 iszapot kell kikotorni a mederből. A főváros területére eső 10 km-es mederszakasz szabályozásának beruházása 1978-ban indult. A mederből kikotort iszappal feltöltik a mély fekvésű parti területeket, sétányokat alakítanak ki és biológiai védelemmel biztosítják a partok állékonyságát. Még ebben az ötéves tervidőszakban végre kell hajtani a Kvassay vízlépcső felújítását és rendszeresen gondoskodni kell a feliszapolódás eltávolításáról. A középső és alsó mederszakaszon vízgazdálkodási érdekből egyelőre nem merül fel a szabályozás szükségessége. Készítik azonban azt a szabályozási vonaltervet, amely alapján az érdekeltek partbiztosítási igényei hatóságilag engedélyezhetők. A Ráckevei- Duna mellékágainak karbantartása helyi jelentőségű közcélú feladatnak minősül. FERTŐ TÓ 292 km2-es területéből 71 km2 (24%) fekszik magyar területen. Az osztrák tórészen már fejlett üdülőkultúra alakult ki. A tó magyarországi területének 88%-a nádas. A Fertő-táj határ menti fekvése miatt eddig főleg helyi üdülési célokat szolgált. Az osztrák turistaforgalom várható növekedése folytán az üdülőterület idegenforgalmának nagyobb ütemű emelkedésére lehet számítani. A Nyugatdunántúli üdülőterület részét képező Fertő-táj üdülőforgalma jelenleg 9000 főre tehető, 2000-re 40 ezer fő a prognosztizált csúcsforgalom. A tó vízszintjét a Mekszikó-pusztai zsilippel szabályozzák. A Magyar—Osztrák Vízügyi Bizottság által elfogadott zsiíipkezelési szabályzat szerint a vízszinteket 30 cm-es határértéken belül kell tartani. Ez az igény még nem minden esetben teljesíthető. Tervbe vették a zsilip átépítését és foglalkoznak a tó vízpótlásának gondolatával is. A magyar tóterület elhatárolása és vízügyi kezelésbe vétele megtörtént. A tó magyarországi medrében közel 45 millió m3 iszap halmozódott fel. Alig található sportolásra alkalmas nagyobb összefüggő vízterület. Fertőrákosnál tanácsi erőből megkezdték a régi vízi sporttelep korszerűsítését és bővítését. A meder kotrásából 21 ha területet töltenek fel és 300 fm hosszban építenek partvédő művet. Az üdülőközpontot 5000 fős csúcsforgalomra tervezték, strandot, kikötőt, horgásztanyát, kempinget és autóparkolót létesítenek a vendégek számára. A tó általános szabályozási tervét a vízügyi igazgatóság a VI. ötéves tervidőszakban készíti el. A legfontosabb feladat a tó eutrofizációjának lassítása, az egészséges biológiai egyensúly helyreállítása. Ezért távlatokban sem indokolt a nagyarányú partszabályozás, de az iszapkotrás mértékét növelni kell és megakadályozni a nádas terjeszkedését. összefoglalásként megállapítható, hogy az utóbbi 10 év alatt jelentős előrehaladás történt az üdüléssel kapcsolatos tószabályozási feladatok terén, összesen 70 km partszabályozást, 10 millió m3 kotrást, 250 ha növényzetirtást, 500 ha területfeltöltést végeztek el mintegy 1,5 milliárd Ft ráfordítással. A fejlesztési programok szerint azonban még további 15—30 év és csaknem 10 milliárd Ft ráfordítás szükséges az igények és lehetőségek között fennálló feszültségek feloldására. A korlátozott anyagi feltételek mellett fokozottan törekedni kell a takarékos és hatékony megoldások alkalmazására. Ezért megkülönböztetett figyelemmel kell az ehhez szükséges tudományos kutatási és műszaki fejlesztési feladatokat irányítani, valamint az eredményeket hasznosítani. Rendszeresen gondoskodni kell a megépített létesítmények üzemeléséről és karbantartásáról. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a vízi környezet védelmére és következetesen alkalmazni kell az idevonatkozó szabályokat. Erősíteni a hatósági ellenőrzési és felügyeleti tevékenységet. Az igények sorolásánál mindig a szélesebb körű közérdeket kell érvényesíteni. A fejlesztési programokat időszakonként felül kell vizsgálni és zükség szerint korszerűsíteni. Megfelelő együttműködéssel és összefogással, a tervbe vett fejlesztések végrehajtásával megóvhatjuk nagy tavaink természeti értékeit és egyidejűleg több mint 1 millió ember egészségének és munkaerejének fenntartásához alakíthatunk ki kulturált vízparti üdülési lehetőséget, ami részben idegenforgalmi célokat is szolgál. Szappanos Zoltán 15
