Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
vizet paprikaszikkasztóshoz, állattenyésztési telepek, keltető állomások, műhelyek fűtésére is. Megítélésünk szerint azonban lehetőségeinket e téren még nem tudtuk teljesen kihasználni. Ennek egyik oka, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő fúrókapacitás. További gondunk, hogy a termáíkutak gazdasági hasznosítása általában csak egylépcsős, vagyis nem komplex jellegű. Ez nemcsak óriási energiamennyiség elvesztésével jár, de az egyszer felhasznált, még mindig 45%-os hőszennyezése és magas sótartalma súlyos környezeti veszélyt is jelent. Javulást eredményezne e téren a felhasználást jobban ösztönző jogi szabályozás. A főhatóságokkal — különösen az OVH- val — a közelmúltban folytatott megbeszélések eredményeként reméljük, hogy mindkét tekintetben kedvező változásokra kerülhet sor. Megyénk mély fekvése miatt alapvető fontosságú a vízkárelhárítás, a vízrendezés. Az elmúlt 10—12 év alatt rendkívül nagy károk keletkeztek a magas talajvíz és a belvizek következtében. 1966 és 1977 között csak a mezőgazdasági üzemekben közel kétmilliárd forint belvízkárunk volt. Az elmúlt 8 évben 13 000 lakóépület ment tönkre, illetve rongálódott meg vízkártétel következtében. Sajnos, mind a belvízlevezető rendszerek nem kellő kiépítettsége, mind a belvizek levezetési ideje is rosszabb mint az országos átlag. Fokozza a gondokat, hogy a belvízjárta területek között vannak kiváló termőföldek is. Mindez egyre sürgetőbben vetette fel a vízrendezési művek egységes elveken alapuló komplex jellegű, tervszerű fejlesztésének szükségességét. Ma már rendelkezünk — az illetékes vízügyi szervek segítő közreműködésével — a megyei tanács által jóváhagyott 15 éves komplex vízrendezés-fejlesztési koncepcióval, s a végrehajtáson dolgozunk. MUNKÁNKBAN mindig figyelmet szenteltünk a környezetformáló, környezetfejlesztő tevékenysége. Tizenöt éves koncepciónk ezért irányozta elő annak az átfogó tanulmánytervnek elkészítését, mely a belvíztározók, záportározók, tavak és holtágak környezetének rendezését tűzte ki célul. Megyénk környezetszennyezettsége ma még nem éri el azt a veszélyes szintet, ami az országban — néhány helyen — sajnos már tapasztalható. Élővizeink minősége azonban romlik a tisztítatlan szennyvizek növekvő menynyisége miatt, s a talaj szennyezettsége is nő. A további károsodások megelőzését fontos feladatnak tekintjük. A tanácsi vízgazdálkodásban igyekeztünk — úgy vélem, nem eredménytelenül — szoros és konstruktív együttműködést megvalósítani a vízüggyel főhivatásként foglalkozó szervekkel, s közülük is kiemelten az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal. Dr. Perjési László a Csongrád megyei Tanács elnöke Felkészülés az öntözésre A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat — miként minden évben — idén is felkészült a mezőgazdaság vízigényének reklamációmentes kielégítésére. A vállalat kezelésében levő 73 db vízkivételi mű és 14 db felszín alatti nyomócsöves öntözőfürt összesen 303 m3/sec kapacitással áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A téli időszak az öntözésre való tervszerű felkészüléssel telt: — megtörtént az úszóművek, szivattyús gépcsoportok nagyjavítása; — megkötötték a szerződéseket az elektromos üzemű vízkivételek és nyomásközpontok energiellátásához. Ennek keretében a csúcsidei üzemelési igényeket ismételten felmérték, és az energiatakarékossági intézkedések teljesítése érdekében az eddigi tapasztalati adatok és a gazdaságok Írásbeli nyilatkozata alapján kötötték meg az energiaellátási szerződéseket; — megtörtént a vizkormányzó személyzet továbbképzése. A tűz- és balesetvédelmi oktatásokon kívül 299 vizkormányzó és vízkormányzási felügyelő, 59 körzetvezető és vízhasznosítási fürtvezetö szakmai továbbképzésére került sor, melynek keretében öntözésüzemeléssel, öntözéstechnikával és a vízgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos ismeretek kaptak helyet; —: a termelőkkel kapcsolatot tartva tájékoztatták a gazdaságokat az 1/1979. OVH számú rendeletről, amire azért is szükség volt, mert a gazdaságok több esetben csak egyszeri öntözésre és csökkentett vízmennyiségre nyújtottak be vízigényt. Jelenleg a vállalat kezelésében levő összes víztermelő kapacitás kijavítva, felújítva, üzemkész állapotban várja a mezőgazdaság igényeinek jelentkezését. A vállalat hatásterületén 1979. évben öntözésre tervezett terület 98 210 hektár. Március végéig ebből 79 520 hektárra jelentettek be a gazdaságok vízigényt, és megkezdődött a halastavak feltöltésén kívül a Tiszaföldvári I—II., a Mezőhéki II—III., a Kungyalui és a Rakamazi felszín alatti nyomócsöves öntözőfürtökben mintegy 900 hektár gabona öntözése is. A vállalat kollektívája az MSZMP Szolnok megyei és városi Bizottságának cselekvési programjához csatlakozva még 1978-ban felhívással fordult a vízügyi szervekhez és mezőgazdasági üzemek dolgozóihoz, hogy az öntözési lehetőségek optimális kihasználásával biztosítsák a mezőgazdasággal szemben támasztott követelmények megvalósítását. A felhíváshoz eddig hét vízügyi igazgatóság — a Felsőtiszavidéki, a Középdunántúli, a Körösvidéki, a Középdunavölgyi, az Alsótiszavidéki, az Északmagyarországi és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság — valamint egy RVVV, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat csatlakozott. A mezőgazdasági termelés 1979. évi népgazdasági tervben meghatározott növelésének feltételei adottak, ha a termelési adottságokat és ezen belül az öntözést, mint igen fontos termelési tényezőt, az eddigieknél jobban hasznosítjuk. Ez pedig mindannyiunk közös feladata. Bödecs Gyula i4 szegedi úszósport új fellegvára Szegeden, április elsején Buda István államtitkár, az OTSH elnöke ünnepélyesen nyitotta meg az új 50 méteres feszített víztükrű fedett sportuszodát. Az ünnepségen részt vett Perjési László, a Csongrád megyei Tanács elnöke, Papp Gyula, Szeged megyei tanácsi jogú város elnöke. Ott voltak a megye és város párt- és állami vezetői. Részt vettek a Tisza-parti város rangos eseményén a SZEOL képviselői. Ott volt Gyarmati Dezső, a Magyar Vízilabda válogatott szövetségi kapitánya. Az uszodát — meghatározott időben — a versenyzők és fürdőzők egyaránt igénybe vehetik. Az államtitkár kérdéseire válaszolva a szövetségi kapitány megjegyezte: őszinte örömünkre szolgál, hogy az úszósport e fellegvárában új létesítmény segíti a sportágat. Nem hallgathatom el: a tömegsport fejlesztésén kívül múlhatatlanul szükségünk van a kiugró, tovább erősíthető tehetségekre, akikre az egész ország számíthat. A tárgyalás során a várost és a sportot szeretők vázolták a továbbfejlesztés útját, sorát, mellyel az államtitkár is lényegében egyetértett, sőt támogatásáról biztosította Szegedet. Várható: Szegednek lehetősége nyílik a sportkombinát továbbfejlesztésére. A szakemberek — elsősorban az edzők — lelkes munkáját már a bemutató is igazolta. Vitás lehetett, de tény: az első napon a SZEOL 6:5-re legyőzte az OSC-t! A vízügyiek ez alkalommal is sikert kívánnak a Tisza megfékezésében jelesül vizsgázó Szegedieknek. (—г—n) 4
