Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám
Pályázati felhívás! az orságos vízügyi hivatal, a NÉPMŰVELÉSI INTÉZET, VALAMINT A MAGYAR FOTÓMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL: „A víz az életünkben” témakörben országos fotópályázatot hirdet. A pályázaton bárki részt vehet fekete-fehér vagy szines felvételeivel. A PÁLYÁZAT FELTÉTELEI: 1. A FOTÓK, a pályaművek jelenítsék meg a vízgazdálkodás körébe tartozó témákat — folyószabályozást, vizerőhasznosítást, öntözést, vízrendezést, ivóvízellátást, források és hévizek hasznosítása, víztározás, vízügyi történeti emlékeink, vízügyi létesítményeink, víz- és vízi környezet, a víz és az ember —, illetőleg ehhez hasonlatos tárgyú témákat készítsenek el s küldjék be. 2. A BEKÜLDÖTT MÜVEK nagysága 30X40 cm-es kép, a munkákhoz kérjük mellékeljék a felvétel helyét, idejét, tárgyát és kérjük tüntessék fel a beküldő pontos személyi adatait. 3. A FOTÓK ELKÉSZÍTÉSÉNEK ÉS BEKÜLDÉSÉNEK HATÁRIDEJE: 1979. augusztus 15. A pályamunkákat a következő címre kérjük küldeni: 1075 Budapest, Kazinczy u. 3/b (VIZDOK, Magyar Vízügyi Múzeum). A pályamunkák érkezését 1979. június 15-től várjuk. 4. A MUNKÁK ELBÍRÁLÁSA után eredményhirdetés 1979. október 1., melyet szaklapokban és a Magyar Rádióban is közzétesz a Bíráló Bizottság. A nyerteseket elért eredményeikről külön is kiértesítjük. 5. EREDMÉNYHIRDETÉS után a Magyar Vízügyi Múzeum fotóarchívuma közös megegyezés alapján a pályaművek közül a kiválogatottakat megvásárolja, 6. A PALYAZATRA BEKÜLDÖTT MUNKÁKRA, illetőleg azok díjazására az Országos Vízügyi Hivatal 50 000, azaz ötvenezer forint jutalmat tűzött ki. A pénzjutalom mellett tárgyjutalmat is nyerhetnek a pályázók. Kérjük és várjuk, hogy országunk fotósai minél nagyobb számban vegyenek részt a nemes versengésben. Országos Vízügyi Hivatal A vasgyúró víz titka A mindennnpi életben azt tapasztaljuk, hogy a víz lágy és puha. A mosdókagylóban, a fürdőkádban, a strandon egyaránt finoman érinti, simogatja testünket, alig akarjuk elhinni róla, hogy bizonyos körülmények között még a vasat is össze tudja préselni, gyúrni. Egy kicsit akkor is megszeppenünk, ha a Duna partján azt látjuk, hogy a víz, amely elnyel minden víznél nehezebb tárgyat, amit beledobunk, a sok száz tonna súlyú hajót biztonságosan viszi a hátán. Nem nyeli el az acélból készült súlyos alkotmányt. VISSZAÚT NINCS... Egyelőre azonban az előbbi természeti érdekességet, a víz vasgyúró erejét vegyük szemügyre. Lássuk tehát, hogy milyen körülmények között tudjuk ellesni a titkot? Manapság csaknem mindenki tudja, hogy vízi erővel, vagy más folyadék gyakorlati felhasználásával működtetett hidraulikus sajtológépek milyen óriási erőt tudnak kifejteni. Képzeljük magunk elé egy nagy nyomóerejű hidraulikus sajtológépet. Ennek szerkezeti felépítését is jó egy kicsit megismerni, legalábbis vázlatosan. Van ennek a sajtológépnek egy mozdulatlanul álló, öntöttacélból készült asztallapja. E felett az álló asztallap felett található a szintén öntöttacélból készült nyomófej, amelyet úgy alakítottak ki, hogy annak felső, oszlopszerű része be van ágyazva egy vízmentesen zárt acélhengerbe. Ebben a zárt hengerben a nyomófej, oszlopánál fogva, le-fel mozgatható. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy a sajtológép álló helyzetben levő öntöttacélból készült asztallapjához lassan, de óriási erővel közelíteni lehet a nyomófejet. A vízmentesen zárt acélhengerbe, valamilyen hajtómotorral vizet vagy valamilyen más folyadékot pumpálunk be. A víz az acélhengerből igyekszik kinyomni, kitolni a nyomófej hengeres részét. Természetesen így a nyomófej egyre közelebb kerül a sajtológép álló asztalához. A vízmentesen zárt hengerben a víz egyre több lesz, mert a hajtómotor által bepumpált víz visszafelé vezető útját egy szelep elzárja. Ha tudomásul vesszük, hogy a víz összepréselhetetlen anyag, könnyen megértjük, hogy a sajtológépet a víz nyomása működésbe hozza, vagyis a gép nyomófeje megindul lefelé. KÜLÖNÖS PALACSINTA ... Jegyezzük meg tehát, hogy a vizet semmiféle erővel összenyomni, összepréselni nem lehet! Most pedig tegyünk a képzeletbeli hidraulikus sajtológépünk álló asztalára egy gyufásskatulya nagyságú közönséges vasdarabot, és indítsuk meg a gép hajtómotorját. A vízmentesen zárt hengerbe, a zárószelepen keresztül egyre több víz hatol be. Ennek következtében a sajtológép egyre közelebb kerül az álló asztallaphoz, illetve az álló asztallapra helyezett vasdarabhoz, majd elérve azt, ránehezedik és egyre nagyobb és nagyobb erővel nyomni, préselni, gyúrni kezdi. A sajtológép hidraulikus hengerében levő víz mennyisége, feszültsége, ereje nő. Az egész acélrendszer tágulni kénytelen. Tágulási lehetőség pedig csak a nyomófej alá szorult vasdarab irányában van. így nem történhet más, mint az, hogy a nyomás alatt a vasdarab szinte viaszként ellapul. „Palacsinta" lesz belőle ... Veress Ferenc ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ-TELEP TÁRSULÁSSAL A régi szennyvíztisztító telep napi szűrőképessége mindössze 375 köbméter volt Tiszafüreden, ezért még 1977 végén 35 helyi vállalat, szövetkezet és intézmény részvételével egy új telep létesítésére társulást hoztak létre. Az igy egyesitett anyagi erőforrások — 53 millió forint — segítségével tavaly tavasszal elkezdődött a község keleti részén az új szennyvíztisztító telep építése. Az elmúlt évben a bekötő utakat és a belső úthálózatot készítették el; a laboratórium és a szociális létesítmények következnek. Az építkezés a tervek szerint halad. Az 1981-ben üzembe lépő új telep napi szennyvíztisztító kapacitása 2750 köbméter lesz, de teljesítménye a belső technológia korszerűsítésével napi 5000 köbméterig is fokozható. Környezetvédelmi vizsgálat a Balatonnál az ENSZ megbízásából A Balatonnak és vidékének környezetvédelmi vizsgálatáról tanácskozottVeszpprémben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága mellett működő környezetvédelmi tanácsadó szervezet magyarországi munkacsoportja, dr. Láng Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesének elnökletével. Az egyes országoknak kutatási célra kijelölt mintegy 60 témából a magyarországi munkacsoportnak a környezetvédelem gazdasági hátterének vizsgálata jutott feladatául. A vizsgálat modellterületének a Balatont és vízgyűjtő területét választották, s a munkára hároméves programot dolgoztak ki. A mostani ülésen a munkacsoport egyéves működésének tapasztalatait és a közeljövő feladatait vitatták meg. Megállapították, hogy az eddigi vizsgálatok és résztanulmányok csak a munka kezdetét jelentik. Az eddigi tapasztalatok alapján az ülés résztvevői javasolták, hogy a Balaton körzetében ne csak a természetvédelemmel, hanem a környezetvédelemmel is hatósági jogkörben foglalkozzanak. 29
