Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-03-01 / 3. szám

Homokzsáktöltő állomás, Szeged 1970 Árvíz, Szeged 1970 fizikai, a kémiai és a biológiai muta­tók nagy számát öleli fel. Minden para­méter meghatározására részletesen sza­bályozott a vízmintavételi és a labora­tóriumi metodika. Az eddigi vizsgálatok szerint a Tisza határszelvényében még nem következett be tendencia jellegű minőségromlás. Bár minden Magyaror­szágra érkező, vagy itt keletkező szeny­­nyezés a vizekben Jugoszlávia felé ha­lad, rendkívüli szennyezés nem ért ju­goszláv területre. Ez a jól működő ma­gyar kárelhárítás eredményességét bi­zonyítja. Az Alsó-Tisza vidéken a Tisza mellett még két vízfolyás metszi a magyar— jugoszláv határt. A Köröséri főcsatornának magyar te­rületen 420 km2 a vízgyűjtője, a határ­szelvényben maximum 7 m3/s vízhozam adható át. A főcsatorna felújítását, kar­bantartását egyeztetett tervek szerint végezzük, a vízhozamot közösen — ma­... és átépítés után Billenőtáblás bukó a Körösér magyar szakaszán gyár területen levő mérőműtárggyal — mérjük. A Jugoszláviába átfolyó vizet egy halastó vizének frissítésére és öntö­zésre is felhasználják. Hasonló jellegű, A kisebb jelentő­ségű a VereskeWszt—Madarásztói főcsatorna. Ennél is — hasonlóan a Körösérihez — a közös szabályzatok szerint zsilipekkel szabályozzuk a vízál­lást, a vízhozamot. A jugoszláv vízügyi szervekkel, az ott dolgozó szakemberekkel a kapcsolat kölcsönösen hasznos, baráti, jó. össze­fog bennünket a vizek kártételei elleni közös harc, a vizek hasznosításának kö­zös célja. Megbecsüljük és számon tart­juk egymás eredményeit. Határmenti együttműködést csak kö­zös akarattal és közös céllal lehet jól végezni. Azért, hogy ez sikerül, köszö­nettel tartozunk jugoszláv barátainknak. dr. Simády Béla 25

Next

/
Thumbnails
Contents