Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-04-01 / 2. szám
tagságunkat a jelenlegi egyéni tagsági szintről — Magyar Nemzeti Bizottság megalakításával az (MTA keretében) — intézményi tagsági szintre kívánjuk fejleszteni, amit a felszín alatti vízkészletek hazai jelentősége indokol. Eddig a Szövetség rendezvényein való részvétellel és tanulmányok készítésével vettünk részt annak munkájában. 1976-ban a Szövetség a „Nagy üledékes medencék hidrogeológiája” című nagy sikerű nemzetközi konferenciáját Budapesten tartotta a KFH—OVH rendezésében. Nemzetközi Völgyzárógát Egyesület (ICOLD) Magyar Nemzeti Bizottsága is az OVH-hoz tartozik. Munkájában a magyar vízügyi szakemberek a rendezvényben való részvétellel és tanulmányok készítésével vesznek részt. Szibéria: íij energiaforrás 1977 októberének végén, a szibériai Angara folyón levő Uszty-Ilimszki Vízi erőmű utolsó, 15. telepe megkezdte az áramszolgáltatást. Teljesítménye (3,6 kW) és az évi termelése (20 milliárd kW) alapján a világon ez a harmadik legnagyobb erőmű. A harmadik gát az „Ördögszakadékban” Az Uszty-Ilimszki Vízi erőmű az angarai vízlépcső harmadik elkészült tagja. A vízlépcsőhöz tartozik a már működő Irkutszki (660 ezer kW) és Bratszki (4,5 millió kW), valamint a még épülő Bogucsanszkij (4 millió kW) erőmű. A szibériai őslakók — a tunguzok — nyelvén az „Angara” szó ördögszakadékot jelent. Az egyetlen folyó, amely az édesvíz természetes „tárházából”, a Bajkáltóból ered. A Jenyiszejhez, a másik szibériai folyóhoz vezető 1779 km-es út nagy részét kanyonokban „száguldja” végig ... Az Angara vízépítészeti lehetőségeit már közvetlen az 1917-es Októberi Forradalom után tanulmányozni kezdték. A harmincas évek elején egy — az akkori időkben grandiózusnak számító — terv készült el az Angara meghódítására, amely vízi erőművek építését irányozta elő. Különböző objektív okok — többek között a Nagy Honvédő Háború miatt a terv megvalósulását az ötvenes évek elejéig elhalasztották. Ma már az angarai vízlépcső teljesítménye meghaladja 9 millió kW-ot. Az Uszty-Ilimszki Vízi erőmű termelése a teljes kapacitás megindulásáig már fedezte az építési költségek felét. Az itteni villamos áram az egyik legolcsóbb a Szovjetunióban: 100 kW áram előállítása kevesebbe kerül, mint 5 kopejka. A 4000 km hosszúságú „energiahíd” 1980-ban a Szovjetunió egybillió 380 milliárd kilowattóra villamos áramot fog termelni, ennek 30%-át Szibériában állítják majd elő. A Szovjetunióban a vízenergia felhasználása szempontjából előnyös területek a keleti körzetekben találhatók. fgy például, csupán az Angarán és a Jenyiszejen 50 millió kW összteljesítményű vízi erőművek építhetők. A jelenlegi ötéves terv időszakában a kapacitásnövekmény 70%-a az Uraitól keletre jön létre. Ezzel összefüggésben óriási feladatot jelent a villamos áram nagy távolságokra történő továbbítása. Szibéria és a Szovjetunió központi területei közti nagy távolság s az elektromos áram iránti szükségletek közötti időeltolódás, nagymértékben növeli az „energiahíd” létrehozásának a jelentőségét. Hajózási Kongresszusok Állandó Nemzetközi Szövetsége (PIANC) Tekintettel a folyószabályozási kérdések nagy hazai jelentőségére, a magyar részvétel a Szövetség munkájában indokolt. Kutatóink eddig egy magyarországi rendezvény megszervezésével, valamint tanulmányokkal járultak hozzá a Szövetség munkájához. Dr. Kovács György (Az ismertetés összeállítása során felhasználásra került az MTA—OVH Vízügyi Elnöki Bizottság 1977. március 28-i ülésén ismertetett, a vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolataival foglalkozó jelentés. A jelentés összeállítói Tóth Lajos, dr. Muts Rudolf és dr. Stelczer Károly voltak.) A szovjet szakemberek az ország energiarendszerének fejlődése szempontjából, az egyik legfontosabb feladatnak tekintik a villamos áram továbbításának a tökéletesítését. A Szovjetunió ezen a területen elismert eredményekkel büszkélkedhet. A világon itt épül először 500 kilovolt feszültségű váltóáramú és 750 kilovolt feszültségű egyenáramú vezeték. Szibéria Egységes Energiarendszere 2,5 ezer kilométer hosszúságú villamosvezetékkel rendelkezik (ez megfelel a Moszkva—Párizs távolságnak). Most épül az Uszty- Ilimszktől a tajgán át a Bajkál—Amuri Fővonalig húzódó távvezeték. A következő lépés: Szibéria Egységes Energiarendszerének kiterjesztése az Ural másik oldalára, Szovjetunió európai részére. A jövőben egy 4000 km hosszúságú, 2,2 millió V feszültségű vezeték építését tervezik, amely Szibériát Ukrajnával köti majd össze. G. Bogdanovszkij (APN) A pisztrángok „inspekciója” a víztárolókban A Raaplai körzetben levő „Esztszelhoztyehnyik” észt mezőgazdasági gépipari vállalat új víztisztító berendezésének munkáját jól ellenőrzik a rózsaszínű pisztrángok. Az elvezető csatornákba bocsátott halak pillanatok alatt reagálnak a legkisebb környezetváltozásra is: ha például néhány csepp benzin vagy olaj kerül a vízbe, a pisztrángok viselkedése ezt azonnal elárulja. A berendezés végén már tiszta átlátszó víz folyik, s az „önkéntes inspektorok” remekül érzik magukat, súlyuk pedig rohamos ütemben gyarapodik. — Az ötéves terv beindulása óta sokat tettünk a környezet megóvása érdekében — mondja O. J. Vaaling, az Észt SZSZK minisztertanácsa felügyeletébe tartozó Talajjavítási és Vízgazdálkodási Bizottság elnöke. — Az új gazdaságok létrejöttével párhuzamosan állítják elő a környezetvédelmi berendezéseket. Jelenleg 700 működik közülük, s ezek napi átlagos átbocsátó képessége meghaladja a 100 ezer köbméter vizet. A csapadékot és a csatornavizet könnyen áteresztő karsztos vidékeken nem hoznak létre nagyobb telepeket. A víztartalékok ésszerű kihasználásával és megóvásával a köztársaság törvénykönyvének idevágó fejezetei foglalkoznak. A tisztítóberendezések alkalmazását központilag szabályozzák. Észtországban még ebben az ötéves tervben 300 biológiai és ugyanennyi mechanikai tisztítóberendezést hoznak létre. Az előállítási költségek gyorsan megtérülnek. A nagyobb állattenyésztő gazdaságokban a berendezések ráfordításai alig érik el a kombinátok építési költségeinek a 2%-át. APN 60
