Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-04-01 / 2. szám
40 éves a mongol vízgazdálkodás Ez évben ünnepelte 40 éves fennállását a mongol vízgazdálkodási szervezet, a Mongol Vízügyi Minisztérium. Az Országos Vízügyi Hivatal képviseletében vehettem részt ünnepségükön, melynek minden megnyilvánulása kifejezésre juttatta, hogy mongol barátaink mily nagyra értékelik a mongol—magyar vízügyi együttműködést, a mongol vízgazdálkodás fejlesztéséhez adott segítséget. Az ünnepségre a szovjet és a magyar vízgazdálkodás vezetői kaptak meghívást, mint annak a két szocialista államnak képviselői, amelyek kiemelkedően nagy segítséget adtak a mongol vízgazdálkodáshoz. Ügy vélem hasznos, ha röviden tájékoztatom a „Vízgazdálkodás” olvasóit az ünnepség legfontosabb eseményeiről, annak magyar vonatkozásáról és vízgazdálkodásuk eredményéről, célkitűzéseiről. Az ünnepségsorozat eseményei voltak a vízügyi kiállítás megnyitása, az évfordulót méltató központi ünnepség, a vízgazdálkodás legjobbjainak harmadik kongresszusa. Az ünnepség résztvevői lerótták kegyeletüket Csajkaszan és Szuhe Bator mauzóleumánál, amelyen részt vett a mongol vízgazdálkodás mintegy 500 fős képviselete is. A vízgazdálkodási kiállítás megnyitásán megjelent Batmönk miniszterelnök elvtárs is. A kiállítás nagyon szemléletesen mutatta be azt a fejlődést, amelyet a mongol vízgazdálkodás elért. Súlyának megfelelő méltatást kapott a magyar vízgazdálkodási ág nyújtotta segítség, amelyen belül nagyra értékelik a korábbi kútfúrásokat és a Mongol Vízgazdálkodási Keretterv készítését, amely befejezéséhez közeledik. A mongol vízgazdálkodás 40 éves fennállásának központi ünnepségén — az Állami Operaházban — a mongol vízgazdálkodás képviselőin kívül részt vettek a mongol párt- és állami vezetés kiemelkedő személyiségei; Batmönk miniszterelnök, Ragcsaa miniszterelnök-helyettes elvtársak a Politikai Bizottság tagjai és számos közéleti személyiség. Az ünnepségen ismertettem Államtitkár elvtársnak a Mongol Vízgazdálkodási Minisztériumhoz írt levelét. Nem lehet szerénytelenség nélkül visszaadni azt a szívélyes, meleg légkört, amely a magyar vízgazdálkodás dolgozói iránt megnyilvánult. A mongol vízgazdálkodás III. kongresszusán Barsz miniszter elvtárs összefoglalva a tanácskozás eredményét, szólt a magyar vízgazdálkodás segítségéről, méltatta annak jelentőségét. A MoNK vízgazdálkodásban a legidőszerűbb a vízkészletek számbavétele, hidrológiai megalapozottsága, amely nem kis feladat, hiszen az ország állandó vízfolyásainak hossza mintegy 64 000 km. Ezenkívül mintegy 1200 tava és víztározója és kereken 7000 forrása van. Ennek feldolgozására, a hasznosítás kerettervi szintű meghatározására hivatott a magyar szakértők segítségével készülő Vízgazdálkodási Keretterv, amely a hosszú távú fejlesztés alapja. Egyben megalapozza a középtávú fejlesztés programját is. Ugyanakkor sürgető vízgazdálkodási feladatok: — a vízellátás és csatornázás a fővárosban, városiasodó és iparosodó településeikben, — ásvány- és gyógyvizeinek feltárása, hasznosítása a lakosság igénye szerint, — a mezőgazdaságban az itatóhelyek kiépítése, — az öntözés fejlesztése, — végül, de nem utolsósorban a feltárás alatt álló ásványvagyon kitermeléséhez, átalakításához elengedhetetlenül szükséges ipari víz biztosítása. Ulan-Batorban — ahol az ország lakosságának több, mint 20%-a él — itt koncentrálódik az ipari termelésnek csaknem fele. Az évi vízigény már több mint 30 millió m3. Az ország legelőin több, mint 1400 csőkút és 8700 aknakút található, amelyeket állandóan fejlesztenek és növelik üzembiztonságukat, hogy a rendkívül zord időben is (—40 — 45 C°) kielégíthessék az állatok vízigényét. Öntözésük 25—30 kisebb öntözőtelepen mintegy 1300 ha. Az állattenyésztés növekvő ütemű fejlődésének biztosítása érdekében 1976—1990 között 15 ezer új itatóhelyet terveznek megépíteni. Nagy figyelmet szentelnek az öntözőtelepek építésére és 1990-ig az öntözött területeiket 100 ezer ha-ra növelik. 80 ezer hektáron meliorációs munkákat végeznek és ebből 15 ezer hektáron öntözött műréteket alakítanak ki. Az ipar és a települések vezetékes vízellátására 1976—1990 között 24 városban és ajmak központban (megyeszékhely), valamint 300 falusi településen terveznek vezetékes vízellátást 61
