Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-04-01 / 2. szám
2.3 Együttműködés fejlett kapitalista országokkal Szervezett államközi együttműködésünk a vízgazdálkodás területén a fejlett kapitalista országok közül csak Franciaországgal és Finnországgal van, előreláthatóan a közeljövőben létrejön Olaszországgal és Ausztriával is. A BME VVI kapcsolatban van a helsinki és a karlsruhei műegyetemmel. A KKI közvetítésével intézeteink közös kutatást folytatnak négy olasz intézménynyel. Közvetlen együttműködés jött létre a VITUKI és a delfti hidraulikai laboratórium (Hollandia) között (lásd 3. táblázat és 1. ábra). A felsorolt kapcsolatok keretében az információcsere, szakemberek kölcsönös látogatása és tapasztalatcseréje biztosítja a folyamatos együttműködést. Az olasz intézetekkel közös program alapján megosztott kutatást valósítottunk meg oly módon, hogy az együttműködő intézetek egyegy résztémát vizsgálnak és ezek eredményeit közös jelentésben ismertetik. Nagyon hatékonynak találtuk a delfti laboratóriummal kialakított együttműködést. Évente tartunk közös konzultációt előre meghatározott témák megvitatására. Ezek az összejövetelek a gyors információ gyűjtésen kívül lehetővé teszik, hogy fiatal szakembereinknek lehetőséget biztosítsunk a nemzetközi tudományos életben szükséges rutin megszerzéséhez. Hosszabb idejű munkavállalásra is küldjük szakembereinket, illetőleg fogadjuk a holland kollégákat továbbképzést biztosítva így Magyarországon elsősorban a hidrológia, Hollandiában pedig a hidraulika és a műszerfejlesztés területén. A fejlett kapitalista országokkal kapcsolatban a tudományos kutatási eredmények átvételének és átadásának leglényegesebb formája a licence- és know-how vásárlás. Bár a vízgazdálkodásban — éppen úgy mint más népgazdasági ágban — szakembereink a kívánatosnál még lényegesen kisebb mértékben élnek ezzel a gazdaságos és ésszerű megoldással, példaként áttekintő táblázaton mutatjuk be, hogy a víz- és szennyvíztisztítás továbbá az iszapkezelés gépészeti berendezéseinek műszaki fejlesztésében eddig milyen licencek vásárlására illetőleg eladására került sor: Licence adó cég ország Licence vásárló A licence tárgya Vétel UPO Finn VÍZGÉP Hosszanti szennyvíztisztító medence kotrója Roediger Svájc, NSZK vízgép Szalagszűrő prés Krüger Dánia Bp. Vegyipari Gépgyár Szennyvíziszap víztelenítő centrifuga Eladás VÍZGÉP Magyar Japán, DEVIG Francia- víztisztító ország, szűrő Finnország, Írország A táblázat kiegészítéseként megemlítjük, hogy tárgyalások folynak az iszap fertőtlenítésére, szárítására szolgáló berendezés vásárlásáról, tisztaoxigénes szennyvíztisztító berendezés fejlesztéséről, sőt — bár nem tőkés országból, hanem a Szovjetunióból történő — licencevásárlással kívánjuk kialakítani a különböző méretű szennyvíztisztítók típustervsorozatának teljes rendszerét. 2.4 Az intézetek közötti együttműködés értékelése Az államközi szerződések a tudományos kapcsolatok számára tulajdonképpen csak keretet biztosítanak, a tényleges együttműködést a közvetlen, intézetek közötti megállapodások irányítják és szabályozzák. így szerveződik az összehangolt kutatás a KGST keretében, a szocialista országok intézményei között és akkor is, ha magyar kutatóhelyek fejlődő, vagy tőkés fejlett ország intézetével működnek együtt. A résztvevők megállapodnak az együttes munka formájában és feltételeiben (a kutatás lehet együttes, amikor a vizsgálatot egyik országban végzik — ott ahol az anyagi feltételek, felszerelés, műszerezettség jobban biztosított — a másik intézet szakértőinek részvételével, vagy egyeztetett, amikor az intézetek előre kialakított program szerint egy-egy résztémát önállóan vizsgálnak és az eredményeket összesítik). A közös kutatásokra több éves átfogó és éves programokat készítenek és azok végrehajtását rendszeresen ellenőrzik, biztosítva így az együttműködés tervszerűségét és a közös kutatások illeszkedését a hazai K+F tervekhez. Az összehangolt kutatások többféleképpen hasznosulnak: — a találkozások rendszeres és nagy mennyiségű információt szolgáltatnak a kutatóknak az általuk művelt szakterületen (példaképpen említhető a VITUKI és a delfti Hidraulikai Laboratórium együttműködése, amelynek keretében évente két-három előre kiválasztott aktuális és fontos témában angol nyelvű vitaindító előadás után a téma legjobb ismerői egy-két órás vitában tisztázzák a tudományos kérdéseket); — az előre megszabott tematika szerint, feladatmegosztással végzett közös kutatással jelentős ráfordítás takarítható meg minden résztvevő intézetben (a KGST—WÉ keretében művelt valamennyi tudományos és műszaki-fejlesztési témát ilyen rendszerben dolgozzák ki, és a legtöbb kétoldalú együttműködés is — a szovjet, az NDK, a jugoszláv, a csehszlovák, a lengyel és az olasz intézetekkel együtt végzett munka — az összehangolt kutatás példájaként említhető); — a közös műszaki-fejlesztési eredmények, találmányok, szabadalmak a kutatások közvetlen hasznosítását biztosítják minden résztvevő országban, sőt azok más országok felé is átadhatók (példaként felsorolunk néhány ilyen eredményt feltüntetve a közreműködő intézeteket, a berendezést gyártó vállalatot és az eddig elért gazdasági eredményt, ha a gyártás, hasznosítás már megkezdődött: 56
