Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-04-01 / 2. szám

fóliafüggönyös réselés; a VITUKI és az Ukr NIIGIM közös műszaki fejlesztési témája;

műbeton-elemek gyártása; a VITUKI és az Ukr NIIGIM közös szabadalma;

AQUACHECK oldott 02 mérő; a VITUKI és a VODGEO által közösen kifejlesztett műszer, gyártja a RADELKIS, az eddig forgalmazott műszer értéke 3 millió forint;

RESPIROMETER; a VITUKI és a VODGEO által közösen kifejlesztett műszer, gyártja a KETI, az eddig forgalmazott műszer értéke 4— 6 millió Ft;

BIO-CONTROL eleveniszapos szennyvíztisztító telepek ellenőrzése; a VITUKI és a VODGEO által közösen kifejlesztett műszer, eddig 4—5 szennyvíztisztító telepen működik;

forgószárnyas vízsebességmérő a turbulencia mérésére; a VITUKI és a delfti Hidraulikai Laboratórium által közösen kifejlesztett műszer);

— a kétoldalú együttműködés általánosan alkalmazott hatékony formája a szerződésekben meghatározott témákban elért kutatási és műszaki-fejlesztési eredmények cseréje ami lehetővé teszi az információk gyors összegyűjtését (az éves, illetőleg a több éves tervekben a résztvevők meghatározzák azokat a legfontosabb témákat, amelyeknek eredményeit kölcsönösen átadják egymásnak; tanulmányutak formájában az érdekelt szakemberek már menet közben is folyamatosan megismerkednek egymás vizsgálataival; az ilyen megállapodást legtöbbször kiegészíti a nagy értékű műszerek kölcsönzése, vagy a műszerkatalógusok cseréje, biztosítva egyúttal a mérési lehetőséget a másik intézet számára; ez az együttműködés a műszerbeszerzésre fordítandó költségeket csökkentheti).

3. Vízgazdálkodási tudományos együttműködés az ENSZ keretében és a nemzetközi tudományos szervezetekben

Az ENSZ-ben nincs a vízgazdálkodással önállóan foglalkozó szakosított szervezet, hanem több egység foglalkozik különböző szempontok szerint vízügyi kérdésekkel. Hasonlóan sok olyan nem kormányzati tudományos szervezet van, amelynek vizsgálati köre szorosan kapcsolódik a vízhez. Ha a címben vázolt tevékenységet át akarjuk tekinteni, először röviden össze kell foglalnunk ezeket a szervezeti kérdéseket.

Az ENSZ ECOSOC keretében a természeti kincsek hasznosításának elemzésére alakított egység foglalkozik a vízgazdálkodás gazdasági problémáival és regionális bizottságainak is csaknem mindegyikében van vízügyi kérdéseket tárgyaló bizottság. Az UNESCO a vízügyi tudományos témák, a WMO a vízrajzi (operációs hidrológiai) együttműködés nemzetközi koordinálását végzi. A FAO munkájához az öntözésen, a WHO-jéhoz a vízellátás és csatornázás egészségügyi kérdésein keresztül kapcsolódik a víz. Az UNEP mint fontos környezetalakító közeget és a szennyeződések hordozóját vizsgálja a vizet, az UNDP pedig sok vízügyi project megvalósításához nyújt támogatást.

A nem kormányzati szervezetek sorában a nemzetközi tudományos együttműködés magjait a Szövetségek és Bizottságok alkotják. Ezek közül a rokon tudományterületekkel foglalkozók nemzetközi Uniók alapításával törekedtek kapcsolatukat szorosabbra fűzni. Az Uniók közül néhány — tovább építve az együttműködés szervezetét — megalakította a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsát (ICSU), míg a többi ettől független maradt.

Sok olyan nem kormányzati szervezet van, amely —• különböző szempontok szerint ugyan — vízügyi kérdésekkel foglalkozik. Az ICSU keretébe tartozó uniók közül a következőknek van kapcsolatuk ezzel a szakterülettel: IUGG; IUGS; IUBS; IGU; IUPAC. A felsorolt Uniókon belül az IASH, a IAMAP; az IAH és a SIL azok a szervezetek, amelyeknek tevékenysége teljesen vagy részben vízügyi témákra irányul. Ebben a sorban említhető az ICSU-hoz tudományosan kapcsolódó de Unióhoz nem tartozó két további szervezet az ISSS és az IAWPR. Különleges tudományos bizottságokat is szervezett az ICSU a vízügyi, illetőleg a környezetvédelmi kutatások koordinálására (COWAR és SCOPE). Az ICSU-hoz nem kötődő, vízzel foglalkozó legtöbb szervezet az UATI tagja (IAHR, ICID, ICOLD, PIANC, IWSA). A felsorolt Szövetségek és Bizottságok közül néhány formális kapcsolatot létesített (Elnökségi Tanács), hogy az Uniók közötti kapcsolat hiányát pótolja. Ez a törekvés vezetett a COWAR átszervezéséhez, amely új formájában összefog minden vízügyi érdeklődésű tudományos nem kormányzati szervet, akár az ICSU-hoz, akár az UATI-hoz tartozik az.

Az ENSZ és a nem kormányzati tudományos egyesületek szervezeti kapcsolódásának ez után a rövid összefoglalása után tekintsük rendre át, hogy az egyes vízügyi kérdésekkel foglalkozó szervezetekben milyen módon és milyen mértékben vesznek részt magyar szakemberek.

3.1 Vízgazdálkodási tudományos nemzetközi tevékenység az ENSZ szervezeteiben

Az ENSZ-szervezetek többségének alapvető célja gazdasági jellegű, a tudományos kutatás elsődlegesen az UNESCO feladata. A gazdasági célú projectek végrehajtása során azonban számos esetben merülnek fel vízügyi problémák, amelynek megoldása egy-egy határterület tudományos kérdéseinek megoldását is igényli. Ezért, amint már a fejezet bevezetőjében is kifejtettük, az ENSZ keretében különböző szervezetek sokrétűen foglalkoznak vízgazdálkodási tudományos kutatással is.

A vízügyi kutatások igazi fellendülését az a felismerés hozta meg, amely megállapítja: a felgyorsult gazdasági fejlődés, városiasodás, iparosodás vízigénye olyan nagy mértékben növekszik, hogy az a természetes vízkészletekből már nem elégíthető ki. A vízhiány elhárítása a készletek felmérését, az azokkal való ésszerű gazdálkodást teszi szükségessé, amely viszont a víz körfolya-57