Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-04-01 / 2. szám
A fejlett szocializmus néhány kérdéséről Vízügyi dolgozókkal beszélgetve gyakran szóba kerül a fejlett szocialista társadalom fogalmának a kérdése. Igaz ugyan, hogy az MSZMP XI. kongresszusa és a programnyilatkozat taglalja szocialista építésünk eredményeit és orientál az előttünk álló feladatokra. A jelzett dokumentumok azonban nem tesznek külön említést a fejlett szocialista társadalom értelmezéséről, kritériumairól, ezekkel összefüggésben az utóbbi években kibontakozott vitákról. Ezért célszerű, hogy a viták tapasztalataira alapozva — lehetőleg egységes válaszokat adjunk a kommunisták, a dolgozók ilyen irányú felvetéseire, kérdéseire és érdeklődésére. Jelen írásommal, amelyben elsősorban az új szakaszra való áttérés kritériumaival és a fejlett szocialista társadalom építése során elérendő egyes célok felvázolásával foglalkozom — az előbbiekben említettekhez kívánok hozzájárulni. A szakaszolás kérdése A fejlett szocializmus fogalmát és tartalmát illetően a nemzetközi kommunista mozgalomban többféle értelmezéssel találkozhatunk. A nézetek egyik csoportja pontokba szedett kritériumok szerint akarja a fejlettség szintjét lemérni. Mások vitatják a szocialista építés ezen új szakaszának objektív létezését, pusztán politikai jelszónak, mozgósító célmegjelölésnek tartják. Vannak, akik az új szakasz történelmi jogosultságát ugyan elfogadják, de az áttérés időszakát, a feltétéleket megkérdőjelezik, vagy misztifikálják. Többségi vélemény szerint a fejlett szocialista társadalom a szocialista fázis törvényszerű szakasza, amely ott és akkor következik be, ahol és amikor a szocializmus nemcsak győz és megszilárdul, hanem a fejlődés következtében mint egységes szervezet politikai, társadalmi és gazdasági téren tanúságot tesz az új szakaszra való áttérés lehetőségéről. Az eddig publikált irodalmak alapján a munkásosztály hatalmának kivívását követő fejlődés következő általános érvényű szakaszait különböztethetjük meg. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszaka, amely az alapok lerakásával ér véget. Ezt követően a szocializmus már saját alapjain fejlődik tovább, miközben kibontakozik a fejlett szocializmus megteremtésének az időszaka. E határvonalon túl kezdődik a fejlett szocialista társadalom szakasza, a kommunizmusba való folyamatos és közvetlen átnövéshez szükséges feltételek megteremtése. Hiba lenne tehát a fejlett szocialista társadalom építésére való áttérést, a szakaszolást csupán valamiféle önkényesen megválasztott mennyiségi mutatókhoz — pl. a tudomány és technika fejlettsége, életszínvonal, fogyasztás, stb. — kapcsolni. Ugyanis az áttérés legjellegzetesebb vonását a szocialista fejlődés komplex, összehangolt jellegében kell keresnünk és megtalálnunk. A szocialista állam kiépítése, a fejlett ipar megteremtése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a tulajdonviszonyok fejlesztése, a proletárdiktatúra tökéletesítése, funkcióinak kellő súlyozása, a párt szövetségi politikájának erősítése stb. mind-mind lényeges változást jelent a szocialista társadalom eredményeinek megszilárdításában és fejlesztésében, lehetőséget teremtve egy fejlettebb szakasz kibontakoztatásához. így tehát egy-egy ország esetében komplex vizsgálódásra, a feltételek alapos elemzésére, a helyi sajátosságok maximális figyelembevételére van szükség, amelyet az adott pártnak nagy felelősséggel és körültekintéssel kell mérlegelnie. Az új szakaszra való áttérés feltételei Felvetődhet a kérdés: kell-e törekedni valamiféle minden országra kötelezően érvényes általános és abszolút mértékkel kifejezhető fejlettségi szint megfogalmazására és ez hogyan határozható meg. Abszolutizált normát, mutatókat nem lehet és nem is szabad felállítani. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont lehet, sőt kell is néhány olyan körülményt, feltételt megjelölni, amelynek valamennyi szocialista ország részéről meg kell tudni felelni. A fejlett szocialista társadalom építésének ilyen követelménye lehet: a modern termelőerők megléte; a társadalmi célkitűzések, a tervezett gazdasági növekedési ütem, az életszínvonal-politikai előírások tartós realizálása; a fejlett szocialista társadalom saját anyagi-technikai bázisának létrehozása; hatékony kapcsolódás a világgazdasághoz stb. Ezek konkrét, számszerűsített eredményeit, mutatóit mindig az adott országnak kell kimunkálnia, meghatároznia saját maga számára. Ugyanis igen nehéz és bonyolult dolog lenne azonos pontossággal azt megállapítani, hogy egyik vagy másik ország a szocialista építés kapcsán belépett-e vagy sem a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába. A fejlettség pontos ismérveinek a kimutatása annál is inkább nehézkes, mert itt egy, a szocializmuson belüli határvonalról, egységes társadalmi-gazdasági fázisról van szó, s e fázis keretében az egyik fokról a másikra való áttérés is a fokozatos, a folyamatos fejlődés rendjében történik. Itt jegyzem meg, hogy hazánkban az 1960-as évek első felétől, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejeződésétől, a szocializmus alapjainak lerakásától, a gazdaságok fokozatos megszilárdulásával párhuzamosan beszélhetünk a fejlett szocialista társadalom építésére való áttérésről. A Szovjetunióban a szocializmus alapjait a 30-as évek közepén lerakták, s a szovjet társadalom jelenleg a felépült, fejlett szocialista társadalom periódusában van. 42
