Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-04-01 / 2. szám
A fejlett szocializmus Az eddigiekben a fejlett szocialista társadalom építésére való áttérés körülményeiről és feltételeiről szóltam. Mivel azonban történelmi távlatban a fejlett szocialista társadalom a kapitalizmusból a kommunizmushoz vezető útnak, az új kommunista alakzat kialakulásának sajátos törvényekkel rendelkező, önálló szakasza, a társadalmi haladás mai legmagasabb eredménye, ezért — korántsem a teljesség igényével — nézzük meg azt is, mi jellemzi ezt az új szakaszt; milyen lényeges politikai, társadalmi és gazdasági változásokra, fejlődésre van szükség ahhoz, hogy a kommunizmus építésének közvetlen feladatai ebben a periódusban mielőbb napirendre kerülhessenek. Ezt a szakaszt mindenekelőtt a szocializmus előnyeinek, mélységesen humanista lényegének sokoldalú feltárása, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak az új társadalmi viszonyokkal való összekapcsolása, a dolgozók jólétének gyors növekedése, a szocializmus objektív törvényszerűségeinek és elveinek teljes hatása, a szocializmus valamennyi — gazdasági, társadalmi, politikai — oldalának, a tudat területének összehangolt, harmonikus fejlődése jellemzi. Létrejönnek a legfontosabb anyagi és szellemi előfeltételek az ember személyi erőinek sokoldalú fejlődéséhez. A fejlett szocializmus szakaszában egyre teljesebben tárulnak fel az új fázis alkotó lehetőségei; létrejön a kommunizmus anyagi-technikai alapja; e szocialista zárófokozatban a kommunizmusba való közvetlen átnövés teljes feltétele bontakozik ki. Azt, hogy a fejlett szocialista társadalom milyen változásokat jelent például hazánk, népünk életében, igen szemléletesen fogalmazta meg Kádár János elvtárs a szovjet rádió és televíziónak egy közelmúltban adott nyilatkozatában. Ezt mondta: „A fejlett szocialista társadalom magasabb szintű, a jelenlegit meghaladó, szilárd gazdasági alapot, magasabb életszínvonalat, szélesebb körű, általánosabb és magasabb tudást, képzettséget, műveltséget jelent... Olyan társadalom lesz, amely az egyenlőségnek új fogalmát fogja magával hozni; azaz minden embernek egyenlő feltételei lesznek a boldoguláshoz, amely mind az ember tiszteletét és méltóságát hozza magával.. . Olyan társadalom lesz, amely meg fogja hozni az osztályok közeledését, a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges különbségek megszüntetését és az egyéniség szabad kibontakozását is.” Láthatjuk tehát, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során nagy változások mennek végbe a társadalom anyagi-technikai alapjában, a társadalmi és politikai viszonyokban, az emberek életmódjában, jólétük és kultúrájuk színvonalában. A dinamikus társadalmi és gazdasági fejlődés válik jellemzővé. A szocializmusnak ezek az előnyei a politikai rendszer, annak valamennyi eleme — a párt, a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek, a dolgozók legkülönbözőbb fórumai stb. — által kifejtett tevékenység következtében valósulnak meg. — A végbemenő mélyreható társadalmi-gazdasági változások következtében, valamint a szocialista demokrácia teljes kibontakoztatásával és megszilárdításával az állam is egyre inkább össznépi állam lesz, kifejezi a társadalom valamenynyi rétegének érdekeit; az egész nép javára fordítja a gazdaság növekedését, a tudomány és a kultúra fejlődését. A termelési viszonyok továbbfejlődnek, eljutnak a teljes érettség állapotába. Befejeződik a társadalmi viszonyok egész összességének átszervezése a szocializmust belsőleg jellemző kollektivista elvek alapján. Egyúttal a társadalomban és az államban megmarad a gazdasági életben kulcspoziciókat elfoglaló és annak fejlődéséhez döntően hozzájáruló, a legszervezettebb, óriási társadalmi-politikai tapasztalatokat összpontosító munkásosztály és a párt vezető szerepe. A párt az egész nép pártja, az egész nép élcsapata lesz. — A fejlett szocializmus építésének folyamatában az osztályok és rétegek közeledésének tendenciája valósul meg. A közeledés főbb tényezői a tulajdonhoz való viszonyban, az érdekviszonyokban és azok kifejeződésében, a végzett munka jellegében, a szakképzettségben és általános műveltségben, a bérszínvonalban és jövedelemszintekben, az életmód-típusban, a munkahelyi beleszólási lehetőségekben és aktivitásban, a kialakult vegyes családban stb. találhatók meg. A közeledés politikai-társadalmi irányát az jelzi, hogy a munkásosztály által képviselt értékek felé történik a mozgás s ezen az alapon a társadalmi struktúra homogénebbé válik. — Valamennyi nemzeti és etnikai csoport eszmei-politikai egysége erősödik. Gazdaságuk és kultúrájuk gyors fejlesztése mellett, a kommunista közösségekre jellemző eszmények alapján megvalósul a teljes egyenjogúságuk. — A szocialista építés magasabb szintjén igen nagy súllyal szerepelnek az ideológiára, a szocialista közgondolkodás és magatartás fejlesztésére vonatkozó kérdések. A szocialista viszonyok előrehaladásával szükségszerűen előtérbe kerül a szocialista tudat és életmód általánossá válásának igénye. A tömegek iskolázottsági és műveltségszintje tovább emelkedik, politikai tudatosságuk erősödik, eszmei érettségük fokozódik; jelentősen fejlődik a dolgozók tudományos, marxistaleninista világnézete. A műkedvelő művészet tömegjellegűvé válik. De kapcsolatos ez a nemzetközi életben egyre inkább jellemzővé váló békés egymás mellett éléssel is, amely az ideológia frontján a harc fokozását követeli meg. — A fejlett szocializmus viszonyai között a személyiség történelmileg új típusa alakul ki, aki magasabb szinten egyesíti magában az eszmei meggyőződést, a társadalmi áldozatvállalást, az ismereteket és azok alkalmazásának képességét, aki jó hazafi és internacionalista. Ennek megfelelően változik majd az emberek életmódja is. — A társadalmi viszonyok előrehaladásában meghatározó lesz a tulajdonviszonyok fejlődése. 43
