Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-12-01 / 6. szám
A Vízépítöipari Tröszt jelentkezik... Bemutatjuk a Vízügyi Építő Vállalatot A vállalat 1951. áprilisában alakult azzal a céllal, hogy a hazai vízgazdálkodás építési kivitelezője legyen. Irányító szerve a Vízépítőipari Tröszt, ágazati felügyeletét az Országos Vízügyi Hivatal látja el. A több mint negyedszázados fejlődés után a vállalat tevékenysége már nemcsak a szoros értelemben vett vízgazdálkodási és az ezzel összefüggő mélyépítési feladatok megoldására szorítkozik, hanem komplex szervezettsége, jól képzett szakkivitelező részlegei és műhelyei, valamint generálkivitelező vállalásai lehetővé teszik, hogy ellása a vízmérnöki létesítményekkel összefüggő nagyon változatos építési, szerelési feladatokat. A vállalat működési területe csaknem az egész országra kiterjed. Közel egymilliárd forint értékű kivitelezési kapacitással rendelkezik. Fejlődését döntően meghatározza az V. ötéves tervtörvény, amely a vízgazdálkodás területén előirányozza a nagytérségi regionális víztermelő és szolgáltató létesítményrendszerek fejlesztését, a lakásépítési program megvalósításával összefüggő vízi közművek létesítését, a vízkészletek védelmét a káros szennyeződéstől, az árvízvédelem erőteljes fejlesztését és a társadalmi-gazdasági előrehaladáshoz szükséges vízkészletek biztosítását, a vízhiány csökkentését, illetve a vízkészlet növelését célzó tározók és egyéb vízpótló létesítmények építését A vállalat elmúlt évi tevékenységével megfelelt a célkitűzéseknek. Komplexen szervezett műszaki ereje a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, műtárgyépítés, nagyszabású vízgazdálkodási létesítmények (pl. folyami vízlépcsők), mezőgazdasági vízgazdálkodás (pl. öntözés), vertikális építőipari tevékenységek (résfalépítés, acélcsőszerelés, talajvízszint-süllyesztés) területén mindenfajta építési feladat megoldására képes. Az elmúlt 27 év alatt a vállalat sokat épített: hat hegyvidéki völgyzáró gátat,'nyolc nagy vízműrendszert — közöttük olyan méretűeket mint a Borsodi Regionális Vízmű, a Mátravidéki Vízmű, Velencei Vízmű, Dunakanyar Vízmű. Budapest lakossági ellátására létesítette a Horány—Surány Vízmüvet. Az idén a Fővárosi Vízművek meglevő felszíni kisvízmű rekonstrukcióját, 1980-ban pedig a káposztásmegyeri nagy vízmű bővítését kezdi meg. Ezek Budapest jobb vízellátását szolgáló feladatok: fővárosunk egyrészt nagyobb mennyiségű, másrészt jobb minőségű ivóvízhez jut. Dunaújváros vízellátásának végleges megoldását szolgálta az Ercsi—Dunaújvárosi Vízmű, amelynek átadására — fél évvel a határidő előtt — 1978. július végén került sor. Napi 10 000 m3- rel több vizet biztosít a városnak. A vízellátási munkákat szervesen kiegészíti a csatornázás. Jelentősége az utóbbi évtizedben a környezetvédelem miatt is egyre fokozódik. Elkészült többek között Vác—Lajosmizse—Kecskemét —Baja—Kiskőrös—Kalocsa—Dunakeszi—Szentendre csatornahálózat bővítése és a Velence-tavi regionális csatornarendszer. A tisztítás nélküli szennyvíz vízfolyásainkat erősen szennyezi, ezért elsősorban a lakosságtól származó, szennyvíznél, de az iparinál is a szennyvíz mennyiségének kb. 80%-cít teljes 20
