Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-12-01 / 6. szám

SOS OLAJ! Megelőzés és kárelhárítás üzemelő 700 mm átmérőjű dunai táv­vezetékkel. Az átkötések lehetőséget adnak 1—1 elkészült, mintegy 4 km hosszú vezeték használatbavételére. Az új vezeték nagyobb csőkeresztmetszete révén energiatakarékosabb, nagyobb vízmennyiség szállítására nyílik mód. A felszabaduló régi 700 mm-es acélcső felhasználható a Szederkény térségi napi 10 000 m3 kitermelhető karsztvíz­mennyiség Pécsre szállításához. mohács-szigeti vízkutatás A vezeték I. ütemének építésével pár­huzamosan folynak a vízbázis eldönté­séhez szükséges előmunkálatok. Mohács térségében 2-féle vízbázis kínálkozik, a felszíni Duna-víz és a Mohács-szigeti felszín alatti vízkészlet. 1977—78-ban a Vízkutató és Fúró Vállalat Mohács-szigeten Újmohács és Dunafalva között mintegy 6 km hosszan 12 próbakutat mélyített, a hozzájuk tar­tozó 30 figyelőkúttal. A próbakutak szivattyúzási adataiból megállapítható, hogy 1 méter átmérőjű, 35 m mélységű, 50—70 m távolságra telepített kutakból 4—5 m-es leszívás­sal napi 2500—3000 m3 kútvíz emelhető ki üzemszerűen. Az első kutatási eredmények alapján — amelyek a Mohács-szigeten feltéte­lezett víz mennyiségi és minőségi ada­tait igazolták, és gazdaságos kútkikép­­zést tesznek lehetővé — a felszín alatti vízbázis kiaknázása várható. A kutatás eredményeképpen napi mintegy 120 000 m3, a szükséges vas- és mangántalaní­­tás után kifogástalan minőségű ivóvíz biztosítható Pécs városának. A MÁSODIK ÜTEM A vízmű 2X60 000 m3-es lépcsőben valósul meg. Az első napi 60 000 m3 víz biztosításához — a megfelelő üzemi tartalékkal együtt — 38 kút fúrása szük­séges. A regionális vízrendszer az alábbi főbb létesítményeket foglalja magá­ban : — kúttelep, gyűjtőhálózattal, Mohács szigeten, — Duna alatti átvezetés, — vas-mangántalanító tisztítóberen­dezés a mohácsi vízműtelepen, szivaty­­tyúteleppel, —• 1000 mm átmérőjű víztávvezeték a jelenlegi 700 mm átmérőjű acélcső nyomvonalát követve, — közbenső nyomásfokozó Belvárd­­gyulánál, — utótisztító, vízszétosztó, tározó mű­vek üszögön. Ez a regionális rendszer a fő fogyasz­tó Pécs városon kívül a mohácsi és komlói vízigények teljesítésére is alkal­mas. A 60 000 m3-es lépcső felépítése költ­ségbecslés szerint 3 milliárd Ft-ot igé­nyel. Megvalósítása több ötéves terv­időszakot ölel át. Csobay Zoltánná Az ásványolaj kiterjedt felhasználása korunk velejárója, az iránta táplált igé­nyek tartós tendenciát mutatnak. E ter­mészeti kincs kitermelése és szállítása során azonban számos olyan eset for­dul elő, amely környezeti katasztrófát okoz, s amelyek közül legveszedelmeseb­bek a vizeket ért rendkívüli olajszeny­­nyezések. A pusztítások „iskolapéldá­ját" legutóbb a francia partok mentén zátonyra futott és elsüllyedt Amoco Ca­diz libériái kőolajszállító hajó szolgáltat­ta: kettészakadása nyomán 200 ezer ton­na nyersolaj ömlött a tengerbe a bre­tagnei partok közelében. A szennyezett partsáv légvonalban 140 km, ami — tekintettel a gyönyörű partszakasz csip­kézettségére, tagoltságára —, a való­ságban két-háromszor hosszabb part­vonalat jelent. A bretagnei gazdaság — becslések szerint — hosszabb ideig nem áll talpra a csapás nyomán. Az elmúlt tizenegy év alatt az Ámoco Ca­diz katasztrófája a negyedik, amely csak a bretagnei partokat sújtja, de szenve­dett már a jelenlegihez hasonló ka­tasztrófát Anglia és Hollandia is, és csak nemrég sikerült elfojtani egy, a norvég partok előtti tengeri olajkút mű­szaki meghibásodása nyomán a tenger­be ömlő olajáradatot. A rendkívüli olajszennyezések súlyos kártételeinek azonban nem csupán a tengerparti országok vannak kitéve; az olajhavariák túlnyomó többsége — ha kiterjedtségükben és mértékeikben meg sem közelítik az olajtankerek kataszt­rófái nyomán fellépőeket —, a kiterme­lés és a szállítás során keletkezik, a tenger közelségétől függetlenül, a „szá­razföldi” országokban. Az olajelfolyások mind a felszíni, mind a felszín alatti édesvízkészletben tartós károsodásokat képesek okozni, s ezek felszámolása sokkal bonyolultabb feladatot jelent az esetek legtöbbjében, mint a tengerfel­szín olajtalanítása. Érthető tehát, ha a vízügyi és környezetvédelmi szervek fi­gyelme világszerte az olyan tevékenysé­gekre irányul, amelyekből olajkataszt­rófák származhatnak. A figyelem meg­nyilvánulását tanúsítják azok az intéz­kedések, amelyek nemcsak a műszaki kárelhárítás, hanem a megelőzés cél-Az Amoco Cadiz katasztrófája a bretagnei partoknál 5

Next

/
Thumbnails
Contents