Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-12-01 / 6. szám
PÉCS ÉRDEKÉBEN A térség vízellátása A gazdasági fejlettség növekedésével fokozódik a társadalom infrastrukturális ellátottság iránti igénye. A dinamikusan fejlődő Pécs gazdasági fejlődésével összhangban rohamosan növekedett mind a lakosság, mind az ipar vízigénye. A város vízellátása az 1890-es években még csak a változó vízhozamú Tettye karsztforráson és a várostól mintegy 6 km-re levő Tortyogói kúttelepről nyert vízen alapult. A felszabadulás után az uránbányászat megindulása, majd a Pécsi Hőerőmű megépítése két új vízbázis feltárását és bekapcsolását tette szükségessé: a Mecsek lábánál, a várostól nyugatra levő pellérdi víznyerő területét és a dunai távvezetékét. Jelenleg naponta 60 000 m3 a város ivóvízfogyasztása. A város- és iparfejlesztés adataiból, az ellátottsági szint növelésének figyelembevételével az ezredfordulóra prognosztizált ivóvízigény pedig már napi 180 000 m3. A város vízellátás-fejlesztése példája a helyesen megválasztott, műszaki és gazdaságossági szempontból egyaránt átgondolt korszerű beruházási politikának. A HELYI VÍZKÉSZLETEK FELHASZNÄLASA Először a város közelében található helyi vízkészleték maximális kiaknázása történt meg. E vízkészletek ugyan korlátozottak, vízkezelésre viszont nem szorultak. A IV. ötéves tervidőszakban először a tortyogói és a pellérdi vízmű bővítését oldották meg, OVH célcsoportos beruházásként. A tortyogói vízműbővítés nyomán a korábban meglevő napi 12 000 m3 vízműkapacitást 16 db új mélyfúrású kút bekapcsolásával napi 20 000 m3 teljesítményű víztermelő teleppé fejlesztették. A pellérdi vízmű bővítése során napi 12 000 m3-rel több vizet nyertek, s egyben megvalósult a korábban közvetlenül a városi hálózatra dolgozó napi 13 000 m3 vizet adó kutak vizének öszszegyűjtése is. így a pellérdi vízműközpontban épült szivattyúházból gazdaságosan továbbíthatják a vizet a városi fogyasztókhoz. TÁVLATI VÍZIGÉNYEK Második lépcsőben megkezdődött a távolsági regionális vízellátó rendszer kiépítése. A korszerű távlati tervezésnél a helyes célkitűzés nem csupán az igények hosszú távú reális felmérése, hanem olyan ütemezés is, amely egy egységes koncepció részeként fokozatosan lehetővé teszi az igények teljesítését. A vízgazdálkodás beruházásainak elhatározó döntéssorozatait nem lehet egyszerűen gazdaságossági számításokkal alátámasztani. Általában a végcélok elérésére mindig több lehetőség kínálkozik. Különösen áll ez olyan feladatokra, amelyek jelentőségüknél fogva összetettek. Sokszor tehát több, egymással ellentétes követelményt kell szem előtt tartani. Pécs távlati vízellátás-fejlesztési koncepciójánál az előkészítő munkák során is először a vízbázis helyét, a vízszállítás fő irányát kellett eldönteni. Dél vagy Kelet, a Dráva vagy a Duna között lehetett választani. A két, nagyjából azonos távolságra levő vízbázis közül a Duna kiválasztását indokolta: a mór meglevő dunai víztávvezeték, és a beruházás ütemezhetősége. A meglevő dunai víztávvezeték 700 mm átmérőjű acélcső, amely a Mohácsi szivattyútelepről 40 000 m3/nap előtisztított vizet szállít az üszögi dombon, Pécs határában létesített vízműtelepre. Itt a víz egy részét —• ma 19 000 m3/nap mennyiséget — ivóvíz minőségűre tisztítják, a fennmaradó rész a Hőerőmű ipari vízellátását biztosítja. Az acél vezetéket az építés időszakában ismert legkorszerűbb belső korrózióvédő bevonattal látták el, mégis rövid idő alatt tönkrement; a vezeték belső korróziója olyan nagymértékű volt, hogy lehetővé tette biológiai bevonat kialakulását. Ezzel a szállítható víz mennyisége számottevően csökkent. A térségi vízszolgáltatásba 1975-ben bekapcsolódott DRW a vezeték rekonstrukciója érdekében gyorsfejlesztési program keretében Belvárdgyula térségében egy szivattyútelepet épített, így a régi vezeték vízszállító-képessége a korrodált csőfalnál megengedhető alacsonyabb nyomás mellett is helyreállt. A regionális vízellátási elképzelés az adottságokhoz jól illeszkedik, a dunci víztávvezeték teljes rekonstrukcióját is lehetővé teszi. Ezzel a távvezeték belső cementálás után távlatban is felhasználható Pécs ipari vízigényének biztosítására. AZ ELSŐ ÜTEM A koncepció keretében épül a Pécs— Mohács közötti 1000 mm átmérőjű vezeték, amelynek vízszállító-kapacitása közbenső átemelőtelepekkel napi 150 000 m3-ig fokozható. A távvezeték a BVM Szentendrei Gyárának szovjet gépsoron gyártott SENTAB típusú feszített vasbeton csövéből létesül. A beruházás I. ütemében Pécstől Versendig 22,5 km hosszban a MÉLYÉPTERV tervei alapján a kaposvári Déldunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat építi. A víztávvevetéket 5 szakaszra osztották; a szakaszokat összekötötték az A DÉLVIÉP lefekteti az 1000 mm-es SENTAB víztávvezetéket. 4
