Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-12-01 / 6. szám
távoli kötegelt (remote batch), illetve or időosztásos (time sharing) üzemmódok bevezetése is várható. A felhasználói software-t az első időszakban a korábban IBM orientált rutinfeladatok adaptált elemei képviselik. Az alkalmazási feladatok középpontjában ennek megfelelően a tömegszerű, ügyviteli munkák (a vízügyi igazgatóságok költség-hitel gazdálkodása, anyagelszámolása, a vízügyi vállalatok álló- és fogyóeszköz nyilvántartása, vízdíjszámlázása), és a műszaki-tudományos számítások (geodézia, hidrológia, hidromechanika stb.) adaptációja állnak. Az alkalmazásfejlesztés fő irányát a jövőben a vízügyi állami és szakigazgatási információigény hatékony kielégítése, a vezetési információrendszerek létrehozása és üzemeltetése képezi. Az Egységes Vízügyi Információ Rendszer (EVIR), mint számítógépes irányítási információrendszer kifejlesztése megkezdődött. A rendszer teljes kiépítettségében meghaladja az R—40 lehetőségeit is. Ennek érdekében az alrendszerek technikai hátterének biztosítására, a vízügynek az Államigazgatási Számítógépes Szolgálatnál rendelkezésre álló lehetőségek kihasználására, ésszerű feladatelhatárolásra került sor. Az EVIR alrendszerei közül a gazdasági tervezési, a statisztikai beszámolási, a pénzügyi, a munkaügyi- és személyzeti, a termelésirányítási, a vízgazdálkodásfejlesztési és a szakágazati alrendszerek többségét az R—40-es számítógépen tervezzük. Folytatjuk az OVH Elnöki Értekezletén 1978—80-ra jóváhagyott, kiemelt alkalmazási feladatok kidolgozását. Ezek részben a vízügyi állami- és szakigazgatás információigényének hatékony, gazdaságos és koordinált teljesítését, részben a vízügyi vállalatok, intézmények szervezettségének növelését, hatékonyabb munkaerő-, anyag- és energiagazdálkodást, a termelékenység fokozását, a tudományos kutatást, a műszaki fejlesztést és a műszaki tervezést szolgáló feladatok. A jövőben megvalósuló alkalmazásfejlesztési célkitűzések közül nagy jelenMunkában az ... tőségű a rendszertechnikai és operációkutatási módszerek alkalmazásának szélesítése; széles körű, rugalmas lekérdezési lehetőséggel rendelkező adattárak, adattárolási rendszerek létrehozása; a magas integráltsági fokú gazdasági, tervezési, beszámolási, vízrajzi, R 40-es számítógép termelésirányítási, jogi- és kiemelt szakágazati információ alrendszerek létrehozása, az ezekre támaszkodó funkcionális és szakágazati igény kielégítése; a rendszeresen ismétlődő és nagy tömegű, műszaki jellegű rutinszámítások számítógép igénybevételével történő elvégzésének általánossá tétele; a normatív döntési szabályokra, vagy matematikai modellezési eljárásokra alapozott számítógépes döntéselőkészítés jelentős kiterjesztése a víztermelés, a vízelosztás és vízkormányzás irányító munkatechnológiájában, és a vállalati, intézményi, tömeges adatfeldolgozást igénylő nyilvántartási és elszámolási folyamatok gépesítése az ügyviteli munkák tipizálásával és egységes felhasználói programcsomagok kifejlesztésével. Az R—40 jelentősége különösen a VI. ötéves tervidőszakban domborodik majd ki. A vízgazdálkodás 1981—85 évekre vonatkozó számítógép-alkalmazási célkitűzései komoly, elmélyült munkát, jól felkészült szakembereket, nagy teljesítményű berendezéseket igényelnek. A vízügyi számítóközpontra háruló feladatok technikai feltételeinek nagy részét az R—40-nek kell biztosítania. Ehhez nem elegendő a jelenlegi önálló (stand alone) berendezés kötegelt üzemmódja, hanem ki kell használni a berendezés távfeldolgozási lehetőségeit is. A hálózat kiépítésével, a konfiguráció képességeinek kiterjesztésével a géphasználat újabb lehetőségét teremtjük meg, s léphetünk olyan fokra, amely a hazai alkalmazás élvonalába tartozást is jelentheti. Dr. Muts Rudolf 3
