Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-11-01 / 5. szám

lenére kitört fogságából és rohant til­tott kedvese a „Jenyiszej” felé. De a sámán már elkésett a dobással, az An­gara megszökött a Bajkálból. BRATSZK A repülőtérről mintegy 40 km hosszú az út a városig. Az út itt is a tajga között kanyarog. A magas jegenye, luc és vörösfenyők sűrűjében rezgő nyír­fácskák. A levegő kristálytiszta. A hő­mérséklet 30 fok. A helybeliek mond­ják, hogy Szibériában 10 hónap a tél, a többi nyár. Télen a hideg eléri a —50 fokot, de nyáron mértek már 35 fok meleget is. De ez a meleg más mint ná­lunk Magyarországon, mert a levegő páratartalma jóval kisebb, így nem olyan füllesztő. A bratszki erőmű lenyűgöző látvány. A 800 m szélesre szűkült gránitsziklák közé szorult Angara útját 125 m ma­gas duzzasztó gát zárja el, amely csak 21 m-rel alacsonyabb mint a Cheops piramis. De ez még mindig alacso­nyabb mint az Ingurszki erőmű 271 m magas duzzasztógátja. A gát hossza csak 1,5 km, mert a betontöltés mindkét parton 300—300 m szélesen a szikla­falba kapaszkodik. Az erőmű csupa virág, pálmakert­jének falán márvány mozaikképen lát­hatjuk az Amúron épült és épülő vízi erőművek tervét. A bratszki erőmű épí­tését az tette lehetővé, hogy előtte meg­épült az irkutszki erőmű és ennek 600 km-es távvezetéke biztosította az ener­giát a szűz tajgán épülő létesítmény­nek. A bratszki erőmű rendkívül gyor­san épült. 1956-ban kezdték, 1959-ben új mederbe terelték az Angarát, és 1961-ben már áramot adtak az első turbinák. Az építés során 5 millió m3 betont építettek be, amely 3 Cheops piramishoz lenne elegendő. És milyen körülmények között? Az építőknek a rendkívül zord éghajlattal, az áthatol­hatatlan tajgával és a szúnyogok ha­dával kellett megküzdeni. A gátat 1956. telén —58 °C-os hidegben alapozták és óriási máglyák tüzénél melegítették, nyáron a szúnyogok ellen pedig háló­­sisakkal védekeztek. A makulátlan tisztaságú gépcsarnok­ban levő 18 db 27 m járókerék átmé­rőjű „Francis” turbina Leningrádban készült. Névleges teljesítményük 4100 MW. Ezek évente 22,6 milliárd KWó energiát termelnek. A villamos energiát távvezetékek erdeje szállítja tovább. Alattuk a térerősség olyan nagy, hogy szikrázik a fű, ha hozzáérünk. Erre az energiabázisra települt az évi 4 millió to/év kapacitású fafeldolgozó üzem, ami arról nevezetes, hogy a fát a leg­utolsó fűrészporszemig felhasználják, és a papírgyártástól a bútorgyártásig mindennel foglalkoznak. Itt van a világ legndgyobb alumíniumgyára és a 12 millió to/év kapacitású ércdúsító is. Lassan megszokjuk, hogy Szibériáról csak világméretekben lehet beszélni, úgyis mondhatnánk, hogy Szibéria a leg-ek országa. A TISZTA „TENGER" A gát mögött hatalmas víztároló ke­letkezett a „Bratszki-tenger", amelyben 169 milliárd m3 víz tárolható. Csak ér-A gépteremben Üt a tajgában zékelhetőségből jegyzem meg, hogy a mi Kiskörénkben csak 300 millió m3 víz tározható. 570 km hosszú, Buda­pesttől Bukarestig érne. Területe 5730 km2. A világ legmélyebb és legtisztább tengere, amely egészen a tajgáig ér. Partján üdülők sokasága. Az erőmű télen is üzemel, amikor a felvizet 1,5 m-es jég borítja. Dolgozóinak száma csak 500 fő. A vízi erőmű a Szovjetunió legolcsóbb villamos energiáját termeli. A 230 millió rubel befektetés már két­szer megtérült. Hajózsilipé nincsen. Bratszkban a „Padun"-i városrész a mézeskalácshoz hasonlítható faházak­ból áll. Az erőmű építésekor a Bratszki­­tenger elől ide telepítették át a régi faházakat és ma már e városrész ide­genforgalmi látványosság. A faházven­­déglő étterme keleti pompákat idéző csipkés fafaragás. A Bratszki erőmű Bratszk ősi burják település volt, amelyet 1631-ben foglaltak el a Szi­bériát meghódító kozákok, akik itt fa­erődítményt építettek. Ebből ma már csak egy bástya maradt meg, amelyet az esküvői menet az ősök iránti ke­gyeletből mindig meglátogat. Bratszkból 10 órakor indul a repülő­gép Moszkvába, és 5 órás repülőút után aznap 10 órakor már Moszkvába érke­zünk. Ez úgy lehetséges, hogy 5 órás az időeltolódás Moszkva és Bratszk kö­zött. És ezzel elbúcsúztunk Szibériától, a jövő országától, ahol folyóóriásokat té­rítenek új mederbe, ahol tengerek és városok születnek, ahol a világ legna­gyobb erőművei épülnek, ahol képzele­teket felülmúló merész tervek valósul­nak meg. Nagy Illés 7

Next

/
Thumbnails
Contents