Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-11-01 / 5. szám
Й RUDAS gyógyfürdő — Szokoli Musztafa egykori fürdője — Az Erzsébet-hídon át, ha Budára sétálunk, álljunk meg egy pillanatra és tekintsünk a Gellérthegy lábára: a meredek szürke sziklák tövében, a Duna és a hegy közötti keskeny parti sávon áll fővárosunk híres fürdőinek egyike, a Rudas gyógyfürdő. Medencéit tizenegy forrás vize táplálja, köztük olyanok, mint a Musztafa, a Gülbaba, a Kinizsi, a Mátyás és a Török forrás ... Az itt fakadó meleg források vizét ősidők óta hasznosítja az ember. Gyógyító hatását ismerték már honfoglaló őseink korában is; sőt, az első magyar királyok idejében a korabeli utazók már elragadtatással írtak róla, hírét elvitték messzi külországokba. Mint sok más budai fürdőnk, a mai Rudas szintén a török uralom idején élte fénykorát. A meglevő épületet Buda 12. török városparancsnoka, Szokoli Musztafa 1566-ban átépítette. A törökök akkoriban Zöldoszlopos fürdőnek nevezték. Szokoli Musztafáról, a nagy fürdőépítőről egyébként meg kell említenünk, hogy magyar származású volt — ennek is szerepe lehetett abban, hogy az utókor jóindulattal emlékezik meg róla. Mecseteket, kórházakat és fürdőket épített Budán, az özvegyeket, árvákat segítette. A „jószívű" budai pasa emlékét a róla elnevezett Musztafa-forrás őrzi, vize a Rudas fürdőt táplálja, és ma is megtalálható a Gellérthegy tövében. Szokoli Musztafa maradandót alkotott: ezt bizonyítja az építészetileg gazdag térkialakítású, kupolával fedett török kori medence, amelyben napjainkban is ezren és ezren keresnek gyógyulást, felüdülést. Buda felszabadulása után szomorú sors jutott osztályrészül a budai fürdőknek. Mint ismeretes, híres jó fürdőinket I. Lipót császár kincstári tulajdonnak tekintette, és kénye-kedve szerint ajándékozgatta vagy különböző szolgálatok viszonzásaként jutalmazásra használta. A Zöldoszlopos fürdő volt az egyetlen, amelyet a városnak adományozott. Ebben az időben Polgár fürdő volt a neve, de Rudas fürdő néven is ismerték. Hosszú ideig ez volt az egyetlen városi fürdő, a többi magánkézen volt, bérlők kezelték. A város akkori vezetői Szokoli Musztafa fürdője mellé vendégszobákat épíSzokoli Musztafa maradandót alkotott. A termálmedence tettek a külföldi és a módosabb hazai vendégek számára. A bérleti díj az akkori árakhoz viszonyítva elég magas volt: egy szobáért egy napra 1 forint 30 krajcárt — 2 forintot kellett fizetni. Komolyabb bővítésre csak a múlt század elején került sor, a fedett uszoda csak 1896-ban nyílt meg. Ez volt a főváros második fedett uszodája. (Az első a Császár fürdő „ásványvíz úszófürdője" volt.) A Rudas télen-nyáron nyitva tart, uszodáját naponta 5—600 vendég, termálfürdőjét, kádfürdőjét több mint ezer hazai és külföldi vendég látogatja. Harmincágyas reumakórházában SZTK-betegeket gyógyítanak. Hippokratész mondása, hogy „a víz mégis a legjobb”. Mi minden jót nyújt a Rudas gyógyfürdő vize? Az 1952-ben épült szép és kényelmesen berendezett előcsarnokból nyílik a hasonló nevű forrásról elnevezett „Juventus" kádosztály. Itt húsz kabin van. A kádak érdekessége, hogy többféle, különböző hőfokú és kémiai összetételű gyógyvízzel tölthetők. Minden fülkéhez egy pihenőágy és zuhany tartozik. A Rudas uszodája a pesti srácok, fiatalok kedvelt „uszija" a téli szezonban is. Szélessége 12,9 m, hosszúsága 21,6 m, a mélysége 0,85—1,65 között váltakozik. Légterét pillérekkel tagolt folyosó övezi. A harmadik emeleti magasságban a bazilikaszerűen kiképzett mennyezet oldalán magas ablakok fokozzák a természetes világítást. Nyáron, a második emelet magasságában 240 m2 alapterületű teraszon sütkérezhetnek a vendégek. Ez az egyetlen fürdő Budapesten, ahol — a kórházi osztályon — fogínyzuhany működik. A kúra általában 10—12 kezelésből áll, maga a gyógykezelés úgy történik, hogy a beteg szájában vízsugarakkal masszázshoz hasonló hatást idéznek elő. Fogínysorvadásnál hasznos gyógymód. A Rudas gyógyfürdő leghangulatosabb, legfontosabb része a több száz éves török kori medencecsarnok. Műemlék, de még ma is „üzemképes”. A központi térben levő nyolcszögű termálmedence fölé a medence alapterületével egyező nagyságú kupola borul, a kupolát nyolc zömök oszlop tartja. A kupolán — kívülről is jól látható — kör alakú színes öntött üvegablakok vannak. A medence innen kapja a fényt, illetve annak kiegészítésére a villanyvilágítást. A török kori fürdők közül a Rudasnak van a legnagyobb termálmedencéje: 8
