Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-11-01 / 5. szám
Szibériai faház Irkutszki erőmű Szibériai étterem sága mindössze 2,5 millió. A cobolyt fojtogató párducot ábrázoló városcímerű Irkutszk 1961-ben ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját. A város azóta is a szőrmefeldolgozás központja, itt osztályozzák a tajga „puha aranyát" és innen szállítják a leningrádi nagy nemzetközi vásárra. Az irkutszki erőmű, amely szinte a városban van, az angarai erőműcsalád elsőszülöttje, 1959. októbere óta működik. A 3 km hosszú, 60 m széles, 320 m talpszélességű földből készült völgyzáró gátat közútnak is használják. A gát magassága 37 m. Az erőmű épületének homlokzatán tábla hirdeti „A Szovjetunió Minisztertanácsa a Kommunista Munka üzeme címmel tüntette ki az erőművet". A gépteremben 8 db függőleges tengelyű Kaplan-rendszerű turbina duruzsol. Teljesítményük 660 MW. A harkovi gyárban készültek. A turbinákon 3700 m3/sec vízhozam bocsátható keresztül. Szükség esetén a kerülő csatornák és az összes nyílások nyitásával ez a vízmennyiség 6000 m3/sec-ra növelhető. Hajózsilipé nincs. A 140 millió rubel értékű építkezést 1950-ben kezdték meg, és 1959-ben fejezték be. A beruházás 3 év alatt térült meg. Az erőműben dolgozók létszáma 160 fő, de a gépi berendezések javítását is maguk végzik. „Szibéria gyöngyszeme a Bajkál” hirdeti a Tunguzok szent tengeréről az idegenforgalmi plakát. Irkutszktól 1 órás a hegyes-völgyes, tajgán át vezető út autóbusszal a Bajkál-tóig, Lisztvenyicskajáig. Itt a tó szélén áll a Tudományos Akadémia Limnológiai intézetének múzeuma, ahol megtudjuk, hogy a Bajkál inkább tenger mint tó, hiszen hossza 630 km, szélessége 25—79 km, területe Magyarország területének egyharmada, legmélyebb pontja 1741 m. Kényelmesen elférne benne a Baltitenger vize. Hogy mégis tónak nevezik, az annak köszönhető, hogy édesvizű. A világ édesvízkincsének 20%-a itt van. Kora kb. 30 millió év. 336 folyó táplálja, vizét azonban egyetlen folyó, az Angara vezeti le. A tóba kerülő vízcsepp csak 400 év múlva folyik le az Angarón. A lassú áramlás miatt a víz leülepszik, így a tó vize kristálytisztc. Vize a legmelegebb nyári napokon sem melegszik fel 10—12 °C fölé. Még ma is kérdés, hogy hogyan jutott a sós vízben élő fóka a Bajkál-tóba, ahol több mint 10 000 él belőlük. Negyven ehető halfajtát mutatnak be a múzeumban.. Az egyik halfajta teljesen átlátszó, víz színű. A legízletesebb az „ómul”. A tó környékén hat szélfajtát ismernek, amelynek hatására a tavon előfordulnak 8—10 m-es hullámok is. Télen a befagyott tavon teherautóval is közlekednek. Régebben a transzszibériai vasút is a jégen haladt keresztül. A Bajkál mellé ipart telepíteni, a tó körül 150 km-es körzetben erdőt irtani tilos. Partján szanatóriumok, üdülők épülnek. „Bolsije Köti" régi faházakból álló település, ahonnan szárnyashajó röpít bennünket az Angarán viszsza Irkutszkba. A torkolatnál elhajózunk a „Sámán” kő mellett, amit akkor dobott a Sámán a „Bajkál lánya" az „Angara" után, amikor az apja tilalma el-6
