Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-11-01 / 5. szám
Novoszibirszki erőmű IA jövő országában Csodálatos a moszkvai vnukovoi repülőtér este. Az jut eszembe, hogy nemhiába a Szovjetunió polgári légi flottája a legnagyobb a világon .. . Elindulunk. Tízezer méter a magasság. Utazósebesség: 900 kilométer óránként. Az Ural tatárul: öv. Túl rajta már Ázsia. Eszembe jut: a bújdosó kozákok hettmanja, Jermák — 540 kozákjával és a Sztrogonov család 300 zsoldosának élén 1581-ben — valamivel másabb körülmények között indulhatott Kacsum tatár kán, Dzsingiszkán leszármazottja ellen, Szibéria meghódítására, mint mi, a Magyar Hidrológiai Társaság tanulmányútjának résztvevői, akik a szibériai vízi erőműveket akarjuk „meghódítani11, illetve megismerni. A Szovjetunióban található ugyanis a világ vizerőkészletének 12%-a. Lenin közismert képlete: Kommunizmus = szovjet hatalom -j- az ország villamosítása. Az 1920-ban elfogadott GOELRO terv, a villamosítás történetében egyedül álló fejlesztést indított el. Ma már a Szovjetunió energetikai állóeszközállományának értéke a nemzeti vagyon 15,3%-a, amelyből a vízi erőműveké 3,3 százalék. A Szovjetunió gazdaságosan hasznosítható 1095 milliárd KWó vizerőkészletének 66%-ci található Szibériában. Csak az Angara folyó elméleti vízerőkészlete 94 milliárd KWó. Az Angarán épült fel a világ egyik legnagyobb erőműve, a 4100 MW Bratszki. (összehasonlításul a mi Kiskörénk 28 MW). Ezt megelőzte az irkutszki, de épül az Uszty-llimszk-i és tervezik a Bogucsánit is. A Jenyiszejen 23 erőmű épül majd. Már megépült a 600 MW krasznojarszki és épül a 6400 MW-os Szajano-Susenszk-i. A szibériai vízerőművek létesítése túlnő azonban az energiatermelésen, mert az erőmű építése jelenti az első és döntő lépést Szibéria gazdasági hasznosításában és iparosításában. Alattunk erdőszőnyeg. A „tajga” Szibéria 10 millió km2 területéből 7 millió km2 nagyságú. Ebbe kényelmesen elférne valamennyi nyugat-európai ország. A tajga évi erdőszaporulata több mint az egész világon feldolgozott fa évi mennyisége. NOVOSZIBIRSZK A Szovjetunió 8. és Szibéria legnagyobb városa. A város Garin Mihajlovszkinek a nagy vasútépítőnek köszönheti felvirágzását. Itt építette meg a legalkalmasabb helyen az Ob folyó felett a világ leghosszabb és ma már legforgalmasabb vasútjának, a „Transzszibériai"-nak hídját. 1893-ban így jött létre az a vasúti csomópont, amit II. Miklós cár tiszteletére ,,Novonyikolájevszk’'-nek neveztek el. Novoszibirszk nevet 1925 óta viseli. Hatalmas pályaudvarának épülete mozdonyt utánoz. A forgalmi torony a mozdony kéménye. A Nagy Honvédő Háború alatt a gyárak sokaságát telepítették át a városba, amelyeket a háború után itt fejlesztettek tovább. A gyárak szoros kapcsolatban állnak az „Akagyemgorodok”kal a „tudósok városáéval, „Szibéria agyá"-val, amelynek alapításáról a Szovjetunió Minisztertanácsa 1957-ben hozott határozatot. A tudósok városa az obi tenger partján fekszik, amelyet az 1959-ben üzembe helyezett novoszibirszki vízerőmű gátja duzzasztott fel. Azért tenger és nem tároló, mivel 230 km hosszúságban és 20 km szélességben duzzasztja fel az Ob folyó vizét, a 3 km hosszú, 47 m széles földgát. A vízszintkülönbség 18 m. A 7 db „Kaplan” típusú 6 m-es átmérőjű turbina 400,4 MW teljesítményű. A hajózást háromlépcsős, 18 m széles és 150 m hosszú hajózsilip biztosítja. A nagyméretű tározótér kiegyenlítő hatása miatt a zárógáton nem készült külön vizleeresztő műtárgy. A vízleeresztés csak a turbinákon és hajózsilipen keresztül lehetséges 12 000 m3/sec. nagyságrendben. IRKUTSZK Irkutszkkal először Verne: Sztrogov Mihály regényéből ismerkedtem. Leírása hasonlít a ma is meglevő faházakból álló régi városrészekre, ahol utcát neveztek el az itt harcoló magyar vörösgárdistákról. Irkutszk a 782 000 km2 kiterjedésű, azonos nevű terület központja, amelyen elférne Franciaország, Hollandia, Belgium és Ausztria. Lakos-5
