Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-10-01 / 4. szám
DÉVÉN4TŐL A VASKAPUIG Az Országos Vízügyi Levéltár KIÁLLÍTÁSA AVIZDOK keretében működő Vízügyi Továbbképző Központ egyik feladata a középvezetők képzése és különféle szakmai tanfolyamok rendezése Szentendrén, az Ady Endre u. 11. számú épületben. A korábban vízügyi kiállítások és egyéb rendezvények céljára szolgáló csarnokban évente sok száz ember fordul meg. A terület minél jobb kihasználása érdekében az Országos Vízügyi Levéltár itt szervezi házi kiállitásait. A VIZDOK kezelésében levő Levéltárban körülbelül 1500 folyóméteren 12 000 irattartó dobozban tárolnak — a magyarországi vízügyi tevékenység múltját dokumentáló — iratanyagot. Ebből a hatalmas anyagból Szentendrén egyegy alkalommal 60—70 értékes dokumentummal ismerkedhet meg a közönség. Szeptember 1-től 1979. január 31-ig a Dévény—Vaskapu közötti Duna-szakasz története a bemutató témája. A Duna évezredek óta fontos szerepet játszott a környező területek felszini formáinak kialakításában és befolyásolta a partjaira telepedett népesség életét is. 1824—1838 között Huszár Mátyás és Vásárhelyi Pál vezetésével végrehajtott vízrajzi felmérést követően szabályozási tervek készültek, majd az 1870-es évektől az első világháborúig — a folyammérnöki hivatalok és helyi kirendeltségek műszaki irányításával — végrehajtották a munkát. Megalakultak az ármentesítő és vízszabályozó társulatok, amelyek fő feladata a védművek fenntartása, a belvizek levezetése lett. A kiállítás első része a Dévény— Gönyü közötti szakasszal, a Felső-Dunával kapcsolatos. A sellős, sok ágra szakadt folyón a XIX. század elejéig a hajózás lehetetlen volt. Az első mederszabályozásokra, kotrási munkákra már 1831—1832-ben sor került, majd 1885- ben a törvényhozás rendelte el a folyószakasz egységes szabályozását. 1886- ban a munka irányítására megszervezték a Felső-Duna Szabályozási Művezetőséget. A folyó két mellékága (Kis- Duna és Mosoni-Duna) által közrefogott Szigetköz és Csallóköz ármentesítésére és a belvizek levezetésére az 1890-es években szervezték meg a társulatokat. A Felső-Dunával kapcsolatos kiállított tervek és iratok a szabályozás egyik kritikus pontjára, a Bős környéki Duna-szakaszra, a Körtvélyesnél 1899- ben megkezdett kisvíz-szabályozásra, valamint a Szigetközi és Csallóközi Armentesítő Társulat ártereire vonatkoznak. A Gönyü—Budapest közti folyószaka-Részlet a kiállításról: a Győri, Budapesti, Bajai Folyammérnöki Hivatal irataiból 28
