Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-10-01 / 4. szám

szón csak kisebb szabályozásra került sor. Több problémát jelentett viszont a fővárosi Duna-szakasz rendezése. Bu­dapest történetében 1838 emlékezetes: jeges árvíz pusztított. A kiállításon az egyik korabeli lap tudósítását olvashat­juk. Megtalálhatjuk a terveket is, ame­lyek nyomán a szabályozás az 1870-es években megkezdődött. A Duna felső szakaszán a szabályo­zás befejezésével és Budapest világvá­rossá fejlődésével a hajóforgalom meg­növekedett és a Duna fontos vízi úttá vált. Budapesttől délre, a Csepel-sziget északi részén — több éves munkával — megépítették a Nemzeti és Szabadkikö­tőt. Megnyitására 50 évvel ezelőtt ke­rült sor. A kiállításon a Kikötő Építő Igazgatóság és a Kereskedelmi és Ipari Kikötő Kormánybiztossága iratai látha­tók. A Budapest—Tass közötti Duna-sza­­kaszon a Soroksári Duna-ág szabályo­zása okozott gondot. 1908-ban életre hívták a Soroksári Dunaág Rendezési Munkálatainak Kirendeltségét, amely­nek irányításával elkészült a felső-torko­lati (Kvassay) zsilip, majd 1926-ban az alsó-torkolati (tassi) zsilip. A kiállítá­son a két műtárggyal kapcsolatban a XX. század két legkiválóbb vízépítő mérnökének, Lampl Hugónak és Sajó Elemérnek munkáit találjuk. A Tass—Baja közti szakaszon a Du­nát jobb és bal parton egyaránt széles mocsáröv kísérte. Itt a XIX. század ele­jétől a századfordulóig tartott a folyó szabályozása. 1820—1821-ben Fadd és Mohács között, 1839-ben Paks környé­kén, 1855-ben Bogyiszlónál, 1893—1898 között Csanádinál, Sükösdnél, Koppány-Az egyik érdekes dokumentum: a tassi vízmérce helyszínrajza A Levéltár egy része nál vágták át a kanyarulatokat. Tass, Dunapataj, Szalkszentmárton, Dömsöd, Kalocsa, Baja székhellyel társulatok alakultak, amelyek egyes dokumentu­mait szintén láthatjuk a kiállításon. A Baja—Báziás közti Duna-szakasz mentén egyik fő kérdés Mohács árvíz­­védelme és a Mohácsi (Margitta)-sziget ármentesítése volt, amit az 1899-ben alakult vízszabályozó társulat oldott meg. Az országhatártól délre a Zom­­bori Folyammérnöki Hivatal irányította a szabályozást. A hivatal egyik kiváló mérnöke, Medveczky Zsigmond itt ve­zette be először a rőzsepokrócokkal és rőzsehengerekkel történő folyószabályo­zást. A tárlókban ezekről szintén látha­tunk dokumentumokat. A kiállítást a Báziás—Vaskapu közötti Duna-szakasz (Al-Duna) szabályozására vonatkozó ter­vek és iratok zárják. A Duna mentén szervezett folyam­mérnöki hivatalok, kirendeltségek, épí­tésvezetőségek dokumentumai az 1870-es évektől kezdve — az Országos Vízügyi Levéltárban — szinte teljes egészében megtalálhatók. Tanulmányozásukkal közelebb jutunk a vízügy múltjának és ezen belül a Duna szabályozásának megismeréséhez. Kiállításunkkal ehhez a munkához kívánunk hozzájárulni. Dr. Dóka Klára 29

Next

/
Thumbnails
Contents