Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-10-01 / 4. szám
Fegyelmezettebb munkát! Országos vízügyi tanácskozás Kiemelt beruházások Szentendrén A vízügyi szervek igazgatóinak, párt-, szakszervezeti- és KISZ-titkárainak országos értekezletét október 4-én rendezték meg Szentendrén. A tanácskozás résztvevői dr. Gergely István államtitkár elnökletével megemlékeztek az egységes vízügyi szervezet megalakulásának 30 éves évfordulójáról. Dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese a vízgazdálkodás 1979. évi tervének fő céljairól, a terv kidolgozásának irányelveiről, az irányítással és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról tartott előadást. Részletesen időzött, áttekintést adott a vízügyi beruházások helyzetéről. Elmondta, hogy a vízgazdálkodási ág jövő évi beruházási lehetősége várhatóan az 1978. évi előirányzattal azonos mértékű, 10,2 milliárd forint lesz. A két nagyberuházás — a Gabcikovo—Nagymarosi vízlépcsőrendszer és a Csongrádi vízlépcső — engedélyezése megtörtént, s már a következő évben az eddigieknél gyorsabb ütemben folyik majd előkészítésük. A célcsoportos és egyéb állami beruházások tervezett előirányzatához képest mintegy 6 százalékos, 120 millió forintos csökkenés várható. Az OVH első elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a feladatok megvalósítása az eddigieknél is fegyelmezettebb munkát követel a vízügyi dolgozóktól. Ismertette azokat az intézkedéseket is, amelyeket a Minisztertanács a gazdálkodás javítására hozott, szólt a munkaerő- és bérhelyzetről. A szakági célkitűzések változatlanok — hangsúlyozta dr. Breinich Miklós. — Továbbra is legfontosabb a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság indokolt vízigényének teljesítése, a munkáslakta nagyvárosok vízellátása, a lakásépítési programhoz kapcsolódó vízközművesítés végrehajtása, a közegészségügyileg veszélyeztetett települések jó ivóvízzel történő ellátása. Változatlanul kiemelt feladat a víztisztítóművek építése, a vízkárelhárítás fejlesztése. Az ország vízkészlet-gazdálkodásának erősítését szolgálja a dunai és tiszai vízlépcsők építésének előkészítése és a kiskörei tározó tervszerű továbbépítése is. A továbbiakban is a belső tartalékok feltárása, az ésszerű takarékosság, a hatékony munka- és üzemszervezés, a fegyelmezett végrehajtás a feltétele annak, hogy a vízügyi ágazat dolgozói sikeresen munkálkodjanak az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért. A tanácskozáson dr. Illés György, az OVH elnökhelyettese terjesztette elő a mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszútávú koncepcióját. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakembereivel közösen kidolgozott hosszútávú koncepció készítésénél egyebek között figyelembe vették, hogy a mezőgazdaság távlati céljait csak korszerű vízgazdálkodással tudják teljesíteni. Az elmúlt évtizedben egyre inkább növekedett vízügyi szakembereink iránt a nemzetközi érdeklődés. A dolgok természeténél fogva szakértőinket elsősorban a vízben szegény, a gazdasági és ipari fejlődés gondjaival leginkább küzdő közel-keleti és afrikai országokba irányítottuk. Egyértelműen megállapítható, hogy jó munkát végeztek és öregbítették ágazatunk nemzetközi hírnevét. Az érdeklődés irántuk tehát állandóan nő, az igények teljesítése viszont egyre nagyobb akadályokba ütközik. Alapelvünk ugyanis, hogy szakembereinkre elsősorban a hazai feladatok megoldásánál van szükség, így a külföldi munkára felajánlható mérnökök, kutatók száma mind kisebb. Ennek egyik fő tényezője az öntözés. Az elképzelések szerint 1990-ig a jelenleginél több mint 70 százalékkal nagyobb területen — 1981—1990 között például kereken 300 ezer hektáron — kell megteremteni az öntözés feltételeit. Mindezekkel egyidőben folyamatosan el kell végezni a már meglevő öntözőberendezések felújítását, pótlását is. Az esőztető öntözés aránya eléri majd a 78,7 százalékot. Az öntözésfejlesztés fő területe továbbra is az Alföld lesz. Kiemelten kell kezelni a kiskörei öntözőrendszer mezőgazdasági területeit, Békés, Csongrád, Borsod és Szolnok megye belvízsújtotta térségeit, valamint Szabolcs-Szatmár megye egyes térségeit. Mindkét előterjesztéshez többen hozzászóltak, elmondták véleményüket, hasznos észrevételeket tettek. Az országos tanácskozáson dr. Kovács György főosztályvezető, a vízügyi felügyeleti tevékenységről, dr. Csanádi Lajosné főosztályvezető pedig a vízügyi ágazat bérgazdálkodásának időszerű kérdéseiről adott tájékoztatást. IPARI HATTER A jó hírnévvel együtt járt az a felismerés is; vízgazdálkodásunk eredményeit nemcsak a szellemi export öregbítheti, hanem az áruexport fokozása is. Ennek megfelelően a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága 1976-ban olyan határozatot hozott, amely kötelezővé tette számunkra a vízügyi áruexport fokozását, a bővített piackutatást, külkereskedelmi szerveinkkel való erőteljesebb együttműködést és a hazai ipari háttér fejlesztését. A feladatok koordinálását az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat keretében működő Export Fővállalkozási Iroda végzi. A növekvő vízigényeknek megfelelően mindenütt jelentős erőfeszítéseket kell tennünk, komplex vízgazdálkodási rendszereket, vízpótló műveket, nagy A vízügyi exportról 22
