Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-10-01 / 4. szám
kill partjain utak nem épülhetnek. Ő dolgozta ki a Balatont a Dunával öszszekötő Sió csatorna tervét, hogy a dunai és balatoni gőzhajózás egyesítésével megteremthető legyen a honi vízi közlekedés. A nagy kor nagy tudósának immár megvalósult álmai mellett őriz a múzeum egy szunnyadásra ítéltet is: a Kolozsvár—Grác csatornáét, mely Európa közepén az egységes víziútközlekedést hozta volna létre. A tervet őrző vitrintől néhány lépéssel arrább karcsú hajómodell, s rajta a név vonja magára a figyelő szemet: Kisfaludy. A tó költőszerelmeséről elnevezett gőzhajót Balatonfürednél 1846. szeptember 24-én Széchenyi István születésnapján bocsátotta vízre a Balatoni Gőzhajózási Társaság. A vállalkozás létrehozása Széchenyi szervező igyekezetét dicséri, alapszabályának megfogalmazásában Kossuth Lajos is tevékenyen részt kért. A nagy eseményt méltó szavakkal énekelte meg Garai János: „Egy évezreden át ugarul állott a magyarnak Tétlen pangásban a gyönyörű Balaton. Széchenyi jött: A tó megijedt a nagy haladótól Hasztalan! A hullámzabolázó gőzös előálló És a veszteglő tó — haladásnak ered.” Részletek a múzeumi kiállításról A SZEBB JÖVENDŐ TAVASZKORA A reformkor nagyjainak álma mostanra valóság: milliók üdülőjévé, a honi vízgazdálkodás szerves részévé vált a tó. Az idáig vezető utat jelzik a múzeumban bemutatott modellek, dokumentumok, műszerek, híven tükrözve a tó szabályozásának történetét. S figyelmeztetnek a jelen és jövendő gondjaira. Hiszen a tó környezetének és vizének megóvása most is nagy feladat. Ma még — minden intő jel ellenére — leírhatjuk, hogy Európa egyik legtisztább vizű tava a Balaton, üdítő vizének tisztasága azonban — a vegyszerektől, s az üdülők gondatlanságától — csak a tudomány legfejlettebb módszereivel óvható. Környezetéből a szennyvizet mesterséges csatornákon kell elvezetni, a Balatonba jutó természetes vizet pedig mintegy megszűrni a Kis-Balaton újrateremtésével. A siófoki Beszédes József Vízügyi Múzeum nagy tanúsága: a Balaton története, vízgazdálkodásának múltja és jelene országunk, népünk történelmének szerves része. Gazdag gyűjteményes anyaga hiven mutatja: mit tudott és tud tenni az alkotó ember a természetért. Befejezésül álljanak itt intő és buzdító példaként a „legnagyobb magyar", Széchenyi István szavai: „Lebegjen csak egyszer rajta gőzös... új életszikrát lövet az égre és most ugyan kies, de mintegy álomban szendergő vidéket oly vidor elevenséggel ruházza fel, mikép egy szebb jövendőnek tavaszkorát fogják a legédesebb sejtelmek közt élvezni a Balaton körüli lakosok." (t. t. a.) 13
