Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
szabályok, melyek e felügyelet hatáskörébe tartozó jogterületeket alkotják. Bár az ügyészi szervezet létszámának kisebb része foglalkozik általános törvényességi felügyelettel — hiszen a munka döntő mennyiségét az egyéb, elsősorban büntetőjogi vonatkozású feladatok teszik ki, ennek a felügyeletnek mégis jelentős szerepe van az alkotmányos törvényességi garanciarendszerben. Az ügyészi általános felügyelet hatásköre, a tevékenység tartalma az Ütv által meghatározott tárgyi hatály körében érvényesül. Ezt vizsgálva megállapítható, hogy az álltalános felügyelet tárgyi hatálya a Minisztertanácsnál alacsonyabb szintű államigazgatási szervekre terjed ki. (Nem érintjük most az általános felügyeletnek az államigazgatáson kívül eső területeit, mint amilyen pl. a munkajogi szabályok érvényesülésének felügyelete, mely egyébként valamennyi szervre kiterjed akár igazgatási, gazdálkodó, vagy más tevékenységet végez.) Az államigazgatási szervek törvényességi felügyelete sem terjed ki azonban e szervek egész tevékenységére. Az ügyészi általános törvényességi felügyelet körén kívül esik a gazdálkodási, gazdaságossági, célszerűségi, termelési, műszaki, technológiai stb. kérdések vizsgálata még akikor is, ha azok jogilag szabályozott keretek között valósulnak meg. Ezek vizsgálata, értékelése más szervekre, a felügyeletet, irányítást ellátó, illetőleg a külön e célra létrehozott állami ellenőrző szervekre — pl. NEB — tartozik. A sajátosan kettős — államigazgatási és gazdálkodási — feladatot ellátó vízügyi igazgatóságok tevékenységéből az ügyészi, általános felügyeleti hatáskörbe tartozik elsősorban az államigazgatási jellegű tevékenység felügyelete, ez azonban teljes 'terjedelmében. Az ügyészi általános törvényességi felügyelet a törvényességre vonatkozó információk szerzésén alapul. Az információ eredhet az ügyészi tevékenységből, külső forrásból, vagy magától az államigazgatási szervtől is. Az ügyészség nincs abban a helyzetben, hogy valamennyi államigazgatási szerv tevékenységével egyidőben foglalkozzék, ezeket a legfontosabb feladatokat munkatervekben ütemezni kell. Az ügyészi érdeklődés középpontjában a mennyiségükben és ügyforgalmukban legnagyobb tanácsi államigazgatási szervek állanak, de időről időre sor kerül a nem tanácsi államigazgatási szervek tevékenységének értékelésére is. Ez utóbbiak közül — elsősorban környezetvédelmi jelentőségű feladataik kapcsán — ki kell emelni a vízügyi hatóságokat. Az ügyészi információszerzés legfontosabb eszköze és egyben a törvénysértések feltárásának legeredményesebb módszere a saját hatáskörben lefolytatott ügyészi vizsgálat. Ügyészi vizsgálatra az Ütv előírásának megfelelően általában akkor kerül sor, ha arra a törvényességgel kapcsolatos negatív értesülések alapján, szükség van. A legjelentősebb — országos — vizsgálatokat a Legfőbb Ügyészség munkaterved állapítják »meg, a területi ügyészi szervek azonban saját elhatározásukból is tarthatnák vizsgálatokat. A vizs,gálatok megállapításai alapján kerül sor a feltárt törvénysértések és más hiányosságok miatti ügyészi intézkedések megtételére. Az észlelt jogszabálysértések jellegétől, számától függően kell meghatározni az ügyészi intézkedés fajtáját. Az egyedi államigazgatási ügyben észlelt törvénysértés orvoslására irányuló legfontosabb ügyészi ,eszköz az óvás. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy óvással olyan jogszabálysértések is orvosolhatók, melyekre az államigazgatási jogorvoslati rendszer keretében már nincs lehetőség. Ismert az államigazgatási eljárási törvénynek az a .rendelkezése, amely a felügyeleti, Ш. felülvizsgálati (.korábban panaszeljárás) során kizárja a határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását, ha az az állampolgárok által jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene. Nagy jelentősége van, annak, hogy az ügyészi óvás alapján — amennyiben az ügyész azt a határozat közlésétől számított egy éven belül nyújtja be — még a jóhiszeműen, szerzett és gyakorolt jogok ellenére is lehetőség van a határozat megsemmisítésére vaigy megváltoztatására. Erre ugyanis az Ütv lehetőséget ad. Jelentős, bár az államigazgatási szervek által nem egyöntetűen értékelt ügyészi eszköz a felszólalás. Ez törvénysértő gyakorlat, vagy mulasztás megállapítása esetén alkalmazható és egyedi ügyre vonatkozó érdemi indítványt nem tartalmazhat. (E célra az óvás áll rendelkezésre.) A törvénysértő gyakorlat miatt benyújtott felszólalás lényegesen több információt adhat az államigazgatási szerv munkájának törvényességéről, minit egy óvás, hiszen a felszólalás benyújtása feltételezi, hogy valamely kérdésben több ügyben is jogszabálysértés történt, tehát a gyakorlat törvénysértő. Ez is azt igazolja, mennyire helytelen a törvényességet az óvások számával mérni. A kisebb jelentőségű jogszabálysértésekre vagy a jogszabálysértésnek nem minősülő egyéb hiányosságokra az ügyész jelzésben hívja fel a vizsgált szerv vezetőjének figyelmét. Az eddig felsorolt általános felügyeleti ügyészi intézkedések közös jellemzője az, hogy a jogszabálysértés megszüntetésére irányulnak, de nem tartalmaznak retorziót a törvénysértésért felelős személlyel szemben. E célra is rendelkezésre áll a megfelelő ügyészi eszköz. Az általános felügyelet körében lehetőség van — a törvényes feltételek fennállása esetén — fegyelmi, szabálysértési vagy büntető eljárás kezdeményezésére. A törvénysértésért felelős személyt az ilyen intézkedés érinti legsúlyosabban, ezért a köztudat az efféle intézkedést gyakran a többi elé helyezi jelentőségben. Ügy is lehetne mondani, hogy ettől tartanak leginkább az ügyészi intézkedések közül. Ami az adott személy felelősségét illeti, ennek meg is van a reális alapja, különösen, ha figyelembe vesszük pl. azt, hogy ügyészi kezdeményezésre a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező. Ezekkel az utóbbi eszközökkel, melyek személyes felelősségre vonásra irányulnak, az ügyészek nem élnek gyakran. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére pl. a törvényes feltételiek fennállása esetén is csak súlyosabbb kötelezettségszegés megállapításakar kerül sor. Fontos feladata az ügyésznek, hogy minden esetben az adott jogszabálysértés vagy mulasztás jellegének, súlyának megfelelő intézkedésit válassza. Az ügyésznek azonban nem csupán arra van lehetősége, hogy megvizsgálja egy jogalkalmazó államigazgatási szerv tevékenységének törvényességét. Azt is megteheti, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezi a kérdéses szerv tevékenységének vizsgálatát. A vizsgálatkezdeményezés általában akkor indokolt, ha az ügyész megállapítja, hogy a felügyeletet gyakorló szerv nem meg-24
