Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
felelően teljesíti ellenőrzési kötelezettségét. A vizsgálatkezdeményezés fontosságára a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei is felhívják az ügyészség figyelmét. Ez az az eszköz, alkalmas a törvényességért való felelősség tudatának erősítésére a felügyeleti szerveknél. A vizsgálatkezdeménуezésnek a felkért szerv köteles eleget tenni és a vizsgálat eredményéről az ügyészt tájékoztatni. Ennek alapján az ügyész is megteheti a hatáskörébe tartozó bármely általános felügyeleti intézkedést. A Vfizsgálatkezdeményezés mint kisegítő módszer jelentős helyet foglal el az általános felügyeleti ügyészi tevékenységben. Meg kell azonban mondani, hogy az ügyészi kezdeményezésre lefolytatott vizsgálatok eredményessége általában nem éri el az ügyészi vizsgálatok eredményességét. A vízügyi igazgatóságok és az ügyészségek kapcsolatában a vizisigálatkezdeményezésinek szűkebb lehetősége van. Elsősorban a 'társulatok jogszabályszerű működésének ellenőrzésére irányulhat. A társulatok felügyeletének ellátása viszont nem sorolható egyértelműen a vízügyi igazgatóságok vízügyi államigazgatási jellegű funkciói közé, bár vannak ilyen jegyei is, így azzal ez alkalommal részletesebben nem szükséges foglalkozni. Az ügyészi információszerzés jelentős eszköze még az államigazgatási szervek határozatai ellen az ügyészi szervekhez benyújtott törvényességi kérelmek — a korábbi elnevezés szerint: panaszok — kivizsgálása. Ez a tevékenység is jelentős. Abból az alapelvből kiindulva, hogy a jogszabálysértéseket elsősorban az eljárás törvényességéért felelős államigazgatási szerveknek maguknak kell orvosolni, az ügyészségek általában mindaddig nem vizsgálják meg az ügyfél kérelme alapján az ügyben hozott döntést, amíg az ügyfél a rendelkezésre álló államigazgatási jogorvoslati lehetőségeket — beleértve a felülvizsgálati eljárást is — igénybe nem vette. Ez alól az általános szabály alól kivételt csak az képez, ha az ügy, illetve a jogszabálysértés jellege sürgős ügyészi intézkedést igényel. A törvényességi kérelmek elbírálásának ilyen szabályozása a vízügyi hatóságok vonatkozásában azt jelenti, hogy a vízügyi igazgatóság mind első fokú vízügyi hatóság, határozatának ügyészi felülvizsgálatára az ügyfél kérelme alapján viszonylag ritkán kerül sor. Az első fokú vízügyi hatóság határozatának felülvizsgálata másodfokon az Országos Vízügyi Hivatal — mint országos hatáskörű szerv — hatáskörébe tartozik, míg a másodfokú döntések elleni felülvizsgálati kérelmeket az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese bírálja el. Az ügyészi általános felügyelet hatásköri szabályai szerint viszont az országos hatáskörű szervek törvényességi felügyelete közvetlenül az azonos szintű szerv, a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe tartozik. így az államigazgatási jogorvoslati lehetőségek kimerítése után az ügyfél törvényességi kérelmének elbírálása már csak a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe tartozhat. A fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett határozatok kérelemre történő felülvizsgálatát az ügyészségek mellőzhetik. A törvényességi kérelmek elbírálása során az ügyész jogszabálysértés esetén mindazokat az intézkedéseket megteheti, melyeket a korábbiakban már érintettünk. A törvényességi kérelmek elbírálása körében az ügyészség fontos feladatnak tartja, hogy jogvédelemben részesítse azokat a becsületes állampolgárokat, akikkel szemben jogszerű eljárásuk miatt megtorlásként alkalmaznak hátrányos intézkedést. E célból az ügyészség rendszeresen figyelemmel kíséri a sajtót, a rádió és a televízió adásait is. Az egyéb úton kapott információk alapján is intézkedik, ha a társadalmi érdek, vagy a jogos magánérdek sérelmét eredményező tevékenységet tapasztal. Az ügyészi általános felügyeleti feladatok, tevékenység és eszközök ismertetése után a továbbiakban az elmúlt 2—3 év vízügyi hatósági vizsgálatainak ügyészi tapasztalatairól is szükséges 'szólni. Szó esett már arról, hogy a vízügyi államigazgatás a többi államigazgatási ügyhöz képest jelentős eltéréseket mutat anyagi és eljárásjogi szempontból egyaránt. Ezen túlmenően a jogág igen szerteágazó. A vízügyi államigazgatási eljárás körébe tartozó legfontosabb ügyeket maga a vízügyi törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg. A vízügyi államigazgatási ügyek köre a különféle létesítési engedélyektől kezdve a kötelezést tartalmazó határozatokon keresztül a szennyvízbírsággal kapcsolatos eljárásokig — igen széles. Nincs lehetőség arra és általában nem is indokolt, hogy az ügyészség valamennyi vízügyi államigazgatási ügyfajtát, ügycsoportot egy vizsgálat keretében elemezzen. Az ügyek közül ezért ki kell választani azokat, amelyek a törvényesség érvényesülése szempontjából a legjelentősebbek. A választáshoz ismét segítséget nyújthatnak a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei, melyek felhívják a figyelmet a kérelmet elutasító, jogot elvonó vagy kötelezettséget megállapító államigazgatási határozatok néhány követelményére. Ennek alapján a vízügyi államigazgatási ügyek közül az ügyészi érdeklődés középpontjában a vízügyi kötele - zési és szennyvízbírságolási ügyek állanak. A legutóbbi évék ügyészi vizsgálatai a vízügyi 'igazgatóságoknál elsősorban ezeket az eljárásokat érintették. önkritikusan meg kell állapítani, hogy a vízügyi államigazgatás törvényességének ügyészi felügyelete terén az ügyészség nem merített ki minden lehetőséget sem mennyiségben, sem a vizsgálatok mélységében. Ennek oka alighanem az, hogy az illetékes megyei főügyészségeknél bizonyos vonakodás tapasztalható a vízügyi államigazgatási tevékenység vizsgálatával kapcsolatiban. A vonakodás főként arra vezethető vissza, hogy a megyei főügyészségek általános felügyeleti ügyészed napi munkájuk során csak kevés esetben foglalkoznak ilyen vízügyben hozott egyedi határozattal — éppen amiatt a már említett hatásköri rendezés miatt, amely az e tárgyú törvényességi kérelmek elbírálását lényegében kivonta a megyei főügyészségek hatásköréből. Ez 'is kihat arra, hogy az egyébként is nagy munkateher mellett az ügyészek nehezebben vállalják ennek az átlagosnál nagyobb és elmélyültebb felkészülést igénylő vizsgálatnak az elvégzését. A viszonylag nem nagy számú vizsgálat is igazolja, hogy az újabb vizsgálatokra mégis szükség van. Tapasztalataink szerint a vízügyi államigazgatási ügyekben hozott határozatok jelentős része első fokon jogerőre emelkedik ugyan, azok törvényessége anyagi jogi vagy eljárásjogi szempontból mégis gyakran aggályos. A környezetvédelem egyre fokozódó társadalmi jelentősége is azt igényli, hogy a környezetvédelemmel szoros kapcsolatban álló államigazgatási eljárások törvényességét az i1 ’yésizi szervek fokozottabban felügyeljék. 25
