Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-09-01 / 3. szám

partján Verőcemarostól Vácig lényegé­ben összefüggő hálózat működik, amelyhez a Vác környéki községek is csatlakoznak. Épülnek a gödöllői regio­nális vízmű egyes vezetékszakaszai is. A fúrt kutak vízhozamának folyama­tos elapadása miatt vízhiánnyal küzdő Debrecen ellátásának javítására he­lyeztük üzembe a Keleti-főcsatorna Bal­mazújvároson tisztított vizét a városba szállító távvezetéket. Vízszállító képes­sége 25 000 köbméter/nap, de csúcsfo­gyasztási idényben már napi 28 000 köbméter vizet is adott a városnak. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár me­gyék egy kisebb térségének vízellátását oldja meg a geszterédi vízbázisra tele­pített Téglás-Hajdúhadházi Regionális Rendszer. A tatai szénmedence városait és köz­ségeit a Tata—Tatabánya—Oroszlány— Kisbér Regionális Vizmü látja el a ta­tabányai bányavizaknából. A legfonto­sabb gerincvezetékek már üzemelnek, néhány vezetékszakasz most épül. Nagykanizsát és gyorsan fejlődő ipar­telepeit a helyi vízkészletekből már nem lehetett ellátni. A vízellátási gondokat a murai vízmű és távvezeték kiépítése szüntette meg. A regionális vízellátás elve a kedvező hazai tapasztalatok alapján az ország­ban sok helyütt kis méretekben is ér­vényesült. Több község egy vízbázisról való ellátása valósult meg többek kö­zött Szombathely térségében, a Szamos mentén, Szerencs térségében, a Fertő— Hanság falvaiban. Ma már alig akad olyan városi vízmüvünk, amelyek leg­alább egy-két közeli községet is ne látnának el ivóvízzel. Megállapíthatjuk, hogy hazánkban nagy összefüggő regionális rendszerek elsősorban a vízben szegény, sűrűn la­kott iparvidékeken épültek ki. A regio­nális ellátást ösztönző másik tényező a nagy idegenforgalmú üdülőhelyek csúcs­­idényi vízellátásának megoldása volt. Ide tartoznak a nagy vidéki városok vízellátását nagyobb távolságról bizto­sító távvezetékek is. Ezekbe általában a környező községek hálózatát is be­kötik. A megépült regionális müvek vízbá­zisai szinte valamennyi víznyerési lehe­tőséget kihasználnak. Működnek termé­szetes élővízre telepített felszíni vízki­vételi müvek, víztisztítók, mesterséges tározó vizét hasznosító művek, rétegvi­zekre telepített és parti szűrésű kútso­rok, bányavizet hasznosító kutak, vízak­nák, forrásfoglalások. A víz települések közötti szállítására ma még a zárt há­lózatok jellemzők. Többségük tisztított ivóvíz minőségű vizet vezet, de több nyersvizet szállító távvezeték is műkö­dik. A balmazújvárosi vízkivételi mű a Keleti-főcsatorna vizét hasznosítja, ez nyílt csatornán vezetett Tisza-víz. Hasz­nosítása itt meglevő adottságként me­rült fel. A távvezetékeket azbesztcement, acél, vasbeton nyomócsövekből fektették, a domborzati viszonyoknak megfelelő át­emelőtelepekkel. A regionális hálóza­tokhoz a napi vízfogyasztás 20—30 szá­zalékát kitevő térfogatú magaslati me­dencék kapcsolódnak. A gerincvezeté­kek átmérője 300—1000 milliméter, több helyütt biztonsági okokból párhuzamos távvezetékek is üzemelnek. TERV AZ EZREDFORDULÓIG A regionális vízellátó rendszerek ha­zai kiépítésének már jelenlegi, perspek­tívában még kezdetinek tekinthető sza-Lázbérc kaszán is megállapítható, hogy a víz­beszerzés és elosztás nagytérségi meg­oldása nélkül több vidéki nagyváro­sunk, ipari központunk zavarmentes ivó- és ipari vízellátása nem lett volna megoldható. Ezzel kapcsolatban csak Miskolcra, Pécsre, Debrecenre, Salgó­tarjánra, Ózdra hivatkozom. Az eddig kiépült rendszerek csak egy­­egy, viszonylag kisebb térség, vízfolyás, folyó vízgyűjtő területének vízbázisaira települtek. A fejlődés során a fokozódó vízigények következtében ezek a vízbá­zisok már kimerülőben vannak. Közis­mert például, hogy a Borsodi Regioná­lis Vízmű és a vele összekapcsolt Mis­kolc város vízigényét tíz év távlatában csak jóval messzebbről, Tisza menti víz­bázisról lehet kielégíteni. A milliós világvárosok, a vízszegény természeti környezetben fekvő nagyobb ipari központok helyi vízkészletekből nem láthatók el jó ivóvízzel. A regioná­lis ellátás kiépítését tehát műszaki-gaz­dasági kényszerítő körülmények tették szükségessé. Nagyobb térségek regionális ellátási I $ jfi T-"'í K'snrdli7 mm " Jbv ‘yy. m­лтшммАт ■■■■» Meglévő — — Épülő 1990 -ig tervezve ZÉm 1 i} TávtólI célkitűzés Regionális vízellátó rendszerek 8

Next

/
Thumbnails
Contents