Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-09-01 / 3. szám

lehetőségeinek vizsgálatához akkor kezdtünk hozzá, amikor látható volt, hogy néhány éven belü más mód a vízellátás megoldására nem mutatkozik. Ez egyrészt több éven át tartó vízhiányt okozott ezeknek az ipari központoknak az ellátásában, másrészt a helyi megoldások keretében olyan, a regionális ellátásnál jóval költségesebb és nagyobb térséget tekintve gazdaságtalan vízbázisok is kiépültek, amelyeket korábbi, előrelátó tervezéssel el lehetett volna kerülni.

Az előbb elmondottakból és további fejlődésünk várható irányaiból a jövőre nézve elsősorban azt a következtetést kell levonni, hogy városaink, valamint jelenleg az egészségre ártalmas ivóvízzel ellátott községeink vízellátásának távlati megoldása terén el kell szakadni a korábbi lokális szemlélettől. Nagytérségi müvek tervezésével, vízbázisaik és gerinchálózataik kiépítésével meg kell előzni a várható fejlődéssel fokozódó vízigényeket.

Minden nagyobb tájegység, térség településeinek vízellátását tehát átfogóan, minden megoldási alternatívát figyelembe véve kell vizsgálni. A hidrológiai adottságokból megállapított vízszerzési lehetőségek és a várható gazdasági fejlődéssel meghatározott igények alapján kidolgozott vízmérlegekből megállapítható, hogy a vízellátás 20—25 év távlatában helyi bázisokra alapítható, vagy csak térségi rendszerekkel oldható meg. Ezek a komplex gazdasági és hidrológiai vizsgálatok biztosítják a népgazdasági szinten optimális megoldások kiválasztását.

Az ország vízellátásának tervszerű fejlesztése érdekében következők a fő feladatok:

— A nagyobb gazdasági tájegységeken, vízrajzi és vízföldtani szempontból egységet képező területeken vizsgálni kell a vízigények növekedését és azok koncentrációjának mértékét az ipari, mezőgazdasági fejlődés, a városiasodás tükrében.

— A hidrológiai és hidrogeológiai vízgyűjtők területén a vízgazdálkodási adottságok alapos tanulmányozásával fel kell tárni az e térségben várható vízigények kielégítéséhez rendelkezésre álló viznyerési lehetőségeket.

— Amennyiben a vízigények egy-egy térségben meghaladják a tájegység területén gazdaságosan kitermelhető vízmennyiséget, a vizsgálatokat a környező térségekre is ki kell terjeszteni.

— A települések vízellátásának nagytérségi távlati tervezése megkívánja a vízügyi szervektől a hidrológiai adottságok kutatása során feltárt, átlagosnál kedvezőbb koncentrált vízbázisok helyének a jelenlegi védelmét. Ezzel elérhető, hogy távlati kiépítésükig más célra ezeket ne hasznosítsák, környezetükbe szennyező objektumok ne kerüljenek. Példaként említem a Miskolc és a borsodi iparvidék távlati vízellátására már most kijelölt Tisza-balparti kavicsrétegeket, az Eger déli vízmű térségét, Andornaktálya környékén. Megelőző védelmük érdekében fel kell kutatni a mesterséges víztározók kiépítésére alkalmas völgyeket, jelenleg még tiszta vizű patakokat, folyókat is.

— A termelés-szolgáltatás feladataiA debreceni vízmű

Fektetik a 180 cm átmérőjű óriás csöveket

nak koncentrációja a fejlettebb üzemirányítási módszereket követeli meg.

Az már napjainkban is világos minden vízgazdálkodási szakember előtt, hogy a társadalom és a termelés távlati ivóvizminőségü vízigényeit a természetben rendelkezésre álló fertőzés- és szennyezödésmentes felszín alatti vizekből kielégíteni nem lehet. Vitathatatlan az is, hogy ivóvízellátásra általában ezek a felszín alatti vízkészletek a leggazdaságosabbak. Ebből következik, hogy a települések ivóvízellátása meghatározó tényezője kell, hogy legyen a vízkészletgazdálkodásnak, különösen a felszín alatti vizek védelme és elosztása tekintetében.

Népgazdasági szinten megengedhetetlen, hogy olyan területeken, ahol a lakossági igények kielégítéséhez kellő mennyiségű, jó minőségű felszín alatti víz rendelkezésre áll, az ivóvízellátást felszíni vízből, költséges megoldásokkal kell biztosítani akkor, amikor ugyanott sok ipartelep nyersvízzel is kielégíthető vízhasználatát korábbi vízjogi engedé-9