Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-08-01 / 2. szám
Világméretű összefogás a következő A természet ősidők óta élelmet és fedelet ad az embernek. Arra tanítja, hogy erős és bölcs legyen. Feltárja előtte titkait és kincseit. Védelmezi az embert, de ki óvja meg védelmezőnket? Ez a kérdés különösen időszerű napjainkban, amikor globális feladattá lett a környezetvédelem. Az emberiség a föld mélyéről évente sok milliárd tonna ércet, fűtőanyagot és építőanyagot hoz fel. 90 millió tonna műtrágyát és több mint 2 millió tonna növényvédő szert szór ki a földekre. Több mint 200 millió tonna szénmonoxidot, körülbelül 146 millió tonna kéndioxidot, több mint 200 millió tonna hamut és az energetikai berendezésekből mintegy 60 millió tonna kénsavtrioxidot bocsát a légkörbe. Az ipari vállalatok egy év alatt 30 milliárd köbmétert meghaladó tisztítatlan vízzel, 250 millió tonna porral, 70 millió tonna mérgező gázzal szennyezik a környezetet. Aligha vitatja bárki is, hogy fel kell venni a küzdelmet a környezet szennyezésével és kincseinek elherdálásával szemben. A nyugati államokkal azonban nehezen alakul ki e téren az együttműködés. Leonyid Brezsnyev a közelmúltban a Vorwärts című hetilapnak adott interjúban elmondta: Nyugaton sokan kedvezően fogadták javaslatunkat, hogy hívjunk össze'európai kongresszust a környezetvédelmi, közlekedési és energetikai együttműködés megvitatására. Úgy látszott, hogy át lehet térni e feladatok gyakorlati megvalósítására, de nyugati partnereink e téren is késlekednek és következetlenek. A környezetvédelmi együttműködés azonban mégis utat tör magának. Az ENSZ hat évvel ezelőtt Stockholmban tartott konferenciáján Nyilatkozatot fogadtak el, amely felhívta a világot, hogy vállaljanak kötelezettséget, amely szerint a mai és a holnapi nemzedékek érdekében megóvják és javítják természeti környezetünket. Ez a konferencia jelölte ki a Nemzetközi Környezetvédelmi napot is, június 5-ét. A szovjet kormány kezdeményezésére tavaly kormányközi konferenciát tartottak Tbilisziben a környezetvédelmi oktatásról. Ezen 66 UNESCO tagállam küldöttei vettek részt. A konferencia ajánlásai alapján több szocialista ország iskoláiban és felsőoktatási intézményeiben bevezették a környezetvédelmi ismeretek oktatását. Az ENSZ égisze alatt nemrégiben Monte Carlóban rendeztek nemzedékek érdekében konferenciát a Földközi-tenger szenynyezettségéről, mivel évente több mint 300 ezer tonna olaj és olajszármazék kerül vizébe. A résztvevők ajánlásokat fogadtak el a további szennyezés megakadályozásá ra. Szoros és eredményes környezetvédelmi együttműködés bontakozott ki a szocialista országok között a KGST végrehajtó bizottságának 1974-ben elfogadott átfogó programja keretében. A tagállamok mintegy 400 tudományos kutató- és tervezőintézete csaknem 160 témán dolgozik. A programban előirányzott fő feladatok közé tartozik a hulladékmentes, vagy csökkentett hulladékkal járó zárt ciklusos technológiák kidolgozása, a szennyező anyagok meghatározását szolgáló módszerek és eszközök egységesítése, nagyhatású tisztítóberendezések kidolgozása és alkalmazása, a témával összefüggő társadalmi-gazdasági, nevelési és jogi kérdések megoldása. Eddig már 1200 részkérdés kutatását fejezték be és háromszázat alkalmaznak jelenleg a KGST országok népgazdaságában. A világ gyakorlatában a testvéri országok programja az első sokoldalú terv az emberiség egyik legidőszerűbb problémájának megoldására. / Állami, fontos feladat a szocialista országokban a környezetvédelem. Sikeres megoldását a társadalmi tulajdonforma biztosítja. Jelentős összegeket költenek tehát a természetvédelemre. A Szovjetunióban például a jelenlegi ötéves tervben erre a célra 11 milliárd rubelt irányoztak elő, de ha ide számítjuk a víz- és szélerózió elleni intézkedésekre, az erdők újratelepítésére és hasonló célokra fordított helyi kiadásokat, az összeg több mint háromszorosára növekszik. A világon először a Szovjetunióban állapították meg a levegő- és vízszennyező káros anyagok még megengedhető normáját. Az iparban a vízmennyiség körülbelül 60 százalékát többször is felhasználják, a kőolajfeldolgozásban pedig ez már eléri a szükséges mennyiség 90 százalékát. Népgazdasági tervekbe foglalják a szocialista országokban a környezetvédelmi intézkedéseket. Teljesítésüket környezetvédelmi társaságok, különbizottságok segítik. A Szovjetunióban a társaságoknak 35 millió tagja van. Az NDK-ban a Természetbarátok társaságának kezdeményezésére az utóbbi négy évben 80 ezer akcióban 4,5 millióan vettek részt. Nagy munkát végeznek a külszíni fejtésű bányák körzetében a talaj megújítására. Zenftenberg körzetében egy volt bánya helyén 1250 hektáros mesterséges tavat alakítottak ki, a partokon üdülőövezetekkel, ahol évente 1,5 millióan pihenhetnek. A KGST együttműködéssel kidolgozott módszerrel a Mansfeldben működő kohászati kombinátban évente több ezer márkát takarítanak meg, mert szűrőszitákkal fogják fel a szellőző gázokból a cinkoxidot. Csehszlovákiában különösen nagy figyelmet szentelnek a levegő tisztaságát adó erdőknek, a természetes és mesterséges víztározóknak. Az ország nagy bánya- és kohászati központjában, Ostravában 25 százalékkal csökkentették a levegőbe jutó szilárd szennyező anyagok mennyiségét, miközben a kohászati termelés az utóbbi 15 év alatt kétszeresére nőtt. Egyébként éppen Ostravában végezték az ellenőrző méréseket, hogy miként hat az ember gazdasági és ökológiai tevékenysége a környezetre. A kidolgozott módszereket a többi tagországban is ellenőrizték, mert így általánosíthatták azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyeket annak megállapítására végeztek, miként hatnak a környezetre az ipari és a mezőgazdasági vállalatok, a közlekedés és a turizmus. Magyarországon a szép természeti környezettel megáldott, sűrűn lakott és fejlett iparral rendelkező Komárom megyében folynak KGST kutatások arról, miként őrizhető meg ilyen körülmények között a környezet. A költségvetés külön tételben jelöli meg a környezetvédelmi kiadásokat. Bulgáriában a Nemzetgyűlés törvényt alkotott a környezetvédelemről, s ebben a tervidőszakban 840 millió levát költenek ilyen célra, vagyis 2,5-szer annyit, mint a korábbi ötéves tervben. Lengyelországban az 1990-ig szóló környezetvédelmi intézkedésekre 500 milliárd zlotyt irányoztak elő. Hasonlóan jelentős környezetvédelmi intézkedéseket tesznek Romániában, Jugoszláviában, Mongóliában, Kubában és Vietnamban. A szocialista országok környezetvédelmi együttműködése természetesen nem korlátozódhat regionális keretekre. A természetvédelem problémája világméretű, ezért globális megoldást követel. A Szovjetunió és más szocialista országok arra törekszenek, hogy a környezetvédelem égető kérdéseinek megoldására szorosabban együttműködjenek más országokkal és nemzetközi szervezetekkel. M. Popov (APN) 25
