Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
750 millió m3-re növekedett (villamosenergia-ipar nélkül). Kedvezőtlen tendencia ipari szennyvizeinknél, hogy nő a bennük levő mérgező anyagok koncentrációja (kadmium, higany, króm, nikkel, réz ...). 1.7 A lakosság vízigénye az 1950. évi 200 millió m3-ről 510 millió m3-re növekedett, melynek üteme nem mérséklődik. Ma a lakosság közel 50%-a él a városban, mely arány az ezredfordulóra várhatóan 70%-ra emelkedik. Közismert, hogy a vízhasználatból közel azonos mennyiségű szennyvíz keletkezik. E szennyvizek minőségileg sem olyanok, mint a korábban értelmezett kommunális szennyvizek, hiszen csak a mosószerekből évi 10 000 tonnát használunk, melynek hatóanyaga változó. 1.8 Minden mai szennyezőforrásnál veszélyesebb az, hogy a tisztításnál kivont szennyvíziszap — amely koncentráltan tartalmazza a szennyező anyagokat — iszapelhelyező telep hiányában a vízgyűjtőre szétszórtan kerül, s ezzel beszenynyezzük értékes vízadó bázisainkat. Megoldása a vízikörnyezetvédelem súlyponti feladata. E néhány kiemelt pléda szemléletesen bizonyítja, hogy a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődésével növekszik a vízgazdálkodással szembeni igény, amelynek kielégítése mind bonyolultabbá és költségesebbé válik, a vízgyűjtőt érő növekvő szennyezés miatt. A fejlődésnek már a mai szintjén is — a jövőben pedig még inkább — a vízgazdálkodás rendkívül összetett és sokszor ellentmondó igények kielégítésével segíti az emberi környezet és a természeti kincsek megóvását, védelmét és fejlesztését. Ha figyelembe vesszük a vízigények mennyiségi növekedését (a mai 6 km3 vízhasználat 1990- ben 12 km3-re becsült) és a minőség iránti fokozottabb igényt — melynek kielégítése nem lehet feltételes — megállapíthatjuk, hogy nehezebb, illetve bonyolultabb feladat lesz az ország vízigényét kielégíteni, mint kenyérgabonáját megtermelni. Míg 1950-ben a lakosság kenyérgabonáját 1,6 millió hektár termette meg, ma ehhez már 0,6 millió hektár szükséges és a termésátlag még fokozható. Kenyérfogyasztásunk növekedése pedig nem valószínű. Ha úgy tekintem, hogy 1950. évben a lakossági és ipari vízhasználat 320 millió m3 volt, ma pedig 3,1 milliárd m3, a vízhasználat közel megtízszereződött, mely 1990-re még megkétszereződik. A növekvő mennyiség a változó minőségi követelményű vízigényt arról a vízgyűjtőről kell biztosítanunk, amelyet vagy mi, vagy a fölöttünk levő országok beszennyeztek és tovább szenynyezünk. Ez is megerősíti, hogy a környezetvédelmet a termelés prioritása mellett, a környezeti elemek valamennyiére kiterjesztve komplex módon kell vizsgálni és cselekvőén végezni, nemzetközi együttműködéssel a tágabb vízgyűjtőn, hiszen azok a tendenciák, amelyek a hazai vízgyűjtő szennyeződésénél mutatkoznak, a vízrajzilag összetartozó országoknál is hasonlóak. 2. A vízgazdálkodási ág környezetvédelmi feladatai A vízügyi ágazat már a Környezetvédelmi Törvény megjelenése előtt — különösen a vizek minőségének védelmével — a környezetvédelem céljait is szolgálta. A törvény megjelenése óta egyértelműbbé vált az ágazat környezetvédelmi feladata és a vizek passzív védelme mellett az eddigieknél nagyobb súlyt kapott a vízminőségszabályozás, amely növelte a vízvédelem hatékonyságát. A környezetvédelmi törvényből adódóan a vízgazdálkodási ág környezetvédelmi jellegű feladata: — a vízkárok elleni védelem (ár-, belvíz, vízminőségi kár, erózió), — a felszíni és felszín alatti vizek védelme. Az ágazat általános tevékenysége kiterjed és hatással van: — a vízzel kapcsolatban, vagy kölcsönhatásban levő környezeti elemek (föld, levegő, élővilág) védelmére és fejlesztésére, — a természetvédelemre, — a tájvédelemre, — a települési környezetben a vízzel kapcsolatos infrastruktúra feltételeinek megteremtésére. A vízgazdálkodás előzőekben vázolt feladatát, amely hatással van a légkörre, talajra (alapkőzetre és ásványi anyagokra) felszíni és felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére gyűjtőfogalommal „vízikörnyezet-védelemnek” nevezzük. 3. A vízkárok elleni védelem 3.1 Az ár- és belvízvédelmi feladatok egyértelműek, e tevékenységnek nagy múltja van. Rendszerei kiépültek, azok fenntartása és üzemeltetése az ágazat kezében összpontosul. A jól 18 Olajszennyezés elhárítása merülőfal és perlit adszorbens alkalmazásával
