Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-08-01 / 2. szám
PERT hálótervvel ütemezett vízépítési munkák A vízépítési kivitelezés során egyes munkafolyamatok, vagy azok részei speciális korlátozó tényezők (pl. vízállás, csapadékos és belvizes időszakok stb.) miatt csak meghatározott alkalmas időszakban, az év bizonyos szakaszaiban végezhetők el. Másfelől: a munkafolyamatok időbeli ütemezhetőségét a technológiai és a logikai kapcsolatok szabják meg. Szokásos módszer hálóterv segítségével kiszámítani a munkafolyamatok (tevékenységek) legkorábbi kezdési és a legkésőbbi befejezési határidőit a komplex kivitelezési munka kezdési időpontjához viszonyítva. Az ezek közötti időkülönbség tevékenységenként egyenlő a lehetséges időtartománnyal, amert? hit lyen belül a szóban forgó tevékenységek elvégezhetők a kapcsolódó tevékenységek határidőinek veszélyeztetése nélkül. Vezetési-szervezési feladat, hogy a munkavégzés lehetséges időszakát megfelelő biztonsággal az alkalmas időszakon belülre ütemezzük. ütemezésre váró feladat és korlátozó tényező sokféle lehet. A gyakorlatban általában egy jellemző korlátozó tényező kiemelhető az adott építési feladat esetére. Igen gyakori, hogy ez valószínűségi változó, vagyis azt, hogy esetenként milyen aktuális értéket vesz fel, véletlenszerű jelenségek befolyásolják, például az időjárás. Ebből következik, hogy az alkalmas időtartomány hossza is valószínűségi változó. Például egy folyó adott keresztszelvényében a vízállást, mint bizonyos munkafolyamatok elvégzésének korlátozó tényezőjét, az év valamely napjára előzetesen csak valószínűsíteni lehet. A munkavégzésre alkalmas időtartomány megállapítása esetén azt az időszakot keressük, amelyikre teljesül, hogy a korlátozó tényező (vízállás) aktuális értékei egy határérték alatt maradnak. A módszer közelebbi megismerése érdekében tekintsünk egy példát. A feladat egy belvízátemelő szivattyútelep kivitelezése. Ezen belül részfeladat egy hullámtéri kifolyócsatorna építése. Elsőként meghatározzuk a munkavégzés alkalmas időtartományát, vagyis a naptári évnek azt az időszakát, vagy 500 -időszakait, amikor a vízállás egy meghatározott szint alatt marad. Ennek érdekében vízállás idősorokból megszerkesztjük a vizsgált keresztszelvényre a maximális vízállások eloszlásfüggvényeit meghatározott időszakonként. Esetünkben naptári hetekre végeztük a számításokat, így 52 eloszlásfüggvényt nyertünk. Ezek közül egy az 1. ábrán látható. Az eloszlásfüggvényekből leolvasható, hogy a kérdéses időben adott vízállásérték milyen valószínűséggel fordul elő, valamint az, hogy adott valószínűség mellett milyen maximális vízállás várható. Az építési körülmények és az esetleges elöntésből származó kár értéke alapján eldöntjük a figyelembe vett valószínűségi szintet, pl. 21
