Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-02-01 / 1. szám
Ifjúsági parlament a VIZDOKNAL amelyek jó bázisai a közművelődési munka fejlesztésének. Ugyanakkor a szocialista brigádokban, a párt- és a tömegszervezetek, a gazdasági vezetés, a művelődési intézmények és az értelmiség „külső” támogatása mellett, olyan „belső” emberekre is szükség van, akik motorjai a brigád belső életének. Mindég hatékonyabb a közművelődési munka, ha személyre szólóan, dolgozó „nyelvén” kezdenek el egy könyvről, színházi élményről, a szocialista magatartásról, az életmódról beszélgetni, vitatkozni. Az ilyen egyéni foglalkozás követelménye természetesen a gazdasági, a párt, szakszervezet, KISZ vezetőire és aktivistáira is vonatkozik. Fáradozásuk ugyanis — és ez tapasztalat — nagyrészt hiábavaló lesz, ha nem konkrétan és nem a valós kérdéseknek megválaszolásával közelítenek a dolgozóhoz s nem tudják a még oly jó gondolatokat vagy törekvéseket sem megértetni és elfogadtatni. A közművelődés egyetemessége azt is jelenti, hogy nemcsak a szellemet, hanem a szellem hordozóját — a testet — is fejlesszük, s őrizzük egészségét. Egy-egy ország erejének az is mércéje, hogy milyen korszerűen műveltek lakói, s mennyire egészséges a nép. Az eddigieknél fokozottabban kell tehát biztosítani az ágazat területén is a feltételeket a sporthoz, a természetjáráshoz, a testedzéshez. A testkultúra ma már elválaszthatatlan része a közművelődésnek, éppen ezért bővíteni kell meglevő lehetőségeinket, mindenekelőtt a vízi sportokra tekintettel. Itt említenénk meg azt a nagyon fontos dolgot, hogy mindenekelőtt a tömegsportra, a tömegtestedzésre fordítsuk figyelmünket és erőinket. A tömegsportra építve és azon belül, fejlesszük és támogassuk az élsportot is. Jó lenne elérni, hogy fejlődő népgazdasági águnk, — szintjének megfelelően Az „Alkotó Ifjúság" mozgalom vízügyi kiállítása Az „Alkotó Ifjúság" pályázat eredményhirdetése — támogatni tudná ezt és részben bázisává válna a „vizes élsportnak". kjjielőtt az e tevékenységben igen fontos együttműködés* ' ről és munkamegosztásról szólnánk, hangsúlyoznunk kell a vezetők szerepét és feladatait a közművelődési munkában. Nyilvánvaló, hogy minden vezetőnek, — s itt a középvezetőkre is gondolok —, meghatározó a szerepe és felelőssége a munka tervezésében, feltételeinek megteremtésében, a folyamatok irányításában, kibontakoztatásában és a munka ellenőrzésében. Tapasztalataink arra mutatnak, hogy a vezetői gárdából e tekintetben a fő figyelmet a közép- és a munkahelyi vezetőkre kell most fordítanunk. Számukra egyértelművé és világossá kell tenni, hogy szerepük és feladatkörük megnőtt a közművelődési munkában. Ők vannak napi és szoros kapcsolatban a dolgozókkal, ők ismerik leginkább az emberek munkahelyi, szociális és egyéb problémáit, s nagyon valószínű, hogy a kiváltó okok nagy részét is világosan látják. Fontos tehát, hogy a művelődési igény felkeltésében, az igények kielégítésében, a feladatok tervezésében és elvégzésében ők legyenek a kulcsemberek, s munkájukhoz kapjanak meg minden erkölcsi, politikai és anyagi támogatást és kapják meg eredményes munkájuk elismerését is. A közművelődési tevékenység helyi irányítói a tanácsok, éppen ezért szükséges, hogy a vízügyi szervek vezetői és aktivistái tevékeny részt vállaljanak a tanácsok közművelődési bizottságának munkájából. Dolgozóik művelődésének elősegítéséhez igényeljék rendszeresen a területi közművelődési intézmények közreműködését és a személyi, tárgyi feltételek ésszerűbb, összehangolt kihasználásával is bővítsék a művelődési lehetőségeket. A törvény végrehajtásának egyik kulcskérdése, hogy a helyi állami és társadalmi szervek a rendelkezésre álló anyagi Vízügyi Szakközépiskola Nyíregyházán 3
